Érdemes így gyereket Vállalni?

-nem nekem való, rettegek attól, hogy mindent felborít

-rengeteg aggodalom, kétség és félelem

-szorongás és depresszió

-minden tökèletes jelenleg és rettegek attól, ha jön a baba

-mindent felborít, beteg leszek

-nem fogom bírni

Nem 19 vagyok, de annak, aki magabiztosan készen áll a gyerekvállalásra, nem szabad, hogy ez járjon a fejében.

#16, persze, az aggódás és a félelem teljesen normális és természetes dolog, velejárója az anyaságnak.

De ha végigolvastad volna, amit a kérdés alá írt szöveget, ő már túlaggódja az egészet.

Ha mindenki azért rettegne még terhesség előtt, hogy "úristen, nekem biztos beteg gyerekem lesz, és nem leszek jó anya, meg az egész életemet fel fogja borítani!", akkor már tényleg kihalt volna az emberiség, és ezzel nem azt szeretném mondani, hogy ne aggódjon, féljen semmiért.

Csak annyi, hogy ennyire nem szabad beleőrülni a félelembe, és azért írták többen, hogy még nincs teljesen felkészülve arra, hogy belevágjanak, és egyébként is még elég fiatalok mindketten.

Kérdező, erről beszélj a pároddal, mondd el neki, hogy érzel, és beszéljétek meg, hogy mikor lenne ideális belevágni.

Ha úgy érzed, elfogadod a természetes velejárójának azt, hogy az egész addigi életeteket felborítja, és úgy érzed, neked akkoris megéri, hajrá. 😘

Nem gondolja túl, önigazolást keres. Ha nem akkor nem, de muszáj lenne jobban megértenie a saját működését, mert így tényleg nem szabad gyereket vállalni.

Amúgy szerintem anyaként jobban félek mindentől (féltem a gyerekem)-előtte el sem tudtam képzelni ezt az érzést. Csak az érti akinek van gyereke.