Rosszul esik, miért csinálta/csinálja ezt velem? Milyen rokon az ilyen?

Úgy látszik nem vagy az unokatesód szíve csücske. Fordulj a Karitaszhoz! Nézz körül a turkálókban. Tanulj meg varrni, kötni, horgolni.

Esetleg más barátnőkkel is csereberélhetsz ruhákat.

Te adtál neki cserébe valamit? Nem ruhát, nem méregdrága ajándékot, csak valamit? Egy köszönömöt? Vagy felajánlottad egyszer is, hogy vigyázol a gyerekükre ők pedig menjenek el a férjével valahová romantikázni?

Nagyon úgy tűnik, hogy az az embertípus vagy aki csak elvárni tud; ha pedig megszűnik az emberek adakozókedve mert mindig koslatsz utánuk kitartott marokkal, akkor ők válnak a szemétté a szemedben.

Hát én teljesen le vagyok döbbenve.... Egyrészt, hogy is lehet úgy elvárni valamit hogy egyébként ahhoz semmi közöd? Azokat a ruhákat ők vették, kapták, azt csinál vele amit akar. Én is mindig eladom a kinőtt ruhákat mert abból tudom megvenni az új méretet, 1-2 darabot rakok félre tesóméknak (nálunk még nincs baba, de talán hamarosan).

A másik ami mindjárt eszembe jutott hogy basszus, gyerek ruhára nincs pénz, internetre van... Hát ez marha jó.

3 gyereket vállalni úgy hogy az alapokra nincs pénzetek, megint csak marha jó.

Csak gratulálni tudok...

Mi sem vagyunk gazdagok, 2 gyereket vállaltunk, végig gondoltuk hogy feltudjuk-e őket tisztességesen nevelni úgy hogy mindenük meg legyen amire szükségük van (nem luxusra gondolok). Eszem ágában sem lenne 3.-at vállalni mert akkor én is úgy járnék mint te, nem lenne ruhára pénz, na pont ezért nem is vállalnánk. Ha becsúszna, elvetetném (nem szívesen). Persze, nektek most már mindegy, ott a 3.

Ha ennyire szeretnéd azokat a ruhákat, akkor ajánld fel neki, hogy megveszed. Biztos tudtok egy olyan árat kitalálni, ami neked is, és neki is megfelelne. Te egyben megveszed, nem kell rakosgatni a méreteket, nem kell fényképeznie, szóval egyszerűbb lesz a dolga.

Sőt, lehet részletfizetésbe is belemenne. Próbálkozz!

A gyerekeidnek is járhatna 1-2 váltás normális, lehetőleg új ruha. De nem jár. Enni azért esznek rendesen, ugye? Vagy az a család vagytok inkább, ahol a gyerek utolsó étkezése egy ovis-sulis uzsonna, és másnap a reggeli az intézményben?

De még mindig ott tartottunk, hogy Te adtál valamit a ruhákért? Mert írtad, hogy eladtál mindent, abból lett babakocsi. Hiába kölcsönbe kaptad az eddigieket, azok sem a régiek már, akármit is mondasz. Nem hiszem el, hogy 1 db foltosat sem adtál vissza vagy ilyesmi. Én sem adnék. Mert ha segít egyszer az ember, a segített fél mindig többet és rendszeresen akar. Ez tapasztalat, és most pont ezt csinálod te is.