Hány évesen vállaltatok gyermeket?22 vagyok úgy érezzük párommal készen állunk rá, de többen le akarnak beszélni mert fiatalok vagyok(?)

"de többen le akarnak beszélni mert fiatalok vagyok"

bullshit. Ha 17 éves lennél, és ezt mondanák, még megérteném... Hogy manapság 30 éves korban divat szülni, az titeket ne befolyásoljon!

Ha mondjuk nincs saját jövedelmetek, lakásotok, és amiatt mondják, azt is megértem valahol, de abszolút nem vagy túl fiatal hozzá.

Az attól függ mennyire látjátok reálisan a gyerekvállalást illetve mennyi ideje vagytok együtt, hol tartotok egzisztenciában.

Hogyha a gyerekvállalásból két cuki lábacska van meg meg a tökéletes család képe akkor felejtsétek el, nagyon nagyon gyerekek vagytok hozzá. Ha nem éltetek még együtt legalább 2-3 évet (22 évesen ezt kötve hiszem) akkor szintén felejtős, nem ismeritek egymást eléggé. Tini járogatásba nem vállalunk gyereket. Hogyha nincs mindkettőtöknek megtakarítása, bombabiztos munkahelye, karrier lehetősége akkor szintén óriási felelőtlenség. 1-2 év munkatapasztalattal nagyon kevés helyre fogsz kelleni szülés után.

Huszonévesen az emberek nagyon nagy többsége álomvilágban él a gyerekvállalással kapcsolatban. Magadat sem ismered, a személyiséged se alakult még ki teljesen. Kötve hiszem, hogy úgy állnátok 22 évesen, hogy felelősségteljes döntés lenne a gyerek. Hogyha ezt magatoktól nem látjátok akkor nagyon nagyon gyerekek vagytok még.

Szerintem is rettentő fiatal egy 22 éves lány még a gyerekvállaláshoz, azért ennyi idősen az emberek nagy része még tanul vagy alig egy kis ideje dolgozik, nincs még meg a megfelelő és szükséges anyagi háttere, se a stabil kapcsolat, mint pl min. 1-2 év együttélés stb. 22 évesen azért nehéz elhinni, hogy megtalálta az ember élete nagy szerelmét (vagy ha igen is, az évekkel később derül ki), ezek általában tini szerelmek, amik aztán vagy bírják a megpróbáltatásokat vagy nem. Egy szóval én nehezen tudom elhinni, hogy valakinek 22 évesen minden adott egy gyerekhez, van elég pénz, külön lakás, több éves stabil kapcsolat, eleget élt és szórakozott stb stb. Meg hát az is egy jó kérdés, hogy egy ilyen fiatal lány fel tudja-e mérni, mivel jár egy gyerek, mennyi fáradtság, stressz, felelősség és társai .Nyilván biztos van ilyen, nem azt mondom hogy nem, csak szerintem ritka, mint a fehér holló.

Ettől független a ti dolgotok, de szerintem bőven ráértek még ezzel.

Én ezt a felnőtt érzelmi érettséghez kötném elsősorban. Aztán a párkapcsolat stabilitása és az anyagiak.

Előbbi alatt azt értem, hogy érzelmileg leváltál a szűleidről, van saját véleményed, értékrended, világnézeted. Gyermekkori sebeidet helyén kezeled, az abból fakadó frusztrációd nem másokon vezeted le.

A kapcsolatotok stabil, jól ismered társad hibáit, gyengeségeit és azokat elfogadod. Felismered, hogy mi az ami idegesít benne, és észreveszed amikor olyan zavar, amiben igazából neked kéne fejlődnöd.

Tisztában vagy vele, hogy a baba nőni fog, saját, a tiédtől eltérő szokásai, gondolatai lesznek és lesznek fárasztó, idegesítő tulajdonságai is.

Anyagilag függetlenek vagytok, rendelkeztek félretett pénzzel, amiből minimum 3 hónapig fenn tudjátok magatokat tartani vész esetén. Van jövőképed a munkát illetően, amit gyerek mellett is tudsz majd vállalni.

Én ezeket gondolnám át gyerekvállalás előtt, kortól függetlenül.