Hogy éreztétek magatokat hüvelyi/császáros szülés után? Mindenkinek nagyon hosszú a felépülés?

Termeszetes úton gátmetszessel. A kórházban nem is fájt annyira, kicsit nehezebben ültem, de ennyi. Aztán ahogy elindultunk hazafelé borzasztó volt. Alig bírtam az autóban ülni. Utána csak feküdni tudtam. Ha ültem borzasztó volt, ha álltam, húzódott.

Vettünk ilyen belül lyukas párnát (nem tudom mi a neve), azzal egy kicsit könnyebb volt. Sokáig a zoknit is a férjem húzta fel nekem.

Octeniseptel fujogattam, illetve napi 2-3x lezuhanyoztam. 2-3 hét volt, mire úgy ahogy helyre jöttem.

Visszagondolva nem vészes, de ott akkor úgy éltem meg, hogy sose lesz már vége .

2x szültem természetesen.

Elsőnél vágtak, repedtem is. Megis másnap semmi bajom nem volt egyik után sem.

2 hüvelyi szülésem volt.

A második nehezebb volt, nagyon

volt a baba, de az után mégis könnyebben épültem fel. Igazából az első után tovább fájt a gátseb de ennyi.

Cserébe mindkettő után lelkileg jó sz.rul voltam.

A korábbi válaszolókhoz képest én a kivétel leszek 😟. A fiam császármetszéssel született. Az első nap nagyon szédültem, forgott minden. A zuhanyzáskor majdnem elájultam, így rendkívül hálás voltam, hogy jött a szülésznő segíteni. A heg viszonylag sokáig, kb. két hétig pokolian fájt, aztán enyhült, és inkább csak a hirtelen mozdulatoknál nyilallt bele. 8 hétig véreztem folyamatosan, a kórházba is vissza kellett mennünk, mert nagy mennyiségű, alvadt vér jött. A lábam még szintén legalább két hétig elefántméretűre volt feldagadva (pedig a terhesség alatt nem volt jellemző), alig tudtam járni, és úgy fájt a fejem, hogy egyetlen gyógyszer sem hatott. Emellett sajnos a pisilés is nagyon kellemetlen volt, sokáig csípett, fájt (a katétert kapkodva tette fel az akkor ügyeletes szülésznő, és felsértette a nyálkahártyát.) Nagyon bántott, hogy fizikailag ennyire legyengültem, nem számítottam rá, leginkább olyan élményekről hallottam/olvastam, hogy hamar felépültek az anyukák. Ne haragudjatok, hogy így fogalmazok, de arcon csaptam volna azokat, akik a "mozogj sokat, ne hagyd el magad" bölcsességgel jöttek. A terhesség alatt sokat mozogtam (a szülés előtti napokban is), és nem voltam elhízva sem. A kórházban is sétáltam, amennyit csak lehetett. Úgyhogy,a magánvéleményem az, hogy a felépülés ideje nem a mozgás gyakoriságától függ.

A természetes szülés és a császár utáni felépülés is úgy tűnik, egyénfüggő. A szobatársam úgy sétált vissza a szülőszobáról, mint aki a strandról jön, a szülésznővel nagyokat nevettek közben. Kérdezte is a másik szobatársunk, hogy "te most komolyan megszültél?" 😄 A másik anyuka, aki szintén természetesen szült, mozdulni alig tudott, még mondta is, hogy én császár után milyen fitt vagyok 🤷

sztem amúgy általában nem az anya kérése, hogy jaj legyen már császár (bár ilyen is van biztos) Gondolom ezek életmentő beavatkozások.

En hüvelyi úton szültem kettő alkalommal.. de ettől még sajnos depis lettem utána