Szoptatás témában miért ad olyan tanácsot, aki a tápszert nyomatja?

Az én fiamnak a számok az életét mentették meg.

Ennyi.

Ja, ha a szoptass-szoptass-szoptass és ne tápozz, ne méricskélj tanácsokat követem, inkább nem gondolok bele, mi történt volna :((

Minden baba más. Van, akiknél IGENIS KELL méricskélni és IGENIS KELL hozzátápszerezni.

Most jöjjenek a rémtörténetek? Írjak én is egyéni elborzasztásokat? És az mit bizonyítana, akár pro, akár kontra? Ne már.

Én próbálok általánosságban írni, ha olyan a téma (mint ez is), ha meg konkrét tanács kell, akkor úgy. Ne keverjük már össze a kettőt. Az, hogy bizonyos esetekben tényleg kell a tápszer (és úristen, ezt a szakma is elismeri, hihetetlen!!!), még nem bizonytja azt, hogy mindig, mindenkinek jól jön, szükséges stb. Pont írtam tegnap, hogy tisztában kéne már lenni vele, hogy mi a tanácsadók pontos célja: nem a tápszer teljes kiirtása, hanem az, hogy sokkal ésszerűbben használják, mint ahogy azt ma a gyakorlat mutatja. Mert attól, hogy xy-nak életmentő volt, még egy tucat másik vélhetően feleslegesen használja.

Érdekes, nálunk meg a bimbóvédő mentette meg a szoptatást, de én sose istenítem, mert tudom, hogy komoly kockázatai vannak. Mi szerencsések voltunk, de ennyi, nem több. A védő nem egy haszontalan vacak, de nem is a világ legszuperebb dolga.

Komolyan, én is csak egy senki vagyok itt, de mintha kevesebben lennénk, akik helyükön tudjuk kezelni a dolgokat... Mindegy, megyek is, mert úgyis az lesz, hogy már megint én vagyok az okos.

Rátapintottál.

Mindenkinek más a jó, más a legjobb. Van, akinek a méricskélés, van, akinek nem, van, akinek a védő, van akinek nem.

És ez itt a lényeg.

Ezt kéne végre felfogni a SZOPTASS SZOPTASS meg a TÁPOZZ TÁPOZZ gondolkodású embereknek. És sajnos sokszor (nem mindig), de sokszor Te is csak HISZED, hogy arany középút vagy, meg hogy nem vagy elvakult.

Ha valaki megmutatja nekem, hol vagyok elvakult, kész vagyok elfogadni.

Érdekes, hogy másvalaki akar arról meggyőzni, hogy amit gondolok, az valójában nem is úgy van, csak hiszem. Hú. :)

xstefix

nem tudom kikeresni azt a kérdést, de emlékszem, amikor egy szerencsétlen anyuka győzködött téged oldalakon át, hogy a nem tudom melyik budapesti kórház gasztroenterológus főorvosa (az egyik legnagyobb szaktekintély), a saját házi orvosa, a nem tudom én milyen másik főorvos mondta, nem tud mit tenni, muszáj tápszert adni a babának.

Te lazán oldalakon keresztül szapultad az orvosokat, meg a gondolkodni képtelen anyukát, aki bedőlt a kuruzslóknak.

Mi ez, ha nem elvakultság?

Tudod az a barátnőm gyerekorvos nem mellékesen diabetológus szakorvos, felhívtam a fiam tüneteivel, nem merte a telefonban azt mondani, igen cukorbeteg a fiam, hanem azt mondta, telefonál a kórházba, mert ép valami kerti partin volt, hogy a kollegái nézzék meg a fiamat. Habár egyértelmű volt a tünetekből a legnagyobb laikusnak is.

Amikor sírva hívtam két nappal a fiam születése után, hogy tápszert írtak a gyereknek, betelefonált, mert gyesen volt éppen, az ügyeletes főorvosnak, hogy nézze meg a babámat, mert alapból tápszer ellenes, szoptatás-anyatej párti, de telefonban a gyerek látta nélkül nem meri azt mondani nem kell tápszer. És feljött a főorvos kolleganő megvizsgálta a fiamat, átnézte a papírjait és mondta szépen gyarapszik, egyelőre hanyagoljuk a tápszert.

De így látatlanban, a te kijelentéseid, orvosok, védőnők lehülyézése, akiket nem ismersz, nem tudod milyen a képzettségük, szakmai felkészültségük, mit látnak a babán, tápszer-szoptatás pártiak, hány évesek... Bizony, bizony elvakultság. És sokszor rúgsz vele egyet a szenvedő anyukába, úgy hogy észre sem veszed.

Néha nekem is elég, hogy időnként elővesznek, de valószínűleg azért, mert nevesítve vagyok és mert talán érződik, hogy szakmailag is próbálok korrekt lenni. Ennek megfelelően vannak dolgok, amikből nem tudok és nem is akarok engedni és ez nyilván egyeseknek szúrja a szemét. Néha dönteni kell, hogy az ember inkább "sebet nyalogat" vagy hasznos (de kicsit "érzéketlenebb") tanácsot próbál adni, nem mindig lehet mindkettőt.

És továbbra is csak azt tudom mondani, hogy az, hogy valaki xy szakterületen tekintélynek, nagy névnek számít, még nem azt jelenti, hogy más területekhez is ért. (És ez magamra is igaz.) Én azt gondolom, de lehet, hogy tévedek, hogy az orvosok, eüs dolgozók (még mindig) többsége nem kap elegendő képzést a szoptatásról, és általában egyéni tapasztalatuk sincs elég. Emiatt általánosságban nem mondható róluk az, hogy tényleg értenének hozzá, sőt, néha pont ők segítik a különböző tévhitek makacs fennmaradását, sajnos.

Nem emlékszem pontosan a fenti példára, de ha szapultam is az orvosokat, biztos vagyok benne, hogy építő jellegű dolgot is javasoltam az anyukának, jelesül, hogy keressen meg egy szopis szaktanácsadót is. Ezt sose hagyom ki, ha spécibb témáról van szó, szerintem anno se tettem. És ez még nem jelenti azt, hogy az orvos vagy az anyuka hülye lett volna - hanem azt, hogy több szem többet lát; más szempszögből nézve is érdemes lett volna vizsgálni a dolgot. (És lehet, hogy így is tápszer lett volna a vége, de szerintem nyugodtabb lelkiismerettel, legalábbis szerintem.)

Ha ezt a fajta hmm lojalitást valaki elvakultságnak veszi, ám tegye, de minden szakterületen ugyanez van, nemcsak itt. Aki szakmailag áll egy témakörhöz, annak a szakma szabályaihoz kell tartania magát és ez néha ellenkezhet egyesek véleményével, szimpátiájával.