Mikor, hol es hogyan indult be nalatok a szules?

Pont a betöltött 40. héten hajnal 4-kor arra ébredtem, hogy egy kis magzatvíz szivárog. Aztán semmi nem történt, elállt. Pont aznap kellett mennem ctg-re, ott már mutatott fájásokat a gép, de még nem éreztem.

Kb 11-re mentünk be a kórházba, ahol mikor kiszálltam a kocsiból elkezdett ömleni a magzatvíz. Utána semmi extra fájogattam fájogattam, de este 9-kor csak elvittek császározni, mert esett a kislányom szívhangja.

Úgyhogy nagyjából ennyi.

1. baba: Már 4. napja túlhordtam. Aznap reggel magzatvízvizsgálat volt. (kb. 8-kor) Minden oké vele. 1 ujjnyira nyitva voltam. Így a dokim már nem engedett haza, be akart fektetni. Olyan 10 óra tájékán lettek meg ehhez a papírok. Lepakoltam a szobában, és akkor kezdtem érezni, hogy fáj az alhasam. Igen sűrűn jöttek egyből. Plusz gyanúsan vizes volt a nadrágom, mint aki bepisilt. Felvettem a hálóinget és akkor már csorgott végig a lábamon a víz. Közben elindult a szülésznőm. Addig egy nővérrel a 2. emeletről lementünk (kellemes volt) a földszintre, hogy megvizsgáljanak. Segítettek felfeküdni a vizsgálóra, felrakták a lábamat és akkor szerintem az összes vizem kizúdult belőlem. Ekkor érkezett meg a szülésznőm. Azt mondta, kb. másfél óra van hátra. 12:50-kor született meg a kislányom. (Alig ért vissza a dokim, mert szabadnapos volt, de bejött reggel megcsinálni az amnioszkópiát.) Mire felocsúdtam, meg is szültem. 3600gr és 50cm

2. baba: Szintén 4 nap túlhordás. Még mindig kutya bajom. Aznap reggel NST volt, de utána felkerültem szülőszobába, meglátjuk alapon. Szépen tágultam. 13:00-kor burkot repesztett a dokim, addig semmit nem éreztem. Na, azután olyan brutálisan és összefüggően fájt, hogy azt hittem, ottmaradok. 15:35-kor született meg a kisfiam. 4200gr és 51cm

3. baba: 4 nappal hamarabb, idén február 13-án hajnalban fájásokra ébredtem. Rendszertelen volt, olyan mensziszerű. Nem volt vészes, de azért fájt. Reggel egy kicsit elszunyókáltam, aztán mikor keltem, vártam, hogy folytatódik-e. Egész délelőtt 2 fájásom volt. Aztán délben elkezdődött. Először 25, majd 20, és 15percesek voltak. Mikor elindultunk rendszeres 10perces fájásaim voltak. Tovább nem mertünk várni, mert én az első kettőt is gyorsan szültem. Megvizsgált az ügyeletes, akkor már 3 ujjnyira voltam nyitva. Egyből szülőszoba. Ez 3/4 5-kor volt, délután. Voltam kicsit labdán, aztán lefeküdtem. A dokim 18:00-kor repesztett burkot és 19:10-kor megszületett a kislányom. Ez volt a legkönnyebb szülésem, a vajúdás szokatlanul jól telt. 3250 gr és 50 cm.

1.Baba: A 38.héten este felmásztam a pelenkázószekrényre, hogy még az utolsó simításokat megcsináljam a babaszoba falán.

Éjszaka már éreztem kis görcsöléseket. Reggel 8-ra értünk a kórházba, 11-kor burkot repesztettek. Este 1/2-8-ra megszületett a Fiam 3030 gr, 51 cm.

2. Baba:

Délelőtt 10-re mentem Nst-re ami nem mutatott semmit. Nálunk volt a 14 hónapos nagyfiam is :)

Mire hazaértünk már picit véreztem (kiderült utólag, hogy az már tágulásos vérzés volt) Telefon a szülésznőnek. Fordulhattunk is vissza (előtte persze zuhany, megvártuk az Anyukámat, hogy vigyázzon az első Fiamra)

Fél 2-re értünk vissza. Akkor már csordogált a magzatvíz.

