Szerintetek felelőtlenség lenne így egyedüálló anyává válni direktbe?

Attól még lehetsz olyan személyiség, aki pl. úgy érzi, hogy kiváló apja nyomdokaiba más úgyse érne vagy pl. nem akarsz anyád valamiért neked nem tetsző szerepébe kerülni, vagy pl. pont mert kipipáltál már mindent és olyan kényelmes így, nem akarsz kockáztatni... - persze ezeket csak példaként említem arra, hogy nem kell ahhoz trauma, hogy valamilyen területen gátlásos vagy "rosszul bekötött" legyen az ember.

Én nem szeretném, ha egy idegen spermadonortól fogantam volna és a világképembe, értékrendembe sem illenék bele - de ez a praktikus szexpartneres életmód sem -, szóval ezeket ezért nem tudnám a gyerekemnek sem pozitívan kommunikálni (sem a számomra fontos és hasonlóan vélekedő családom, környezetem felé), és hazugságban sem élnék szívesen. Ismerősöm dolgozott spermabankban, úgy tudom, elég kevés megfelelő adományozó van, szóval jó eséllyel lennének még féltestvérei is páran az országban (bár ez csak megint a praktikus szempont). Egyébként persze mindig van rosszabb, és minden megkérdőjelezhető és nézhető ezer másik szemszögből.