Kislányunk 3 éves A nagyiék a szomszédba laknak Haza jön a bölcsiből irány a mama! Ha nem engedjük üvölt, hisztizik, hány. Velünk nem is akar játszani. Nálunk szinte csak sír a mamáért, papáért Pedig a mindenünk! Ez! Mit tehetnénk ez ellen?

Nyilván nem, mert akkor nem nyavalyogna itt megint. Nem tudom, mit gondol, valakinek van egy varázspálcája, sutty, és minden rendben lesz?

Egyszer mi is így jártunk, verte magát a földhöz, zokogott, stb, hogy a mamához akar menni. Teljesen kikészültem. Majd kiderült, hogy azért akar visszamenni a mamához, mert a mama sír érte, ha elmegy, megszakad a szíve. Meg is halhat, fáj mindene, stb. Mikor ezt megtudtuk a férjemmel, beszéltünk a mamával, hogy ne tegye tönkre a gyereket, ne zsarolja érzelmileg. Mert, ha legközelebb is ez történik, többet nem visszük. Érdekes módon többet nem kapott sírógörcsöt, nem akadt ki a gyerekünk. A mamája szereti a fiunkat, csak nem vette észre, hogy tönkreteszi azzal, hogy elmondja neki, hogy nélküle nem tud élni, sír a szeme láttára, ha elmegy...Ezt egy 4-5 éves gyerek úgy értelmezi (legalább is az enyém úgy értelmezte), hogy ha elmegy a mamától, a mama meghal nélküle. Érzelmi zsarolás, a gyerek teljes tönkretétele. Szerintem valahogy szedd ki belőle,miért nem akar nálatok lenni, mit mondanak a mamáék. Ezt bábjátékkal, játékkal is ki tudjátok szedni belőle.

Na ? Mi a helyzet ?