6 és 8 éves lányokat elvinnétek a nagymamájuk temetésére? Vagy jobb ha kihagyják?

Én 8 éves voltam mikor meghalt a nagymamám, nem vittek el a temetésre,és nagyon haragudtam gyerekként.

Aztán 21 voltam mikor meghalt a nagyapám,sokkoló ahogy beássák a földbe.Akkor értettem meg miért nem vittek el gyerekként.

Különben maga a temetés szertartása szerintem a gyereknek nem fontos(én is csak azt éreztem valamiből kimaradok),viszont adni kell lehetőséget neki valamilyen formába a búcsúzásra.

Szerintem simán el lehet mondani nekik, hogy nagyi beteg/öreg/baletsete volt és meghalt,és az a szokás hogy eltemetik a testét egy sírba(az hogy ez egy ceremónia szerintem nem fontos),és ha ez megtörtént, elmegyünk a temetőbe a sírjához,és viszünk virágot, elbúcsúzunk tőle.

Anyukám ebből írta a szakdolgozatát.

A pszichológusok véleménye szerint egyértelműen el kell vinni a gyereket a temetésre, valamint az ő szintjén elmagyarázni neki.

Hibás megközelítés az, ha nem viszi el valaki a gyereket.

Nem kíméled meg ezzel!!

A haláleset már megtörtént. A gyerek is tudja. Innentől kezdve ugyanúgy gyászol, mint a felnőttek.

Csak a legtöbb felnőtt fél. Mert őt sem vitték el gyerekként! Nem magyarázták el neki, suttogtak róla, kihagyták. Ezért nem tud róla nyugodtan, kiegyensúlyozottan beszélni a gyermekkel.

A gyerek érzi, hogy valami nem stimmel. Mindig érzi. Nem szabad meghagyni a saját kétségei között. Hagyni kell elbúcsúzni őt is.

Válaszokon is látszik, hogy azok sokkolódtak le, akik tiniként voltak először temetésen. Kisgyerekek máshogy élik meg.

Én 4 voltam, amikor először voltam temetésen. Nyilván nem vittek be a ravatalozóba, nem sok minden maradt meg bennem amúgy. Aztán 6 körül, egyáltalán nem viselt meg. 10en évesen viszont igen. Tuti engem is sokkolt volna, ha először akkor élem át... főleg a katolikus temetés...

Szerintem ha nem egyházi lesz, akkor nyugodtan elviheted, az azért egyáltalán nem durva, mint a siratóasszonyos.

Mi is most veszítettünk el egy nagyszülőt.

8 éves a gyerekem, nem visszük. Nem neki való. Elbúcsúzni máshogy is eltud.

Én megkérdeztem öt is, nem szeretne jönni.

Itthon is láttam, hogy mennyire megviseli, amikor sírok vagy telefonban zokogok. :-(

Én kb. 7-8 évesen voltam először temetésen. Nem azért nem kellett volna ott lennem, mert temetés, az pont nem érintett meg, hanem azért, mert elképesztően unalmas volt, nem láttam semmit, végig állni kellett, csak az időseknek volt kb. 10 ülőhely, nagyjából 5 percenként kérdeztem meg suttogva a mamámat, mikor lesz már vége, végig szenvedtem az egészet.

Nagypapám 4 éves koromban halt meg, nem vittek a temetésre, anyával voltunk otthon a húgommal, senki nem szólta meg anyát hogy miért maradt otthon apósa temetéséről egy 1 és egy 4 éves kisgyerekkel. Nem is hiányzik utólag se, hogy ennyi idősen nem voltam ott. Érteni így is pontosan értettem mi történik körülöttem, utána szinte minden hétvégén mentem én is a mamámmal a temetőbe virágot vinni a papa sírjára.

Másik nagypapám 17 éves koromban, nagymamám 24 éves koromban halt meg, nekik ott voltam a temetésükön, de direkt kértem, hogy csukják le a koporsót, mielőtt bemegyünk, mert nem szeretném látni. Anyukámék nyilván ennyi idősen már tekintettel voltak a kérésemre, de ha 8 évesen kérem szerintem pont nem érdekelt volna senkit mit kér egy "gyerek", fontosabb lett volna hogy hogy "szokás". Ha nem így lett volna én nem mentem volna be a ravatalozóba (és most se mennék be), csak 8 évesen erre elkönyveltek volna hisztisnek, valószínűleg lett volna belőle egy jelenet, miközben én szimplán nem szeretnék halott embert látni.

Ezektől függetlenül szerintem mondd el nekik pontosan mi fog történni és kérdezd meg szeretnének-e menni.

Én 4 éves voltam a nagyapám temetésén.

Emlékszem rá, semmilyen rossz emlék nincs.

Én elvinném, ez is az èlet része.

Szerintem el kell vinni. A temetés, a halál hozzátartozik az élethez, ez van. A gyerek nem tud dönteni, kár is megkérdezni. Azt fog mondani, amit gondol, hogy elvár tőle, aki kérdezi.

A megrázkódtatás, a félelem, az unalom, akármi más is hozzátartozik. Nyíltan, őszintén könnyebb minden.