Mit tennétek a helyemben? (Abortusz)

Figyelt kérdés

Még nem döntöttem, de nagyon bizonytalan vagyok.

Férjemmel kb 10 éve vagyunk együtt, van már egy óvodás gyerekünk. Először én 3, ő 1 gyereket akart, végül elméletben kettő mellett döntöttünk. Eddig viszont mindig halogattuk (a meglévő is már 4 elmúlt bőven), most sem terveztük, védekeztünk ahogy mindig is, óvszerrel. De valami történhetett, igaz mi nem vettük észre. De mikor nem jött meg még akkor se akartam elhonni, hogy ez lehet. Maximálisan meglepett mindkettőnket a terhesség. A férjem nem akarja elvetetni, ő azt mondja hogy ha már itt van, maradjon, rendbeb leszünk higyjem el, én viszont erősen gondolkozom.

Már az első baba is óriási változást hozott, amire nem számítottunk. Volt egy nagyon önálló életünk, amit nem is tudtunk hogy mennyire szeretünk. Nem vetett fel a pénz, de megvolt mindenünk, utaztunk es bekeben voltunk magunkkal és egymással. A kicsi érkezése pedig sokkal Jobban megviselt minket emberileg, lelkileg, kapcsolatilag mint gondoltuk. Nehez terhessegem volt, a pozitiv teszt napjától kb 20. Hetig nagyon rosszul voltam, minden nap hánytam, aztan a 36.tól megint. Ráadásul felmerült hogy beteg, szóval orvostol orvosra jártunk a 12-18.het között hogy tudjuk semmi baja (ha biztosan kiderul hogy fond van, nem tartottuk volna meg).

Ezutan a szüles sem volt egy konnyu menet, nem indult, vegul surgossegi császár lett. Aztan “kaptunk” egy borzasztoan hasfajos gyereket, aki a 2.hetétől a 3.hónapig minden nap órákat ordított, és a szoptatással is csak kudarcba fulladtam. 10 hónapos kora óta járt. Attol a perctől reggel 5.30-kor kelt kb 1,5 évig. Kikészultem az aktivitasatol 2,5 eves koraig, emllé 1,5 éves koratol olyan valogatos lett, hogy idegileg majdnem rámentünk, hogy semmit sem evett meg. A nagyik is kiboritottak, először a szoptatas miatt piszkaltak, utana hogy miert nem eszik rendesen.

Kesobb a szobatisztasággal. Minden rendben ment volna, de nem birtuk a nagy dologat a wc-re szoktatni, ezert majdnem 3 eves koraig pelenkas volt, es utana is nagyon sokaig kellett fogyelni hogy minden rendben menjen. Aztan ahogy kozossegbe került fel evig mindharman folyamatosan betegek voltunk. Nagyon nehez volt, nem csak akkor, visszagondolva is. Raadasul en is es a ferjem is szinpadon dolgozunk (hamar visszamnetem es nagyon nem akarok most megint kiesni, es tudom hogy 2 kicsivel az esti előadasokat megoldani nem is biztos hogy rudnám, akkor sem hogy van 2 allando dadusunk)

Anyagilag elmeletben nemlenne akadalya, mert mindketten jobban keresunk, de ezt azert nem mernem firtatni, mert most viszont minden elkepesztoen draga, es egy gyereknek, amig mindent meg tudok adni, addig nem tudom biztosra higy kettőnek is meg dogom majd)

Persze minden baj mellett el kell mondjam, hogy egy gyönyörű és okos gyermek, akit nagyon szeretünk, es nagyon büszkék vagyunk ra. De! mindennel megszenvedtünk, es épp mikor mar kezd kicsit kisimulni az életünk és elvezni hogy minden gördülékeny és csak megy magától. Akkor beüt egy ilyen nem várt dolog, amit eddig tudat alatt lehet hogy valahol akartam, de már kezdtem elengedni. Arrol nem beszelve, hogy felelőtlenek sem voltunk. 4 eve, minden alkalommal védekeztünk, ahogy legutóbb is..

egyedül egy pozitiv van jelenleg, amibe kapaszkodok, hogy egyenlore semmilysn szintem nem vagyok rosszul. Penteken megyek orvoshoz. Nem tusom hogy fogok erezni a vizsgalat utan, de egyenlőre önző okokból nagyon nem érzem ezt most időszerünek. Sokszor az egyhez is alig marad türelmem, pedig alapvetően szofogado, jo gyermek, akinek pl az alvasaval sosem volt gond.

Nem kerek itelkező velemenyek. Inkabb olyankét, akik hasonloan ereztek es nem tartottak meg, es helyesnek itelik a döntésüket. Vagy olyanokat, akik hasonloan éreztek es ennek ellenére megtartották és hogy hogy alakult.


2023. márc. 15. 15:19
1 2 3 4 5
 21/50 anonim ***** válasza:
66%

Az alapján amiket írtál, te nem vágysz erre a gyerekre, én a magam részéről nem tartanám meg.

Nincs olyan hogy nem te döntesz arról legyen e gyereked. Te döntesz.

Ha becsúszott, hát becsúszott, van ilyen, de erre van megoldás. Nem kötelező megtartani.

