Mit rontottam el, hogy a 15éves fiam ennyire nem önálló?
Bevallom, hogy kevés időt töltök a családommal, mert a hét minden napján dolgozom. A feleségem háztartásbeli, ő foglalkozik a gyerekekkel, és intéz itthon mindent. Sajnos úgy alakult, hogy apósom lebetegedett, és a feleségem hazament néhány napra, hogy az apját ápolhassa. Ekkor rám maradt a háztartás, és a felismerés, hogy a fiam semmit nem tud megcsinálni. Egyik reggel azért ébresztett fel, mert osszegöböződött a cipőfűzője. Azonkívűl, a reggeli iskolás ruháját is elő kell készíteni, a csirkecombról le kell fejteni neki a húst, mert nem hajlandó a csonthoz nyúlni, mindent ételt a szobájában kell felszolgálni, mert a konyhába sem jön ki, aztán persze a mosatlant is nekem kell kihoznom. Egy csésze teát nem tud megmelegíteni, mert fogalma sincs, hogy hogyan működik a mikró, vagy a tűzhely. A kenyér héját le kell vágni neki, és azt sem tudja, hogy hol tartjuk a kenyeret. Az 500 méterre lévő boltba sem lehet el küldeni, mert neki messze van. Itthon hiába hagyok neki kaját, inkább nem eszik csakhogy ne neki kelljen kivenni a hűtőből, es megmelegítenie. Mivel nem tehetem meg, hogy minden nap 15órakkor hazajöjjek a munkából csak azért, hogy enni adjak a fiamnak, a feleségem azt mondta, hogy akkor vigyem el hozzá, és majd gondoskodik róla is az apja mellett. Emiatt egy kisebb vita is kialakult köztünk, mert a feleségem szerint a szülő dolga, hogy mindent megtegyen a gyerekért, és túl sokat várok a 15éves fiamtól.
Tudom, hogy éngem minősít a gyerekem tehetetlensége, és szégyellem hogy erre 15ev után jöttem rá.
válasza:Ne haragudj, de mi a kérdés? Mert ha a "mit rontottam el", akkor olvasd el az írásodat, és ott a válasz.
Azt rontottátok el, hogy a feleséged szerint a "szülő dolga, hogy mindent megtegyen a gyerekéért" (helyett), meg azt, hogy "kevés időt töltök a családommal", meg azt, hogy "erre 15 év után jöttem rá".
Vagyis a fiúbak van egy anyja, aki teljesen tehetetlenné formálja, gondolom, hogy ő maga hasznosnak érezze magát a világban, van egy apja, aki szerint sz ő egyetlen feladata a lovetta hazalapátolása, és ez a két ember 15 éve még csak nem is kommunikált egymással se a nevelési elvekről.
válasza:nézd, tényleg nem bántani akarlak, de 15 év alatt tényleg egy napot nem vigyáztál rá eddig? amúgy ez valahol a gyereknek szr, néhány év, egyetmista lesz, és az egész világ körbe fogja röhögni az első kollégiumi szobájában...
én nem engedném az anyja után, ha valamikor, akkor most, ebben a "krízishelyzetben" fogja magát önállósítani
válasza: válasza: válasza:Egyetemen volt ilyen évfolyamtársam... A büfét is be kellett mutatni neki, az első héten a szobatársát nyaggatta minden vacakért, aztán el lett küldve melegebb éghajlatra. Két hétig bírta, aztán ment haza anyucihoz.
Nincs minden veszve, új szabályokat hozol és ha nem akar éhen halni, önállóan kinyitja a hűtőt.
válasza: válasza: válasza:Nem akarlak ijesztgetni, de most elmesélem kolleganőm mindennapjait... :/
Olyan 50 körüli lehet, és van egy kb. 30 éves fia. Ez a pasas dettó ugyanez, mint a te fiad, viszont ő az évek alatti punnyadástól rettenetesen túlsújos is. Az anyja 12-16 órákat dolgozik minden nap, mert az Ő "pici fiacskája" nem hajlandó dolgozni menni, volt néha munkahelye(de már ennek is jópár éve), de annyira tutyimutyi volt mindenhol, hogy próbaidő alatt kirúgták mindenhonnan. Néha mesél anyuka nekem, én ledöbbenve hallgattam, hogy nevetve(!) mondja, hogy úgy szokott neki köszönni a fia, hogy "Na végre megjöttél, elfogyott az üdítőm, és az ablakot is kinyithatnád!" Ezt így a 16 óra fizikai meló után. (Olyan sorolásba nem is kezdenék, hogy a házimunka, bevásárlás stb mind rá hárul.) Számomra félelmetes volt, hogy milyen vidáman mesélte ezeket az anya. Na ott el is döntöttem, hogy ezeket rossz példának fogom elkönyvelni, és hasznosítom a tanultakat, ha gyerekem lesz.
És most nem bántani akarlak, de azóta lett nekem is egy fiam, most 14 hónapos, aki képzeld vissza teszi a játékait a dobozba, ha már nem játszik vele! Azon kívül, hogy a te 15 éves fiad tud beszélni, segítség nélkül öltözni- cipőfűzős esetet leszámítva, és járni anélkül hogy elesne, nem sok külömbséget látok a beszámolód alapján, tekintve, hogy az enyémnek is "fel kell szolgálnom" az ennivalót, viszont NEM kell levágnom neki a kenyér héját, és ha melegítek valamit mindig ő nyomja meg a mikrón a start gombot. :/
Ezen nem ártana elgondolkodnia a feleségednek!
válasza: válasza:Az az igazság,hogy a felesegeddel többet fogsz kuzdeni emiatt,mint a gyerekkel.
A fiad hip-hop raszokna az önállóságra , viszont a nejed nem fogja hagyni.
Véleményem szerint nem a gyerekkel indul a történet,hanem a felesegeddel kéne leulnotok beszélni.
Igazán semmi közöm hozzá, de 1 gyereketek van?
Ezt azért kérdem ,mert anyuka dolgozhatna, és felé ennyi ideje nem lenne kiszolgálni a gyereket.
A másik,hogy a fiadnak nagy szüksége lenne az apjára ,legalábbis amit leirsz az alapján biztosan.
Hogyan tudnál több időt vele tölteni?
A feleséged többet árt a fiatoknak ezzel,mint használ.
Mindig ezt az alázatos nő típust fogja keresni,amennyiben eljut a keresesig...
Jó hogy nem tépőzáras cipőt vesz neki,hogy ne legyen gond a fuzovel...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!