Valláskérdés? Ezt miért nem lehet megérteni?

A párodnak igaza van, hogy hagyni kell a gyerekeket dönteni. Majd mikor felnőttek. De addig a vallásos - és tök mindegy, hogy keresztény, muszlim, zsidó, vagy buddhista - nevelés csak a javukra válhat, mert egy olyan életre szóló morális hozzáállást szívnak magukba ezáltal, ami erőssé és ellenállóvá teszi őket ebben a talaját vesztett, agyonliberalizált világban, ami csak rosszabb lesz, mire ők tinivé, fiatal felnőtté, e"veszélyezettett" korcsoporttá cseperednek.

A családon belüli különbség pedig nem baj - így már korán megtanulhatják -és ez szilárd meggyőződésükké fog válni, mivel az apjukról van szó - hogy bármilyen vallású, vagy akár vallástalan ember is lehet ugyanolyan jó és szerethető, mint a saját vallásukhoz tartozó. És ez szintén nagyon fontos tapasztalat.

Veled gyakorolják, a férjed pedig jelen van.

Nincs ezzel gond. Mivel ti nem egy ember vagytok, egyértelmű hogy különbözhet a nézetetek. De mivel veled él, szeret, elfogadja a vallásod.

A gyerekeknek az a fontos, hogy családban legyenek. Anyával vallást gyakorolnak, mesélnek, tanulnak, apával mást csinálnak. Ha Ő rá ráerőszakolod, csak konfliktus lesz belőle. Én sem örülnék neki ha velem csinálná ezt a párom.

Szerintem a párodnak az a problémája,hogy nagyon határozottan kijelölted a gyerekeknek az utat.

A gyerekek azért imádkoznak,mert anya azt mondja,azért mennek templomba stb,mert anya azt mondja,nem a saját döntésük,azért teszik,mert nem kérdőjelezik meg a szülő döntését,aki "felsőbbrendű" náluk,nyilván azért,mert az életük a szülőtől függ.

Ráadásul annyira kevés ismeretük van a világról,esélyük se volt máshogy dönteni,mert csak egy utat mutattál meg nekik.

Én ateistaként megmondom őszintén nem hagytam volna,hogy ezt csináld a gyerekekkel.

az egy dolog,hogy mesélsz a vallásról nekik,ha kérdeznek és más dolog,hogy "szektásítva"az egész életük a vallásról szól.

Egyébként itt ezt nektek kell lerendezni magatok között.

A válaszoknál úgyis az lesz,hogy a vallásosok melléd állnak,az ateisták meg a párod mellé,semmi értelme nem lesz az így kirobbant vitának.

Üljetek le és beszéljétek meg a pároddal,hogy ő mit gondol helyesnek és ő hogy akarja nevelni a gyerekeket.

1,

Értem az álláspontodat,de a saját tapasztatom az a témában,hogy inkább árt ez a fajta nevelés.

Engem is nagyon határozottan vallásosnak akartak nevelni,aminek az lett az eredménye,hogy teljesen abnormális képem volt a világról és nagyon sok önértékelési problémám tinikoromra

Erkölcsre lehet vallás nélkül is nevelni és legalább szabadon gondolkodhat a gyerek.

Gyermek keresztelés az a szulo dontése hogy keresztény modon nevel.

A gyermek ha jol remlik 14 eves korátol keresztelkedhet meg a saját döntésébol.

Szoval 14 evesen simán lehet ateista is. Elég egy ne adj isten trauma, vagy más világnézet(látja a katasztrofákat stb)is hozzá. De szóval övé lesz a döntés.

Amugy a széthuzas inkább a nagyobb baj. Mert hallottam valami háromszogrol hogy isten összetartja a családot csak epp ha hívők az egyének. Pontosabbat nem tudok

Vidiripi

Kérdező!

Nagyon is jól teszed hogy hited szerint cselekszel és ezzel példát mutatsz.

Párodnak pedig úgy magyarázd el hogy ez olyan mint az úszás.

Ő beszélhet arról hogy hogyan kell úszni de ahhoz hogy valaki megtanuljon úszni ahhoz nem elég a beszéd, kell hozzá a gyakorlati oktatás is.

Ha az a gyerek nem akar hívő lenni akkor nem is lesz az és felnőtt korában amikor igazi döntést tud hozni akkor meg is hozza.

Párod hogy látja hagyni kell a gyerekeket abban is dönteni hogy melyik óvodába menjenek a gyerekek, vagy hogy egyáltalán menjenek e?

Tehát magyarul az van kérdező,hogy te eldöntötted,hogy a gyerek vallásos lesz és figyelmen kívül hagytad a párod kérését,aki nem akarta vallásossá nevelni őket...

Innentől nem értem miért vagy meglepődve,hogy neki ez nem tetszik...

"Egyébként a vallásra fogni a tinikori önértékelési problémákat azért elég nagy butaságnak tűnik, majdnem minden tini ezzel küzd, ez a tinikor sajátossága"

Persze,csak egy átlag tininek nem az okoz önértékelési válságot,hogy maszturbál és ezért ő bűnös,aki a pokolra fog jutni...

Sőt egy átlag tininél az se okoz önértékelési válságot,hogy vágyik a szexualitásra és a testiségre,míg egy vallásos gyerek ezt nagyon sokáig elfolytja,mert ezt verték a fejébe,hiszen ezek mind tisztátalan gondolatok...aztán később évekig járhat terápiára,hogy egészséges képe legyen a szexualitásról..

Arról nem beszélve,hogy már eleve ott van az eredendő bűn,hogy te mindenképpen bűnös vagy,ár akkor az voltál,amikor megszülettél,a menstruáció és a szülési fájdalom is azért van,mert bűnös vagy,nőként főleg...ne mond nekem,hogy ezek jótékony gondolatok egy gyereknek-tininek.

És mi van,ha még véletlenül meleg lesz valamelyik?

Soha nem lehet tudni,ez már az anyaméhben eldőlt.

Az ilyen gyerekeknek évekig okoz szenvedés,hogy nem elég,hogy a társadalom nem támogatja őket,még a vallásuk is elítélni,és az akik ők valójában rossz,kiirtandó,megváltoztatgatandó,bűnös dolog,és ha nem változtak,hiszen ez nem "gyógyítható" a vallásuk kitaszítja őket...na így lehet egy életre lelki beteggé tenni valaki...

A párod helyében rég elválltam volna, mintha egy szektába nevelnéd?

Szépen halad az agymosás :)