Ám ha megszülöd, annak ellenére, hogy láthatóan nem vàgysz rá, nem tudsz neki szívből örülni, simán lehet, hogy kötődési problémáid lesznek vele, szülés utáni depresszió( ami súlyos esetben bántalmazáshoz, elhagyáshoz stb vezethet), megbánod stb.

Sok nő van aki megbánja a gyerekvállalást, csak nem mernek beszélni róla. Szinte hetente lehet olyanokról hallani, akik az út szélén hagyják, kukába dobják, egyenesen megölik, vagy náluk van a gyerek, de verik, elhanyagolják, éheztetik, nem szeretik stb. Ezek is mind olyan gyerekek akikre nem vágytak.

Nem tudhatod, milyen reakciót fog kiváltani belőled egy valójában nem kívánt gyerek.

Én csak azt tudom mondani, hogy ha nem vágynék rá tiszta szívemből, nem örülnék a terhesség hírének, biztosan nem tartanám meg. Volt ilyenben részem, ( szintén becsúszott) és nem akartam megtartani. Az abortusz ügyintézése alatt ment el magától, és meg is könnyebbültem.

2023. márc. 17. 00:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/50 anonim ***** válasza:
13%

#20! Elnézést, igazad van, elnéztem. Így csak félig igaz, amit írtam, de az még mindig ott van, hogy jelenleg apuka szeretné EZT a gyereket.

#19

2023. márc. 17. 00:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/50 anonim ***** válasza:
59%
22. Nem az apuka fogja kihordani, sem megszülni, sem szoptatni, éjjelente kelni az üvöltő gyerekhez stb stb. Ezeket mind a nő szenvedi meg. Így neki van joga döntést hozni.
2023. márc. 17. 00:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/50 anonim ***** válasza:
6%

#23! És? Vitatta ezt valaki? Ha viszont rámegy a kapcsolat, hogy anyuka elvetette a gyereket, akit apuka akart, akkor tény, hogy csak egy gyerek lesz, de férj meg egy se🤷🏼‍♀️

#22

2023. márc. 17. 01:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/50 anonim ***** válasza:
57%
Hát akkor az a kapcsolat annyit is ért 💩 ha a férjnek csak addig kell a felesége amíg rákényszerítheti a nem kívánt gyereket. De ha nem enged az asszony akkor már nem kell. 🤮
2023. márc. 17. 01:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/50 anonim ***** válasza:
42%

Hú utolsó, aki ezt a néhány választ írtad. Inkább rendezd magad lelkileg és csak utána osztogass tanácsokat. Hidd el, a világ nem kell, hogy olyan legyen, amiben csak a nő csinálja egyedül a dolgokat, a férfi meg csak úgy leléphet bármikor. Sajnálom, hogy neked ez a valóságod, ezeket tapasztaltad. Én nagyon nem... A férjem már a 2.gyerekünkkel éjszakázik úgy, hogy ötkor kel, mert megy dolgozni. Én etetem, ő visszaringatja. Ez volt az elsővel is. Közösen vállaltuk, és neki alap, hogy segít mindenben. Nem, ez nem ritka dolog. Nagyon sok férfi ilyen.


Kérdező, mi volt az orvosnál?

2023. márc. 17. 15:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/50 anonim ***** válasza:
56%
Se az adott esetben újabb problémás terhességet, se a fájdalmas szülést nem lehet közösen vállalni, azokat a nő csinálja végig, ha vállalja. Na meg a szoptatást is. Egyiket se tudja a pasi átvenni okoska. Szóval csak akkor kellene vállalnia, ha akarja, mindenféle érzelmi zsarolás nélkül, de a kérdező a leírása alapján nem akarja..
2023. márc. 17. 18:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/50 anonim ***** válasza:
86%
A férje meg a ház felújítását vállalja egyedül, okoska... Képzeld, én is itthon feküdtem veszélyeztetett terhesen, miközben a férjem a szobákat festette, glettelte, parkettázott és nem aludt, hogy készen legyünk. Mindenki csinálja, vállalja a saját részét. Egyik sem könnyebb, mint a másik. Illetve egy 9 hónapnyi (esetleg) nehéz terhességet és szülést ne hasonlíts már össze azzal, hogy akkor a férje nem is tud segíteni. Még vagy 20-30 évig segíteni fog a férje, megnyugodhatsz.
2023. márc. 17. 19:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/50 anonim ***** válasza:
86%
Illetve lehet, hogy szoptatni nem tud, de esténként meg tudja főzni a másnapi ebédet, szoptatás után az éjszaki keléseknél el tudja altatni a gyereket. Egy házasság erről szól. Persze ha nincs ez meg, akkor egyértelműen nem kell meg egy gyerek, de nem tudhatod, mi van náluk. Te csak a saját negatív tapasztalataid alapján írtad le a véleményed, de egyáltalán nem kell, hogy minden házasságban ez legyen. Sőt..
2023. márc. 17. 19:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/50 anonim ***** válasza:
80%
Kedves Kérdező! Én a helyedben megtartanám, hiszen terveztetek még gyereket. Nagyon jó, hogy az anyagiak is adottak, és a férjed is ilyen támogató. Az életkorod alapján pedig lehet, hogy valóban ez az utolsó esélyed. Előfordulhat sajnos, hogy pár évig nehéz lesz a kicsivel, de az is lehet, hogy vele könnyebb lesz. Minden jót kívánok, és jó döntést!
2023. márc. 19. 13:21
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!