Divat még verni a gyerekeket?

engem lepontozhattok ahogy akartok de aki üti a gyerekét nem érdemli meg és menjen a pokolba, ezt nézzétek [link]

ilyennek szeretnétek látni a gyerekeitek?, és hogyan bizzon a gyerek abban aki megüti gyerekek félnek egy csomó mindentől. Ijesztő árnyaktól, sötétségtől, oroszlántól, ki mit látott és mit hitt bele (akinek kicsi még a gyereke, ne legyintsen: a gyerekek úgy másfél-egy éves korukra kezdenek el félni, nem azért, mert van rá különösebb okuk, hanem mert akkorra érnek meg túllátni a saját világukon). Ha megütöd, olyan félelmeket kódolsz bele, amelyeket egy életen át visz majd magával súlyos teherként. Arról nem is beszélve, hogy egy életre megronthatod ezzel a köztetek lévő kapcsolatot.Egy-egy elcsattanó pofon azt jelzi, a szülő nem képes érzelmeit kontrollálni. Mit tanul a gyerek a testi fenyítésből? Azt, hogy a verekedés és az erőszak megengedett az emberi kapcsolatokban így ő is élni fog ezzel az eszközzel kis és nagykorában egyaránt (vagy elnyomja és belső frusztrációt érez). Ha bántod a gyereket, nem tanítasz neki semmit. Viszont te szinte biztos, hogy rosszul fogod érezni magad.Ha verés helyett megbünteted, netán elveszed kincseit (legyen az egy McQueen autó vagy a falepke, amivel csapkodott), sokkal erősebb hatást érhetsz el a gyereknél. Az amerikai time out, vagyis kiállításos (sarokba állításos) módszer rendkívül hatékony lehet hisztiző, megvadult gyerekeknél – feltéve, ha a szülő következetesen és odafigyelve viszi végbe. Egy pár perces kiállítás (amelyet, ha már itt tartunk, jobb nevelésnek mint büntetésnek hívni) lehet, hogy több idő, mint egy pofon, viszont hatékony módja a gyerek kezelésének és végső soron nevelésének.rossz anya vagy ha elcsattan egy pofon kérj segítséget, beszéld meg a férjeddel, barátnőddel, esetleg egy pszichológussal.

19:23,

Tudod, orbitális átmenetek vannak a félholtra veréstől, és a figyelmeztető büntetéstől. Vannak gyerekek, akiknek beszélhetsz amit akarsz, büntetheted, amivel akarod, nem foglalkozik vele. Nagyon szomorú, hogyha te csak annyit vagy képes elképzelni, hogy félig agyonverem, vagy hozzá se érek a gyerekhez.

Vannak esetek, amikor igenis fizikai jelzés KELL, különben nem fogja fel a gyerek. Igen, vannak olyan gyerekek, akiknél nem kell, mert olyan beállítottságúak, hogy értenek a szóból. És vannak, akik nem.

Nagyon örülök, hogy te akkora szakértő vagy, hogy mindenkit, aki nem veled együtt gondolkozik, vagy nem ért egyet veled, azt elküldöd a pokolba...

Engem is ütöttek meg anyumék. És megérdemeltem, nem kicsit, nagyon. Nem hülyére vertek, hanem kaptam egy pofont, a kezemre, fenekemre csaptak. És ha nem teszik, lehet, most nem lennék itt, ugyanis háromévesen kedvelt szórakozásom volt a konnektor kifeszegetése. Képes voltam széket is odahúzni. Mégsem megoldás, hogy mindent kikötünk, viszont ha eléggé ügyes vagyok, bizony szépen megcsapatom magam. Rám szóltak tízszer, nem hatott. Kaptam egy pofont, és máris megértettem, hogy NEM. És semmiféle lelki gát nincs bennem, azonkívül, hogy nem dugdosok dolgokat a konnektorba ész nélkül. De ezt nem érzem olyan nagy lelki gátnak :D

Írt itt vki nagy orbitális baromságot,hogy az előző generáció is így nőtt fel,és nem lett semmi bajuk.

Ja,persze.

Csak nem beszélnek róla,pszichológushoz menni ciki.

Az az igazság,hogy tele van a világ sérült felnőttekkel.

Van egy nagy szűk rétege a gyerekeknek,a nagyon kezelhetetlen,agresszív,erőszakos gyerekek akiknél talán minden próbálkozás után csak ez használ.

De a gyerekek eleve másak.Nem lehet egyformán nevelni őket.