Szerintetek is taplosag sajat jatekokat es sok etelt vinni egy jatszoterre?

Mi is vittünk, viszünk saját játékot és enni is. Ha nincs a gyereknek ott pajtása, idegen gyerekeket nem fogok a kajával kínálgatni. A játék persze "közös", megbeszélés alapján játszhat más is azzal, amivel az enyém pl éppen nem, de el nem viheti onnan.

Ha van pajtás is, akkor minden közös, a kaja is. A másik gyerek is eszik a miénkből, az enyém is az övéből. A játékokkal is közösen játszanak.

miért taplóság?

etesse más gyerekét is? minek? nincs annak apja, anyja?

kuncsorogni jár oda?

én leülök enni egy parkban, akkor magamnak vittem, nem másnak.

Nálunk nem hoznak játékot a gyerekek, mert van a zárt játszón játék.

De az nem szeretem h kaját hoznak. Most vagy játszóterezni megyünk, vagy piknikezni. Ha kijátszottzk magznkat, mehetünk haza játszani. Nem viszem ki a fél konyhát. Azért nem hal éhen az a gyerek ameddig hazaérünk.

Persze, tanulja meg h ami nem az övé ahoz nem nyúlunk, de általában a fent említett "anyuka típus" szokott a legjobban puffogni amikor az ő gyerekének se adnak kölcsön valamit.

Előre mondom, van gyerekem.

A nagyobbik négy és fél éves.

Néhány apróságot időnként szoktunk vinni a játszótérre, mások esetleg többet szoktak. Gyerekem szívesen játszik a magáéval, de ha más kéri, megtanítottuk neki, hogy tudjon osztozni rajta. Máséval nagy néha játszott, sose volt ebből konfliktus.

Ilyen sarkosan azt sem lehet kijelenteni, hogy 1-1,5 évesnek mindig a másé kell. Egy ekkora gyereknek minden fűszál, ágdarab (továbbá eldobott szemét, műanyag flakon, cigarettacsikk :DDD) érdekes, úgyhogy csöppet se biztos, hogy pont a másik játéka után nyúl. És ha mégis, akkor - ahogyan már írták - könnyű elterelni a figyelmét.

Olyan meg föl se merült, hogy másik gyerek evett és a fiam abból kért. Sok élelmet nem szoktunk vinni (közel vagyunk a játszótérhez), de a kedvenc kekszét vittük, az neki pont jó volt, sőt, egész biztosan akkor kezdett volna ordítani, ha egy ismeretlen, mástól kapott ételt tukmáltunk volna rá. 2-2,5 éves kora után pedig nem vittünk ennivalót, csak innivalót. Egyébként is, ő nem másokkal foglalkozott, hanem a saját játékát játszotta. Igazából nem érdekelte, hogy más mivel játszik, eszik-e, és ha eszik, mit.

Egyetértek azokkal, hogy a gyereknek meg kell tanítani az enyém-másé fogalmát.

Azzal is egyetértek, hogy a játszóterezés nem arról kéne szóljon, hogy anyuka lerakja a gyerekét a játszótéren, és hazamenetelig csak a többi anyukával vagy mobiltelefonján csacsog. Foglalkozni kell a gyerekkel, és akkor nincs ilyen gond.

15-össel meg különösen egyetértek, hogy a kérdezőből nyilván azért tört ki a gorombaság, mert senki nem ért vele egyet és nincsenek ilyen abszurd tapasztalatai, mint neki (pl. plüssjátékot játszótéren soha életemben nem láttam).

Csak mellékesen jegyzem meg, hogy kisfiamat egyébként a hintázás mindig jobban érdekelte, mint a homokozás, így legtöbbször oda sem jutott a homokozóba, eltelt az idő a rendes hinta, pókhinta, rugós mérleghinta stb. használatával. Ja, és azt is jámbor lélekkel vette tudomásul, ha épp foglalt volt, amibe bele akart ülni, ebből sem volt soha hiszti.