Normális, hogy ennyire megviseli a kistesó? Kétségbe vagyok esve!
Kislányom 3 éves lesz nemsoká, szeptember elején született meg a kistesója. Már a terhességemet is rosszul viselte, persze úgymond fel lett készítve hogy lesz mint lesz, de már akkor látszott hogy lesznek itt bajok. mindig is nagyon anyás és érzékeny volt, ez fokozódott akkor. Mióta megszületett a kicsi, nagyon ki van borulva. Állandóannyekereg, sír, szinte semmit nem bír normáis hangon kérni, mindig viszket, fáj stb valamije...vannak normális periódusai is, de abból van a kevesebb...most épp elaludt mindkettő, de micsoda üvöltés volt előtte. A kicsi szerencsére egy elég nyugodt baba, de azért ha szükségletei vannak, azokat nyomatékosan jelzi, és nyilván mivel ilyen kicsi, elég sok szükséglete van....2-3 óránként szopik, néha (mostanában gyakrabban), nem megy neki az egyedül elalvás, vagy elalszik és 2 perc múlva felébred....abból áll a napom, hogy etetek, altatok, emellett még ugye a házimunka is. szegény nagyra semmi időm szinte. amikor ki tudunk menni akkor jobb, mert akkor a kicsi alszik a babakocsiban, tudok a naggyal kicsit kergetőzni, stb, de mos tebben az időben még azt sem lehet. amennyit tudom szeretgetem, de naghyon nehezen viselem, hogy az időm 90%-ban sírást meg nyüszögést hallgatok.a környezetemben sok ilyen felállás van, 2-3 éves nagy és újszülött, és persze ott is vannak problémák, de nem ilyen mérvűek. nekünk színtiszta nyűglődés szinte az egész napunk. nem is magamat sajnálom, én kibírom, de a nagyot nagyon sajnálom szegényt, látszik rajta hogy szenved.
semmi segítségem nincs, a férjem sokatdolgozik, van hogy hétvégén is.
válasza:bevonod őt a napi teendőkbe? bontsa szét a pelust, válasszon bodyt a kicsinek, segítsen elkeverni a fürdővizet stb.
Nálunk 17 hónap van köztük, én már a 17 hónapost is állandóan kértem valamire és nem is volt féltékeny. Illetve amennyire az volt, az maximálisan érthető és elfogadható, de ez kimerült abban, hogy 1 hónapig cumisüvegből ivott ő is.
Folyamatosan magyaráztam, hogy mit csinálok a kicsivel, időnként inkább a kanapén pelenkáztam, hogy a nagy is lássa, hogy mi zajlik, körülötte, ne csak a pelenkázó alját figyelje. Amikor pedig a kicsi aludt, akkor a naggyal foglalkoztam, nem a háztartással, az úgysem szalad el, a nagynak viszont aranyat ér az a néhány perc, néhány óra, amíg megint csak rá figyel anya. Nálunk is a párom elment reggel 7-kor és 21 előtt ne mért haza, tehát gyakorlatilag csak hétvégén lehetett rá számítani.
válasza:MUSZÁJ időt szakítanod a nagyra!!! Tudom, hogy nehéz, az énkisebb lányom szó szerint rajtam lógott egész nap, a nagyobb akkor volt két és fél...és hogyne fájna, viszketne mindig valami...akkor kénytelen vagy vele foglalkozni..még ha kiabálsz is vele az is jobb neki mint a semmi! és az én lányom nem hajlandó elmenni senkivel sehová, hogy kikapcsolódjon..Nekünk is szenvedés volt, de a kicsitől csíptem el időt és figyelmet..mindent úgy csináltam, hogy a kicsi pl evett addig a nagynak mesét olvastam, vagy pakoltam az építőt...vagy fél kézzel gyurmáztam. Amint a kicsi aludt nem a házimunkával foglalkoztam hanem a naggyal. Miközben főztem a nagynak csináltam sóliszt gyurmát, ő addig azzal főzött...sokszor éjszaka föztem, nem volt egyszerű, a kicsi 6-7 alkalommal kelt. nekem sincs itthon senki segítségem..Volt, hogy a falba verte az öklét, mert tudta a kicsit nem bánthatja és engem sem.:-(
Azt hittem nem tudom majd oviba adni, de csak elkezdtünk beszokni és jobb lett. Az ő foglalkozásigényét kiszolgálják ott, itthon pedig igyekszek délutn ráösszpontosítani. Most már jobb, a kicsi már 10 hónapos, már együtt játszanak, néha megtépik egymást, de jól elvannak.
