Ha kijelentik hogy nem mehet a gyerek de én mégis viszem mit tehetnek?

Nekem két gyerekem van, a nagyobbik bölcsis volt, most ovis. A kicsi szeptemberben kezdi a pályafutását.

Nálunk előfordult mind a két intézményben, hogy egyikünk sem tudott elmenni a szülőire.

Persze, lett volna papíron segítség, csak az kb. annyit ér, mint egy marék hangya, akik felügyelik a gyereket.

Így nem tudott egyikünk se elmenni. A férjem dolgozott, én pedig nem "vihettem" magammal a gyerekeket. Főleg, hogy az egyik akkor még pár hónapos volt és szinte sosem aludt. A nagy meg 2 percenként szekált még akkoriban. De ez lényegtelen is..

Én megértem és be is tartom a mai napig, hogyha ilyen van, akkor gyereket nem viszek/viszünk magunkkal, mert ezek olyan megbeszélések, ahol kell a csend, a koncentráció és döntéseket kell hozni legalább 20 gyermek napi létéről.

Nálunk sosem vitt még be senki gyereket szülőire egyik intézménybe sem. Ha esetleg nem mentünk, akkor másnap elmondták, hogy mi volt, vagy este 7 óra körül felhívtam valamelyik pajtás szülőjét, hogy megtudjam, mi volt aznap a szülőin. De másnap a gondozók/óvónők is szívesen válaszoltak.

Elég érdekes helyen élhetsz/lakhatsz, hogy emiatt lenéznek (mert nem tudsz elmenni). És, most komolyan: Ez hol érdekel téged? Minek foglalkozol ezzel?

Komolyan mondom, a mai világban néhány ember (sajnos már több, mint régebben) csak azzal tud foglalkozni, hogy a szomszéd Julcsi hogy fogja megszólni, mert nem a sok "birkát" (már bocsánat) követi.

Miért nem lehet úgy élni, ahogy az adott ember gondolja, szeretné?!

Ennyi embert, aki megakar felelni vadidegeneknek .. vicc!

Ez komoly kérdés, hogy rendőrt hívnak-e? :D Igen, sőt kommandósokat és kitoloncolnak a gyerekekkel együtt.

Komolyra fordítva, nekem egy kicsit olyan érzésem van, hogy azért akarsz odaállítani 3 gyerekkel, hogy bosszúból megmutasd azoknak akik megszólnak, hogy "na ez kellett nektek?". Ezért ne akarj szülőire menni. Ha tényleg az érdekel, hogy mi hangzik el, kérj meg egy ismerős anyukát, hogy jegyzeteljen, ha tényleg végképp senkire nem tudod rábízni a gyerekeket addig.

Lehet, hogy sokaknak elképzelhetetlen, hogy valakinek nincs segítsége. Hát nekem sincs!

A férjem messze dolgozik, hétvégén jár haza, a nagyszülők nagyon messze élnek. Szomszéd nincs, mert szórványtanyán élünk, és a falunkban nem ismerek olyat sem, aki akár pénzért bébiszitterkedést vállalna.

És hát persze nem lehet bevinni a gyereket a szülőire. De nem csak oda, hanem a kistesót nyílt napra, anyák napjára sem. (Ez alól az óvónéni kisiskolás gyereke a kivétel)

Hát az ember vagy szembe megy a szabállyal, és viszi a gyereket, vagy otthon marad. Én pl. szülőire nem járok, nyílt napra, anyák napjára meg elviszem a kicsit is.

Közben érdekes módon a szomszéd falu ovijában mindez nem okoz gondot, az egyik csoportszobában egy óvó néni elvan a gyerekekkel, a kicsikkel is.

Szóval kérdező, szerintem neked kell eldöntened, hogy gyerekekkel mész szülőire, vagy hagyod a fenébe az egészet.

Szerintem ne menj gyerekekkel, az egyikőtöknek se lenne jó. Mondd meg az óvónőnek, hogy tudod, hogy lesz a szülői, de a gyerekeket nem tudod kire bízni, így majd megkérsz egy másik anyukát, mondja el, mi volt, és ha kérdésed van ugye majd fordulhatsz hozzá. Így az óvónő látja, hogy érdekel, tudja hogy miért nem mész, mégsem hozol mindenkit kellemetlen helyzetbe.

Nekem is három gyerekem van, én sem tudom senkire bízni őket, így ha fontos téma van, akkor megkérem anyukámat, hogy jöjjön el (ez neki 4 óra út ide, 4 óra haza). De ha "csak" arról van szó, hogy hogy telnek a napjaik az oviban, meg csokinyuszi legyen-e a húsvéti csomagban vagy színező, akkor ezért nem kérem meg, és a férjem sem vesz ki emiatt szabadságot. Nem azért mert ez nem fontos, hanem mert annyira nem fontos, hogy mindenáron elmenjek. És nem, nincs másik anyuka aki pluszban vigyázna a sajátja mellé még az én hármamra, és bébiszittert sem hívok arra az egy órára, mert egy vadidegentől frászt kapnának a gyerekeim, heti rendszerességgel meg nem fizetek valakinek azért, hogy megszokják a gyerekeim és félévben egyszer el tudjak menni a szülőire.