Nem tudom hogy hathatok a gyerekemre. Egyszerűen nem lehet nevelni, mert semminek nincs foganatja, nem lesz semmi úgy ahogy kérjük. Valaki járt hasonló cipőben?

A kukás dolgot egyszer kétszer helyeztem kilátásba, mindenki leszólt, hogy zsarolom a gyereket érzelmileg, és tényleg.. Működni működött, néha bepróbáltam, de itt hogy lehet felpontozva, mint nevelés, mikor engem mindenki elítélt miatta?

Szerintem lehet kezdődő személyiségzavar is..

Amit én tennék: Elvinni veszélyes közegbe, ahol felfogja, hogy ti vagytok a stabil biztonságos pont, akikhez ha nem igazodik, megszívja.

Ilyen az uszoda, mély víz, állatkert, forgalmas bevásárlóközpont(persze nem most). És tudom kegyetlen, de néha hagyni egy kicsit hibázni. Én annyit rinyáltam neki, hogy fogja a kezem, jöjjön mellettem, nagyon nem akart, hagytam egyedül a járdán menni, jól ráugatott a kutya, halálra rémült, onnantól fogta a kezem. Rá fog jönni, hogy egyedül nem olyan "nagy legény", aztán már csak az a dolgotok, hogy ezt az élményt ne hagyjátok eltűnni, emlékeztessétek rá, hogy emlékszel, nem arra mentél, amerre mondtam, hogy rádugatott a kutya, mennyire megijedtél?

Egyes gyerekeknek szükségük van a szélsőségesebb ingerekre, mert nem olyan kifinomultak a receptoraik, mint a többieknek. És de, ez valamilyen pszichés - pszichológiai probléma.

El fog törni a játéka és nem tudja? Törjön! Le fog esni(kisebb helyről)? Essen! Meg fog ijedni? Ijedjen! El fogja veszteni? Veszítse! Ki fogják csúfolni? Csúfolják! Muszáj megtanulnia, hogy felelős a saját tetteiért, ha túl gyenge a ráérző képessége, akkor csak tapasztalatból képes tanulni!

Én jelenleg ezt csinálom, nem védem be sérülésektől(neki inkább lelkiek nem mennek), szépen megvárom, amíg kihúzza a gyufát valakinél, az megbántja, persze előtte egyszer figyelmeztetem, majd ha sérült a kis lelke, akkor szólok, hogy "megértem, hogy rossz, ezért nem szabad ezt meg ezt csinálni/mondani, gyere javítsuk ki"

Van, amiből nem képes tanulni, ott nagyon rövid pórázon tartom.

Én is magyarázok, de a tekintélyelvűség, mióta leesett neki, hogy erősebb és okosabb vagyok, azóta megvan.

Be akar zabálni csokit és nem hallgat a szép szóra? Egye, aztán majd szépen nyugtatgatod a wcn miközben sír mert kakilnia kell, de nem megy, te meg közlöd, hogy nem tudsz mit csinálni utólag, elsőre kellett volna rád hallgatnia. Utána pedig hivatkozol rá minden egyes alkalommal, mikor csak csokival akar jól lakni.

Az én gyerekem elég lassú ilyen téren, van olyan, amivel vagy 5x megszívta(apró játékba lépés, apró játék elvesztése), mégse képes legalább a szoba közepéről a kicsiket elrakni. Már mindenért csak egyszer szólok(kicsi dolgokért), a többi az ő baja. Alig maradt idegszálam és gyakran örülök, ha sír, nem tudom sajnálni.. csak minimális lelkiismeretfurdalásom van, mert az első 6 évben én is azt csináltam, mint ti, magyarázat, magyarázat, szabályok, ha kiönti feltöröljük stb és semmi, az ég világon semmi sem jutott el hozzá. Ő ilyen, csak saját hibákból tanul, akkor is sokadjára, már nem töröm magam. Az a nevelésem, hogy hagyom tapasztalni a rosszat is és támogatom, ha hibázik, vagy nehéz neki, rávezetem mit kellett volna, legközelebb mit kell máshogy.

Dobálni akarja a porcelánbabát, mert játékból felkapta a tornádó? Hajrá, de eltörik az arca és átsír két éjszakát, nincs másik. Hiába mondom el, nem fogja el. Eltört, leesik neki, aztán megy a sírás. Ő hajpántban akar ugrálni gumi helyett? Oké, de ha elveszti, nem segítek keresni. Eltűnt, nincs másik.. Nem értette, aztán esett le neki, mikor már nem lehetett helyrehozni, és én voltam a szemét, amiért nem keresem, nem tudom megtalálni.. ilyenkor nagyon helyre kell rakni a dolgait, hogy jön ahhoz, hogy számonkér a saját hibájáért, mikor előre figyelmeztettem. Néha túl sokat képzelnek magukról, azt hiszik nekik mindent lehet és minden jó lesz. Nagyon tudniuk kell, mikért felelősek, mert vannak olyan típusú gyerekek, akik egyszerűen nem érzik, nem látják a helyzeteket úgy, mint mások.

A később személyiségzavarral diagnosztizált felnőttek mind nehezebb gyerekek voltak kicsinek..

Tömören: Hagyd hibázni, akár nagyokat is, aztán világosítsd fel, hogy a hibáról ő tehet, te szóltál neki előre, próbáltad jó irányba terelni, de nem hallgatott rád. Most ez és ez a pocsék helyzet, magának köszönheti, legközelebb hallgasson rád! Most biztos rossz, megérted, próbáljátok így meg így helyrehozni!

A félszhez a vírusos helyzetben nincs ötletem, talán csak hogy rakjatok alá valami gurulósat, amivel egyedül hasraesne(hagyjátok neki, ha önfejű), veletek meg biztonságban van. Van cuki gyerek görkori, cipőre csatolható, az jó otthonra is. Amikor leesett neki, hogy ti vagytok a biztos pont, emeljétek ki, hogy látod, egyedül nem megy, kell a segítség, utána egyedül is menni fog!