Milyen helyzetben mennél abortuszra?

Foglmam sincs, hogy kamaszkoromban mit csináltam volna. Akkor még egyáltalán nem foglalkoztatott a gyerektéma.

Szerintem az abortusz kérdése tipikusan olyan dolog, amit más elképzelni és más adott helyzetben, a döntés súlya alatt cselekedni.

Ez olyan, mint az "ölnél-e embert önvédelemből/háborúban parancsra/más védelmében". Elvben könnyen dobálózik az ember akár igennel is, de amikor konkrét helyzetben cselekedni kell, sokat vagy nem lennének képesek és lefagynának, vagy aki azt hitte, hogy nem lenne rá képes, mégis megteszi.

Nem vagyok abortusz párti, de én úgy gondolom, hogy van olyan helyzet, amikor az a megoldás.

Úgy gondolom, hogy egy kamasznak nagy trauma a terhesség és a szülés, ott inkább az abortusz.

Viszont egy felnőtt ember nem kívánatos terhességénél az örökbeadást tartom a megfelelő döntésnek.

Amúgy nehezen hiszem el, hogy megbízható védekezés mellett ennyien lesznek terhesek, mint ahogy olvasom itt-ott.

Igaz nem kerültem ebbe a helyzetbe de gimis koromban anyáékra nem szültem volna, a tini kapcsolatok is olyanok, amilyenek, legalábbis nálam nem voltak komolyak.

Viszont most nem mennék bele az abortuszba de nem is ítélem el azt, aki igen.

Milyen helyzetben mennék?

1. ha beteg lenne a baba

2. ha nincsenek meg az anyagi körülmények (pl. kamaszként, vagy egyetem első éveiben)

3. ha fiatal vagyok és nem megfelelő ember (ha nincs gyerekem, már vágynék rá, el tudom tartani és már benne lennék a korban (30 fölött), akkor megtartanám annak ellenére, hogy nem maradok együtt az apukával)

4. ha egyszerűen csak nem akarok (ez igaz volt a kamasz évekre, és egyetem első éveire)

Bár én nem is vagyok abortusz ellenes. A saját magam helyzetét ismerem, másnak pedig nem prédikálok, mert nem az én dolgom.

Akkor ha beteg lenne a baba.

Meg ha 14 eves körüli lennék. De szerencsére mindig volt eszem,a védekezéshez,soha meg egy esemény utanit sem kellett vasarolnom.

Nyilván ha pl 18-20 eves koromban teherbe estem volna ,elgondolkodtam volna,h mi legyen, de mindig is hosszu par kapcsolataim voltak,a legrövidebb 2,5ev volt. Szüleim támogattak volna ezt is tudom,de nem éltem volna a nyakukon, 14eves korom ota dolgoztam amit csak tudtam,17evesen mar nem éltem szülőkkel.

Anyaotthon. Attól függ hány eves az illető,nem hiszem el ,hogy egy anya nem támogatna a gyereket,ha az terhes lenne. Jo nem 14evesen nyilván. De mindig vannak kivételek.

Baratnomnek 2 abortusza is volt mar,amiről tudok, most pedig 26eves fejjel attól retteg,h nem lehet babája. Ezért sem vetetnem el ,mert aztan kitudja ,h lehet e kesobb. Bocsi h nem a kérdésre válaszoltam csak". :)

de, volt olyan helyzet. 20 éves vagyok, és majdnem abortusz lett a vége. megijedtünk a párommal. de aztán a család támogatott minket, és megtartottuk. örülök, hogy így döntöttünk, még ha nehéz is lesz.

illetve ha beteg lenne a baba, akkor elvetetném. tudom, ilyen nő minek vállal gyereket, de ez van. nem vagyok elég erős egy beteg gyerek neveléséhez.

18hkm