Ti hogy dolgozzátok fel az évek óta tartó állandó csalódást?

4 éve lesz hogy próbálkozunk. 30 éves vagyok a férjem már 40. Vannak időszakok amikor jobb, de az utóbbi időben egyre rosszabbul érint és félek, hogy lassan már depressziós leszek....az utcára alig merek kimenni, mert akár merre megyek mindenhol terhes nőket látok vagy babakocsisokat. Ha belépek a facebookba kivétel nélkül minden ismerősöm az én korosztályomból terhes vagy épp most szült. A legtöbb barátnőm vagy rokonom még csak nem is próbálkozott, amikor mi már igen és azóta nem egynek már nem egy hanem 2 gyereke van. Mindenki állandóan kérdezget, hogy nektek mikor lesz már....A húgom is nem rég szül azóta a szüleim is nyaggatnak hogy mikor lesz, pedig ők tudják hogy meddőségibe járunk. Volt olyan ismerősöm aki a facebookos képemhez szólt hozzá ahol húgom babájával vagyok, hogy "nálatok mikor lehet már babázni?"....teljesen e körül forog az életem, annyit sírtam már az utóbbi időben....anyagilag már nagyon megterhel ez minket. Nem járunk már annyit át a barátokhoz mint régen mert mindenhol baba van és egy az hogy nekem nagyon fáj másrészt nincs más téma csak a baba vagy a gyerekek de ez így van rendjén csak én nem igazán tudok ehhez mit hozzá szólni, kilógok már a baráti körből :( úgy érzem teljesen egyedül maradtunk, csak a párom tartja bennem a lelket.