3-kor burkot repesztettek, de addig semmi fájás nem volt. Utánna 2 percesekkel indultam rögtön, de 1/2 4-re meg is született a 2. Fiam! :)

2490 gr, 49 cm.

Most várom a 3. babát, remélem időben beérünk a kórházba :)

szia

39+3 voltam,lányom született.egész terhességem alatt dolgoztam:) zöldségesünk van és a pult mögött kezdett csordogálni a magzatvíz délben...:)fájások nem voltak,nem is folyt el teljesen a magzatvíz repeszteni kellett.fél 3kor kaptam oxitocint és este fél kilencre lett meg a lánykám:) mindez történt 2009.06.13-án:) és most várom juni végére a fiúnkat:)

A második lányom:

Kiírt nap napközben kezdődtek a fájások, de mivel rendszertelenül voltak, azt mondták csak jósló. Akkor már bent feküdtem pár napja a kórházban. Előtte lévő nap is voltak ilyenek miután a nyákdugó elment. Aznap este ismét próbáltam elaludni, de nem ment, már eléggé fájt ahhoz. Viszont végig rendszertelenül jöttek (6perc 5p, 8p, 7p, 7, 4p és hasonló szórással), majd hajnalban már bekopogtam a nővérhez hogy fáj és aludni sem tudok. Megvizsgált az ügyeletes, 1 ujjnyi és teljesen ellapult méhszáj (hajnal 3). Le is mentünk a szülőszobára. Majd jött a dokim reggel, 9 körül burokrepesztés és délelőtt 11kor megszületett a lányom (természetes úton). Pár napja ugyan ezeket a fájásokat éreztem, és egyszer sem volt az hogy "szabályos pl 5 percenként jöjjenek". Még a végén is mikor már egymást követték, volt hogy pár perc "pihi" volt.

Az első lányom progis császár volt (farfekvés miatt) és így ott nem indult be a szülés magától.

Szerdai napon reggel be kellett feküdnöm, mert akkor már 3 napos túlhordás volt. Aznap délután 3-szor is voltam WC-n, ment a hasam. Este a férjem jött látogatni, mondtam is neki, hogy szerintem lesz valami.

Aztán éjfél előtt 10 perccel megébredtem. Gondoltam, akkor kimegyek pisilni. És ahogy megmozdultam, elkezdett szivárogni a vizem. Kimentem, szóltam a nővérnek. Feltettek NST-re, fájásom az nem nagyon volt. Jött az ügyeletes doki, megvizsgált, mondta, hogy igen, megrepedt a burok. Akkor felhívtam a szülésznőmet, bejött, megcsinálta a beöntést. Utána még zuhanyoztam egyet. Hajnali 4-re ért be a dokim, rám nézett, és közölte, hogy nekem nincsenek fájásaim, mert nagyon mosolygok. Akkor ő is megvizsgált, és megcsípte a burkot, mert nem alul repedt meg. Ezért csak szivárgott a víz, és nem folyt el.

Aztán 5-kor bekötötték az infúziót fájásgyengeség miatt.

Reggel 7-re jött a férjem. Sajnos az infúzió és a durva fájások ellenére sem tágultam rendesen, így 2-szer tágított a dokim kézzel, és egyszer kaptam méhszáj lazító injekciót.

Nagyon nem akart alakulni, a dokim mondta, hogy ha ez így megy tovább, műtét lesz. Aztán 11 körülre teljesen kitágultam, utána kb. fél óra volt, míg eltűnt a méhszáj.

Közben mondtam a szülésznőmnek, hogy nekem nyomnom kell. Ő meg közölte, hogy nem lehet, sóhajtsam el. Na az iszonyat volt!! Aztán kb. a 4. ilyen fájásnál mondtam, hogy nem tudom elsóhajtani, nyomnom KELL! Kirohant, szólt a dokinak. Felmásztam az ágyra, benézett, és közölte, hogy "Jé, itt a haja!". Na akkor szétkapták az ágyat alattam, és kb. 15 perc alatt kint is volt a kislányom.

Szétszakadtam rendesen, kb. 1 órán keresztül stoppolt a doki.

A vajúdásom iszonyatos rossz volt, az infúziótól rettenetes fájásaim voltak. De maga a kitolás már nem volt vészes!