Én mindig azt mondom a nagynak, hogy nem kell szeretni a kicsit, de bántani nem szabad. Egyébként imádják egymást!
A lényeg, hogy a házimunka megvár, én úgy gondolom azt kell háttérbe szorítani bárki bármit mond és a nagyobb gyereket kell kicsit kényeztetni!
Egyébként életkori sajátosság is, a barátnőm lánya ugyanezt csinálja pedig nincs tesó!
válasza:igen, bevonom, illl. próbálom, vagy bevonódik vagy nem. ha épp rossz kedve van, akkor nem. én is mondok mindent, és néha játszik olyat a kis állataival, hogy a nagynak kicsinye van, szoptatja, pelenkázza stb. de ez ritka. ő nem akar lemondani a pelenkáról, és a cumiról sem.
a háztartás nem szalad el, de a férjem inges helyen dolgozik, valamint a babaruhákat is ki kell vasalnom, mert iszyonú kemény nálunka avíz. azonkívül ebéd kell, mosogatni kell, pakolászni kell, szemetet kivinni stb. stb. ezek kis dolgok, de kiteszik a napot sajnos...nem szalad el, de meg kell csinálni. persze pár perc rá is jut, de annyi. délután meg olyan 5 körül a kicsi elkezd nagyon nyűgös lenni, csak kézben jó neki általában meg ha sétálgatok vele föl le...akkor meg végképp nem tudunk együtt játszani meg semmi.
válasza:Vegyél kendőt, a kicsit kösd magadra..nekem is inges helyen dolgozik az élettársam, mindig egyet kivasaltam amit felvett..a babaruhákból detto...
a szemetet leviszi a férjed ha hazzajön, a kezébe nyomod és majd leviszi ő...kérjél egy mosogatógépet...már nem olyan drágák és vizet és időt spórolsz vele!
És ahogy mondtam főzzél éjszaka és ne egy napra. akár több adagot egyszerre, beteszed a fagyasztóba és csak elő kell venni...pl egyszerre bepanírozol sok rántotthúst, be a fagyasztóba, csak kiolvasztod és mehet az olajba. Pörkölt is jól fagyasztható..stb...
Ha akarod akkor jut idő a nagyra is, csak át kell gondolni...ő a legfontosabb szerintem ebbe a sztoriba..
válasza:
válasza:Amióta napi 1.000ft-ért ebédet rendelünk, azóta sokkal több időm jut a 3 évesemre.
Ő is én is jóllakik, elég a picinek főzni(8 hónapos)
Rendelj Te is.
válasza:Kétéves volt a lányom, amikor a fiam született. A kezdetektől igyekeztem bevonni őt mindenbe, kiválaszthatta, mit adjunk a tesóra, hozhatta a pelust, adogatta a popsitörlőt, stb.
A házimunkába is jobb bevonni a nagyobbat, már kétévesen csuda ügyesen tudnak segíteni és nagyon büszkék is magukra, hogy ők már nagyok és segítenek! Már kétévesen is adogatta a lavórból a teregetni való ruhát, a csipeszeket, pároztatta a megszáradt zoknikat, lelkesen kevert-kavart a konyhában, ha főztem, amikor takarítottam, kapott ő is egy rongyot, hogy törölgethesse a bútorokat, stb. Most már elmúlt három éves, még a rántott húst is bepanírozza. S miközben együtt főzünk, jókat beszélgetünk is.
Júniusra várjuk a harmadik babót. :-)
válasza:a házimunkába amibe lehet bevonom, pl. segít panírozni, vagy teregtni ha kedve van. ez is olyan, ha épp bal lábbal kelt, akkor nincs kedve. akkor csak ahhhoz van kedve h egész nap nyöszögjön.
tegnap mondtam a férjemnek, hogy egy darabig nem fogok főzni ebédre, (közel melózik, és mindig hazajön ebédelni), hanem magunknak összecsapok valamit, ő meg egyen kinn. nekem ez nagyon sokat jelent, mert nem stresszelek h kész legyen a kaja, meg időm is több van.
hordozókendő amúgy van, de azzal nem sokra megyek, mert ha megállok, leülök a kicsi egyből felébred, tehát ugyanúgy járkálni kell vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!