Emelkedőn való elindulás autóval, kézifék nélkül?

Szia! Én Egerben lakom. :) Köszönöm, hogy válaszoltál nekem! Oké.. tehát kuplungot a feléig felengedem, majd a fékről leveszem a lábam és gázt adok. Hát csak nem lesz semmi baj.. már tényleg szeretnék vezetni minél gyakrabban.. mert ennek így nem sok értelmét látom.

20/L

"Nem kézfékkel állsz eleve a lejtőn? Mert ha nem akkor azzal eléggé tönkreteszed az autót. És mikor, és miért nincs idő arra, hogy behúzd a kéziféket?"

Szia! Én nem egy komoly emelkedőre gondoltam, hanem egy kisebbre. Nyilván ha komolyabb emelkedő van, akkor csakis kézifékkel indulok. A házunk előtt egy kisebb emelkedő van, előtte meg egy lámpa. Nem ez a világ legnagyobb emelkedője, de itt is hátra lehet csúszni, múltkor pl a szemem láttára csúszott hátra itt egy autó, szerencséje hogy mögötte nem volt senki. Én is már egyszer csúsztam hátra. Ha viszont nagyon beletaposok a gázba, akkor meglehet tartani gond nélkül a kocsit, de szerintem nem ez a célszerű. Van amikor úgy érek a kisebb emelkedő közepébe, hogy már narancssárga van, aztán zöld. Ilyenkor csak arra van idő, hogy 2-ből átváltsam a váltót 1-be, és aztán kell nekem a kuplunggal és a gázzal játszanom. Arra már ilyenkor nincs idő, hogy üresbe tegyem a váltót, majd behúzzam a kéziféket és teljesen megálljon a kocsi. Főleg akkor nem, ha mögöttem sor van és menne mindenki.

Amúgy ma vezettem. :) Mamáéknál voltunk, igaz odafelé apum vezetett, szóval a házunk előtt lévő kisebb emelkedőt nem nekem kellett bevennem. Ugyanakkor Mamámék előtt is van egy emelkedő, azzal meg már nekem kellett megbírkózni. Először hiba nélkül indultam el, úgy csináltam ahogy mondtátok. Kuplung félig fel, majd gáz. Apum meg is dicsért. Aztán Apum közölte, hogy valamit ott felejtett Mamánál, szal az emelkedő közepén meg kellett állnom, neki pedig vissza kellett mennie a cuccért. Mondhatom nagyon örültem neki, mert ez már egy keményebb emelkedő, igaz kézifék nélkül ez is bevehető. Aztán második nekifutásra sajnos kicsit hátracsúsztam, nem tudom, hogy a kuplungot nem engedtem-e fel eléggé, vagy vmi más probléma volt, de sajna picit hátracsúsztam. Ezt követően beleléptem a gázba és már ment a kocsi. Nem volt nagy hátracsúszás, ha mögöttem lett is volna valaki vagy valami, akkor sem mentem volna bele, de azért egy kicsit csalódás volt. Azt szeretném, ha MINIMÁLISAN sem csúsznék hátra ilyen szituációkban. Aztán az emelkedő csúcsának közelében megint megálltam, csak tesztelni akartam magam, hogy hogyan tudok elindulni. Ez már egy rendes emelkedő volt, kézifék nélkül gyakorta nem lehet normálisan itt már elindulni. Szal kéziféket használtam és a kocsi dorombolt mint egy cica. :) Hiba nélkül vettem az akadályt, habár eddig is tudtam, hogy nem a kézifékes elindulásommal van baj. :) Hazafelé jól vezettem, minden oké volt. Egyszer egy lámpánál lefulladtam, ami azért is volt számomra meglepő, mert eddig sosem fulladtam le amióta megvan a jogsim. :) De ez betudható, hogy már vagy 2 hónapja nem vezettem. Mögöttem pont sor volt, de szerencsére nem dudáltak rám, meg az előttem lévő is pont bénázott, úgyhogy volt idő újra indítani a kocsit. :) Mielőtt beszálltam a kocsiba, kicsit bizonytalan voltam. Féltettem a családomat és mindenkit. Aztán a kocsiban már megint magabiztos voltam, a lefulladásnál kezdtem kicsit pánikolni, hogy "ez vajon hogy fordulhatott elő?"... de szerintem összességében én egy jó vezető vagyok. Szállítani senkit nem szeretek, mert mindig bennem van az, hogy mi van ha baj történik, elsősorban őket féltem. Pedig nem kéne, mert tudom, hogy jól vezetek, persze tudom, hogy nem vagyok hibátlan. Tolatni sem szeretek pl. Ha egyedül vagyok a kocsiban akkor sokkal jobb, és akkor magabiztosabb is vagyok.