A ti gyereketek is ezt csinálja?
Pár hét múlva hat éves lesz, szóval már nem olyan nagyon kicsi. Kezdődött azzal, hogy szenteste kiverte a hisztit, mert hogy ő írt a Jézuskának, és kért valami plüssállatot, de nem kapta meg. Persze rengeteg ajándékot kapott, mindet a listáról, amit a Jézuskának küldött, dehát mégis milyen dolog az, hogy pont azt a plüsst nem kapta meg. (Mellesleg megvettük azt is, csak a nagyszüleinél van, majd ott fogja megkapni.)
Ezen felül nagyon sok (tényleg nagyon sok, 10 darab nagyobb, értékesebb) ajándékot kapott, egyik sem "hasznos" holmi, szóval nincs közte ruha meg zokni meg ilyesmik, csupa játék meg mesekönyv. Egyesével csomagoltuk be őket, nagy gonddal. A gyerek egymás után bontotta ki őket, mind olyan cucc, amit ő kért régebben. Semmi öröm nem látszott rajta, kibontotta, félredobta, és már nyitotta is a következőt. Majd ezek után kb egy órával leült a számítógép elé, és elkezdte mutogatni, hogy a következő alkalomra milyen dolgokat szeretne még megkapni, és így született máris egy új, terjedelmes kívánságlista.
Ez normális viselkedés? Félek, hogy nagyon nagy baj van az értékrendjével. Nem az én gyerekem, szóval nem én neveltem félre, már ha félre van nevelve egyáltalán. Ti mit gondoltok, ebben a korban ez még belefér?
válasza:Ez semmilyen életkorban nem fér bele.
A kedves szülők elkényeztették.
"Majd ezek után kb egy órával leült a számítógép elé, és elkezdte mutogatni, hogy a következő alkalomra milyen dolgokat szeretne még megkapni," Na, főleg ezen szaladt fel a szemöldököm. :(
válasza:Szerintem nagyon el van kényeztetve.
Az unokaöcsém mikor kb. ennyi idős volt, emlékszem egyszer a meghatottságtól, mikor kibontotta az egyik ajándékot, amit nagyon meg szeretett volna kapni, majdnem elsírta magát, annyira örült neki.
válasza:1. vagyok
A fő kérdésre nem válaszoltam: az én gyerekem nem csinálja ezt. 6,5 éves. Minden ajándéknak őszintén örült (a fényképezőgéptől a Barbie-n keresztül a zoknikig), pedig minden "szart" megveszünk neki, ami értelmes.
És ha így reagált volna, akkor nagyon mélyen magamba szálltam volna, majd elbeszélgettem volna vele...
válasza:Egyáltalán nem normális ez a viselkedés.
Nem kellett volna 10 nagyobb ajándékot venni neki.
Hanem csak egyet. Annak talán örült volna. De így minek örüljön, ha mindig mindent megkap, amire nincs is szüksége.
Szokjatok le a kívánságlistáról, ne rendelje meg az ajándékokat, hanem meg kell lepni valamivel.
"Nem kellett volna 10 nagyobb ajándékot venni neki.
Hanem csak egyet. Annak talán örült volna."
Egyetértek. De nem én döntök róla, hogy milyen és mennyi ajándékot kapjon. Nem az én gyerekem, így próbálok nem beleszólni, mert ha beleszólok, akkor én leszek a szemét, aki "irigy egy kisgyerek boldogságára".
válasza:"irigy egy kisgyerek boldogságára"
De ezek szerintem mégsem boldog :)
Lehet, hogy nem neked kéne szólni, hanem valaki olyan családtagnak, akire hallgatnak.
válasza:A gyerek el van kényeztetve, de nagyon. Meg is érdemlik a szülők, hogy kínlódnak vele. A gyerek annyira nem tud már értékelni semmit, hogy később semmire nem lesz képes vigyázni. Sőt, ez a gyerektípus lesz az aki 30 évesen is hisztizni fog, és ordítani a szüleivel mert nem tartják el.
Nem normális viselkedés ez. Eleve az sem normális, hogy ennyi ajándékot kapott.
Ahogy az sem, hogy nem képesek a szülők nemet mondani neki.
válasza:Néha azért szóba hoznám, hogy bajok lesznek/vannak a kisgyerekkel.
Ha nagyon rosszul reagál, akkor hagyd abba, majd egy alkalmas időpontban ismét hozakodj elő vele. Hátha elér a tudatáig, hogy pont így tesz rosszat a gyerekével.
Sose szidd se a gyereket, de az anyját, de azért ne hagyd szó nélkül, hisz nyilván te is szívsz ez miatt.
Ha meg lesz közös gyerek... Erről is lehet beszélgetni egy meghitt pillanatban, hogy te hogyan szeretnéd nevelni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!