Van itt olyan, akinek vetélés után sikerült egy egészséges terhesség után egészséges babát szülnie?

Fel a fejjel,sikerülni fog,semmi gond nem lesz a köv.terhességnél!Nehéz,de a negatív gondolatokat el kell űzni!Gondolj az első terhességedre,ahol mint írtad,semmi gond nem volt!!! Jó egészséget,és kitartást!

A heamatomához nem kell feltétlenül erőlködés, elég, ha egy kis hajszálér elpattan, és abból kialakul! És az elpattanhat a beágyazódáskor is, és attól is, ahogy kezd nőni a petezsák! Én legalábbis úgy tudom! Nem kell feltétlenül megerőltetnie magát az embernek! Én úgy hallottam, hogy akinél egyszer előfordult, annál a következő terhességnél nem valószínű! Sajnálom ami történt, de csak előre nézz, nem lesz semmi gond a következő terhességnél, ugyanúgy, ahogy a nagylánykádnál sem volt!

Sajnos én is most vesztettem el a babámat 18 hetesen. Még nagyon friss minden..... Nekem is van már egy egészséges gyermekem aki 6 éves. 2011-től próbálkozunk újra: 2011 október 8 hetesen vetélés, 2012 július 12 hetesen terhességmegszakítás, mert köldöksérve volt a magzatnak, ami nagy fokú volt, így javasolták a terhességmegszakítást, ezért a következő terhességnél csináltattam kombinált tesztet. Ennél a terhességnél vérezni kezdtem a 8. héttől, sokat pihentem és lassan elmúlt, egy heamatomát találtak, de megszűnt lassan a vérzés. A kombinált tesztet két eredményt hozott. Az egyik esetébén azt feltételezték, hogy kromoszóma rendellenesség okozta a köldöksérvet, a másik esetben nem vették ezt figyelembe, mivel meg sem lett akkor állapítva. Szóval lett egy rossz eredmény és egy jó. Ezért bevállaltam az amniocentézist. Egy héttel utána kezdődött a vérzés és azzal együtt a magzatvíz is elfolyt.Nem volt mit tenni, beindították a vetélést. Várom a vizsgálati eredményeket, mit mutatnak majd ki.... Most padlón vagyok, nem tudom merjek-e még valaha babát vállalni. Mi okozhatta ezt a sok problémát? Tanácstalan vagyok. Szóval szerintem minden terhesség más és minden ember és eset is. Az első terhességem 33. hétre koraszülés volt. Sajnos én nem tudok most okos dolgokat írni, csak teljes mértékben átérzem a helyzeted... Ha esetleg hasznos dolgot hallok, akkor megírom.

Köszönöm az együtt érző szavakat, nagyon jól esik. Mi nem mondtuk el a gyermekünknek,mert az előzmények miatt vártunk volna addig, míg az amniocentézis eredménye megérkezik. Jobb volt ez így, a hasam még picit nőtt, nem vette észre. Elég ezt nekünk feldolgozni.... Te hogyan készülsz a következő terhességre? Mondott valami érdemlegeset az orvosod ezzel kapcsolatban?

Teljesen normális, hogy nem vágysz emberek társaságára még! Nekem is problémás volt a szülésem, nekem nagyon pici súllyal született, korababa lett, sok probléma lépett fel hirtelen! Szülés után én sem akartam emberek közé menni, főleg azért, hogy ne kérdezgessenek! Mert ha kérdeztek, egyszerre sírtam! Sajnos az emberekben tapintatosság nem sok van, persze tisztelet a kivételnek! 2 hét rövid idő, ha megteheted, még ne is menj vissza dolgozni, még kicsit pihengess! Másik szempontból pedig lehet, hogy ha már érzed testileg elég erősnek magad, akkor jobb lenne emberek között lenned, még ha nehéz is, mert akkor nem csak a szörnyűségeken rágódsz, hanem kicsit "vissza rázódsz" a "valóságba"! Kicsit lefoglalod a gondolataidat a munkával, és talán gyorsabban is telik az idő, és közelebbinek érzed az időt, amikor újra próbálkozhattok! Hidd el, hamar eljön az idő, és egy egészséges csöppséget tarthatsz a kezedben! Durván fog hangozni, de igazából a lelked igazán csak akkor fog megnyugodni, és egy új jövevény fogja enyhíteni a fájdalmad! És a nagylánykád pedig "vissza kapja" a kistesót! Jó egészséget, kitartást, és mielőbbi boldog babavárást kívánok!

Kedves kérdező! Nagyon jól megoldottátok a választ a kislányotoknak. Ez biztos megnyugtatólag hat a kislányotokra. Nekem pont ma van egy hete, hogy műtöttek. Vérezgetek kicsit, élénk piros, de tisztasági betét elég, mert nem sok. A hasam fájdogál néha, meg kissé nyílalgat, de biztos normális egy ilyen beavatkozás után. Jól megkínoztak, szülés után nem éreztem ilyen fájdalmakat egyáltalán. Remélem csak átmeneti és ez a gyógyulási szakasz része....Volt már abortuszom 12 hetesen, de akkor nem éreztem ilyet. Majd elmúlik.. Hogy hogyan készülök az új terhességre? Elsősorban felejtéssel, ezt a hetet adom magamnak, aztán lassan találok elfoglaltságot, tanulni fogok államvizsgára. nem dolgozom, mert megszűnt a munkahelyem december végén és terhesen nem kezdtem munkakeresésbe. Ha dolgoznék, biztos maradnék táppénzen 2-3 hetet. Én is úgy érzem, hogy nem jó emberekkel találkozni, nem mozdulok ki itthonról nagyon a héten, csak az oviba viszem reggel a kisfiam és sietek haza. De szerintem napról-napra jobb lesz...én csak előre nézek és erősnek érzem magam, mert nincs is más választás... Van egy gyerekünk és ez nagy boldogság és sok erőt ad. Én háromszor voltam terhes az utóbbi időben sikertelenül, mindig 3 hónapot vártam. 35 éves vagyok, de eldöntöttem most nem arra fogok koncentrálni, hogy leteljen a 3 hónap várakozási idő és hajrá..ez nem jött be. Biztos görcsösen akartam.Várok fél évet minimum és nem készülök rá nagyon. Hagyom, hogy jöjjön, amikor jönnie kell. El akarom felejteni a rossz élményeket és akkor majd újra adunk esélyt... Te hogy vagy ezzel? Én tele voltam aggodalommal, nem volt egy nyugodt percem sem, folyton aggódtam.