Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Teherbeesés » Hogy oldanátok meg ezt a...

Hogy oldanátok meg ezt a helyzetet?

Figyelt kérdés
18 évesek vagyunk párommal és babát szeretnénk de nem tudjuk hogy mondjuk el a szülőknek.az iskolát a munkát a lakást is megtudnánk oldani csak a szülök miadt tartunk
2011. jún. 14. 15:59
1 2 3 4 5
 41/41 anonim ***** válasza:
100%

Kedves kérdező, ne haragudj, hogy ezt mondom, de piszkosul éretlenül beszélsz, egyáltalán nem vagy megérve a gyerekre, és van egy olyan sejtésem is, hogy a párod sem véletlenül fél a szülők véleményétől, ha esetleg jönne a gyerek..... Szerintem ezen is érdemes lenne elgondolkoznod a dorgálások és hasznos tanácsokon kívül, amiket itt kaptál.


OFF:

22 éves vagyok, hasonló piszkosul mázlista helyzetben, mint te. Külön szintem van egy bazi nagy családi házban, amit teljes mértékben a szüleim tartanak fenn. Ők etetnek, ők veszik nekem a ruhát, amit kiejtek a számon, azt megpróbálják minél hamarabb az orrom elé dugni. Egyetemre járok, ami részben a lustaságom, részben az érdeklődés hiánya miatt nem megy, már 1 év csúszásban vagyok, így államiról átkerültem költségtérítésesre, ami ugye nem olcsó: anyámék állják. Eközben csinálom a felsőfokú nyelvvizsgát, ami szintén nem olcsó, magántanárnál tanulok, 3000Ft/45perc, és egy héten 4x megyek. Egyetem után szeretnék még továbbtanulni, akár másik szakot csinálni, akár egy egyszerű okj-s szakmát, szintén szüleim fogják finanszírozni. Ezeken kívül anyukámnak majdnem a fél fizetését levonják az életbiztosításomra mióta megszülettem (nem tudom mi ennek a pontos neve), hogyha történne vele valami, és még nem állok készen önálló életre, ne lógjak a levegőbe, mint egy rongydarab. Szóval elég "jó" helyzetben vagyok, ha csak ezeket a dolgokat veszem figyelembe, már akár a hatodik gyereket is szülhetném ide nekik, ők segítenének. Arról még nem is beszéltem, hogy dolgozni egyszerűen nem engednek, ahová eddig felvettek, elintézték, hogy "kirúgjanak", mondván ráérek még gürcölni, élvezzem az iskolát, a bulikat, a fiatalkort.

Azon kívül, hogy imádom a gyerekeket és nagyon szívesen elbabázgatnék, ezen kívül semmiféle anyai ösztön nem ébredt fel bennem még. Ahogy te sem és ez egyértelműen lejön a hozzáállásodból, az írásaidból. Párommal ugyanez a helyzet, imádja a kisgyerekeket, amikor a közelébe kerül egy baba rokonok, ismerősök által, teljesen más ember lesz. Még ha az utcán lát egy kisbabát, akkor is rángat, hogy nézzem már milyen édes, stb-stb-stb. Ő 19 éves még csak, szintén tanul. De ő is tisztában van azzal, hogy egy gyereket nem a nagyszülőknek kell felnevelni, még anyagilag sem. Ahhoz pedig kell teremteni egy bizonyos alapot, ami teljesen független kell legyen a pénzes nagyszülőktől. Mert ugyebár, sajnos sose tudni...... Teljesen más kérdés az, ha segítenek. A segítség az, ha pl. sok ajándékot vesznek majd a picinek egyszer. Legyen az ruha, tápszer, pelus, egy-egy bútor. Természetesen el kell fogadni az ilyen ajándékokat. De nem rájuk kell építeni a saját jövőtöket, mert akkor piszok könnyen összeomolhat az egész, mint egy kártyavár........

22/L

2011. jún. 18. 10:42
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!