Ti mit mondtok, ha a terhességről vagy aszülésről érdeklődnek? (Örökbefogadó szülők)

Tökéletesen megfogalmaztad ezzel a mondatoddal amit szerettem volna a kérdezőnek megmutatni "látod,én nem szégyellem,hogy örökbefogadtalak,mert szeretlek. Ne szégyelld te se soha,hogy örökbefogadott gyermek vagy.".

Teljes mértékben így érzem és próbálom így nevelni, ilyen családi-baráti környezetet mutatni neki,ahol ez természetes :)

Amúgy rettenetesen várom a kérdéseit, hogy válaszolhassak már neki :D Szó sincs nálunk se, arról,hogy "ráerőszakolom" a történetét, csak igyekszem "szinten tartani", hogy majd később amikor már lesznek kérdései, bátran, nyugodtan kérdezzen majd :)

#7

El fog jönni az az idő is. Hamarabb,mint hinnéd. A nagyobbik fiunk egy időben rengeteget kérdezett. Egyszer azt mondta édesanyámnak: tudod,mama,mikor kicsi voltam,sokat sírtam. Anyu megkérdezte tőle miért? Az volt a válasz: mert nem volt anyukám. Anyu kérdése: és most már nem sírsz? Válasz: nem,mert most már van. Én dolgoztam ekkor.

Érdekes,mert a kisebbik nem kérdezett ilyen sokat. Talán,mert csecsemöként került hozzánk,talán,mert hallhatta a nagy kérdéseit és a válaszokat. Nem tudom.

Nála a legemlékezetesebb az alábbi sztori volt. Kb.6-7 éves lehetett. Játszott a számítógépen. El kellett küldenem onnan,10 perc erejéig szükségem volt a gépre. Mire ő viccesen megjegyezte: ó,miért pont te fogadtál örökbe? Olvasva lehet,hogy negatív felhangja van a történetnek,de egyáltalán nem volt az. Viccelt. Neki egyébként is jó humora van. Nem olyan komoly,mint a nagy.

A tiéd még kicsi,de lassan egyre többet fog kérdezni,vagy lesznek olyan megnyilvánulásai,amiböl rájössz,többet tud és ért,mint gondolnád.

Én is elnézést kérek a sok off-ért. Egyébkènt mehet(ne) ez priviben is,nem?

Ez szól a Kérdezőnek és a 7-esnek.

Hogy mit válaszoltam? Az a kérdés nem volt komoly,nem volt igazából kíváncsi rá,csak annak szólt,hogy elvettem a gépet.

Egyébként visszakérdeztem: "ezt hogy érted?". Válasz: " mindig akkor kell neked a gép,mikor játszok". Ja,ez valahol igaz is volt. Akkor még csak egy gépünk volt,mi meg utaltunk netbankon keresztül pénzt,vagy szerettem,szeretek neten sütirecepteket keresni.

Szóval csak ennek szólt a kérdés. Ha komoly lett volna,nem tudom,mit válaszolok rá.

Az álmodat megkönnyeztem. Nem hiszek a véletlenekben,annak,hogy épp őt kaptátok meg,oka van. Ezt jelezhette az álmod is.

Ém a nagyobbiknak levelet írtam,mikor még nem volt velünk. Ma is őrzöm. Aznap,mikor írtam,olyan furcsa érzésem volt,egy késztetés,hogy írnom kell neki,hozzá. Ekkor még nem indítottuk el az örökbefogadást,de már egyre komolyabban beszélgettünk róla. A levelet aládátumoztam. Nagyvonalakban arról írtam,hogy mennyire várom őt,milyen nagyon szeretem már most is,ő vajon megszületett-e már,és ha igen,hol van...stb.

A levél írása után 3 nappal született. Lehet,véletlen,de nem hiszem. Se előtte,se utána nem volt több késztetés.

Furcsa dolgok ezek.

Ha gondoljátok,jöhet privi. De mehet tovább itt is,csak sok az off,még valakinek szemet szúr.

Ok,Kérdező.

Ha te nem bánod,másnak nincs köze hozzá😃.

Amúgy hogy érzed ennyi kis történet után,könnyebb lett kicsit? Milyen érzések vannak most benned?

(5)

Én is hiszek a spiritualitásban.

Amikor megtudtam,hogy nem lehet gyerekem,és sorra kudarcba fulladtak a mesterséges megtermékenyítések (6 inszem.,2 lombik után adtuk fel),és jött az örökbefogadás,kerestem a miérteket. Miért pont én? Miért pont nekem nem lehet?

Akinek meg lehet,megöli. Akkoriban minden hétre jutott 2 újszülöttgyilkosság. Akkor alakult meg a Bölcső-Alapítvány.

Aztán megválaszoltam magamnak a kérdést: Mert valahol valakinek szüksége van ránk. Ha sikerül a saját gyerek,eszembe nem jut az öf. Ma,hogy itt vannak velünk,hogy éppen ők vannak itt velünk,nem bánom,hogy nem lehetett sajátom. Furán hangzik,tudom. Hisz ha nem így alakul,meg sem ismerem őket,és akkor a sajátjaimnak örülök úgy,mint most nekik.

Viszont az is biztos,hogy az az első,19 évvel ezelőtti öf.vezetett el addig,ahol most vagyok; 7 hónapja 2 kisbaba nevelőanyukája lettem.

Lehet ezt még tovább is boncolgatni,de egy biztos,semmit sem csinálnék másképp.

(5-ös)