Problémamentes terhesség=problémamentes szülés?

Biztos nincs összefüggésben ez, de nekem is bejött kétszer is.

Mondjuk amiket szeretnél elkerülni, azokat azért találták ki és alkalmazzák, hogy tényleg probléma mentes legyen a szülés. Az orvosok szokták eldönteni szülés közben, mire van szükség, nem szeretik a problémákat később ők sem.

Három problémamentes terhességem volt, és két nehéz szülésem. A harmadik császáros lett. Semmi összefüggés nincs. A szülésznőm szerint anyukád, és nagymamád szüléseiből lehet némi következtetést levonni. Nálam ez a része bejött. Anyukámnak is nehéz szülései voltak.

A harmadik baba viszont meglepett egy szép harántfekvéssel...

Probléma mentes terhességem volt. 2kg-ot híztam, a gyerek szépen fejlödött, a terheléses cukraim olyan jók lettek, hogy az orvos nem is hitte el. Nem voltam hányós, kívánós, fáradékony. Nem puffadtam, vizesedtem. Szóval tipikusan ellentéte voltam egy terhes embernek. Ebbe az orvosom se tudott belenyugodni, el is váltak idő előtt útjaink.

41+4-edik héten 22 óra sikertelen szülésindítás után sürgösségi császár lett, mert bármennyire is 5-ből 4 orvos váltig állította, hogy befordult nem úgy volt. Keresztbe beragadt, nem tudott befordulni, ha beindult volna a szülés max csak a jobb karja lógott volna ki belőlem ő meg keresztbe maradt. De megszületett, egészségesen, enyhe oxihiánnyal, melyet szerencsére a Dévény torna teljesen elmúlasztott.

Persze ettől függetlenül neked lehet, hogy egy álom lesz a szülés, melyre öröm lesz emlékezni! Szorítok neked!

Hát, én leszek a rossz példa. A terhességem alatt egy hét émelygést leszámítva minden szuper volt. Kiírt nap után elfolyt a magzatvíz, a vajúdás is abszolút elviselhető volt.

Bár én nem vagyok rákattanva a háborítatlan szülésre, de olyan helyre kerültem, ahol erre figyeltek. Amíg nem volt muszáj, nem zargattak, néha bekukkantottak, de elég volt kikurjantani az ajtón és doki-szülésznő ott termett. Volt labda, bármilyen póz, sokáig guggoltatva próbálták segíteni a kitolást. Aztán jött a feketeleves, nem jött a gyerek.

Elvileg egy gyors vizsgálatra felfektettek, hogy rendesen meg tudjon nézni a doki - aztán kiderült, hogy elakadt a szülőcsatornában. Utána érhető módon őt mentették, nem az én kényelmem volt fontos. Vákuummal húzták, fentről tolták, közben vagy tíz ember zsizsegett a szobában. Volt közben gátmetszés, de még a hólyagomat is csapolgatták (egyrészt, hogy ne akadályozza a gyereket, másrészt, hogy a feszítéstől ne repedjen szét). A gátmetszést nem is éreztem és abban a helyzetben ez volt a legkevesebb.

Szerencsére egyben kipecázták, semmi baja nem lett. Akkor már nekem nem volt kedvem-erőm felállni az ágyról, örültem, hogy fekhetek. Aztán a méhlepény nem akart leválni, kézzel tépkedték, közben kétségbeesetten telefonálgattak szabad műtőért. A végén lett műtő, altatás, kaparás, kijött minden.

Így is gyors volt az egész, mert kb 5 órát vajúdtam és nem volt vészes. De ilyen komplikáció befigyelhet váratlanul. Rosszul forgott, beakadt a koponya a medencecsontomba és se előre, se hátra.

Az is előfordul, hogy a méhlepény nem válik le. Nekem pechem volt, mindkettő megtörtént.

Sőt, még a farokcsontom is eltört a beavatkozás közben, a hüvelyem pedig végigrepedt. Nem az orvosok brutalitása miatt, csak ha finomkodnak, akkor a gyerek lesz oxigénhiányos, én is ezt tettem volna a helyükben.

Két hét alatt felépültem, utána már nem fájt semmim. A lényeg az volt, hogy a gyerek egyben és egészségesen kikerült belőlem.

És mondom, a kitolási szakaszig az égvilágon semmi probléma nem volt.

8-as! Huh, elég szerencsések voltatok. A anyukámnál hasonló volt a szülés. Nála is "rendben ment minden", jöttek a fájások, stb,csak a baba nem. Orvosok jöttek mentek tolták húzták őt is, aztán a végén császár lett, mint kiderült a nyővérem akkor sem fért volna ki a medencecsontján, ha vákummal huzzák. Annyi volt a szerencséje, hogy pont elromlott a vákum, így vágták. Különben lehet most én sem lennék itt, de a nővérem tuti belehelt volna a szülésbe.

A tesóm dettó így járt, 5 éve az össze bennlévő orvos ráfeküdt a hasára, hogy kinyomják a gyereket, de nem ment, mikor végre császározták látszott a baba fején, hogy kb 4 cm-el volt kisebb a lyuk amin ki akarták préselni, mint a feje. Szabályos glória volt a kisfiu feje tetején.

Én kicsit feljebb írtam, keresztbe szorult bennem a baba.

Kicsit visszatérve: Én hajlok arra, hogy a női rokonok szüléstörténetei joslóak lehetnek.