Hogyan kezeljem a helyzetet, ha egy nyugdíjas a buszon nagyon flegmán elkezd velem kötekedni az ülőhelyért?

Hát, van az a lehetőség, hogy előre átadod a helyed ha látod hogy nyugdíjas áll melléd, és akkor alapból megelőzöd a problémát, neki is jobb napja lesz, meg 90%-uk megköszöni és akkor neked is....én többnyire így kezelem.

Ettől függetlenül nekem is volt hogy hulla voltam, és a "nénik" sem voltak különösebben idősek még, az ilyen esetekkel úgy vagyok, hogy van szája, meg tud kérni hogy adjam át a helyem, ha nem teszi, akkor meg elengedem a fülem mellett amit utána mond.

De volt már úgy is hogy rosszabb napom volt, és egy ilyen mondat után felálltam, és és kifejtettem neki ezt amit te írtál, hogy szépen kell kérni és nem hangosan gondolkozni.

Kezeld úgy, hogy add át a helyed és kérj elnézést, hogy figyelmetlen voltál.

Egyrészt ez az illő , másrészt a bocsánatkéréssel leszereled, hogy tovább morgolódjon bárki is.

Remélhetőleg Te is megöregszel és lehet, hogy nem szívesen könyörögsz majd egy fiatalnak az ülőhelyért.

" hogy add át a helyed és kérj elnézést, hogy figyelmetlen voltál. "

Persze, és még le is borul előtte, kisuvickolja a bakancsát, és örök szolgálatába áll. Amiért megengedi az öreglány, hogy átadja neki a helyét és a bérlete áráért végigállja az utat.

Gondolkozzatok már. Miért lenne kötelessége a fiatalnak az utazás során mindvégig azt figyelnie, hogy mikor száll fel egy idősebbnek tűnő egyed a járműre hogy felugorjon?

A fiatalnak soha nem lehet problémája, gondja, amin épp rágódik, vagy ami eltereli a figyelmét, nem tanulhat, pihenhet a buszon, neki folyamatosan a nyugdíjasok igényeit kell lesnie, és ha nem ugrik azonnal rögtön kérjen 3x bocsánatot?

Én ha észreveszem, mindig átadom a helyemet, de ha netán valamin elgondolkodom, belemerülök a munkámba, nem esedezem utána, hogy bocs, hogy nem őt figyeltem egész úton....

#4 vagyok. 28 vagyok, 12 órában éjjel dolgozom, és odafelé 2:10 percet utazom, vissza jó esetben 2,5 órát. (Ugyebár nekem a munka vége másnak a munka kezdeti csúcsidő.)

Könnyn kiszámolható, hogy 12+2,5+2= 16,5 órát minimum távol vagyok otthonról. Legjobb esetben is alszom 6 órát ha semmi intéznivaló nem akad, nem kell főzni vagy bevásárolni.

És emellett is fiatal létemre "kötelességem" lenne a mindennapi ingyen utazós piacozásból rendkívül fáradtan hazatérő nyugdíjasnak ülőhelyet adni 12 óra éjszakás műszak, és 14,5-15 óra távollét után, és végigállnom a 2,5 órás utat hazafelé a 10 ezer forintos bérlettel a zsebemben, ugyebár............

De ugyanez volt, amikor ugyanennyi meló után 40 fokos lázzal másztam orvoshoz, mert felszökött a lázam, a bu.zi nyugdíjas már hepcióskodott, hogy nem ugrottam fel neki. Ott, abban a helyzetemben tőlem akár fetrenghetett is volna, akkor sem adtam volna át a helyem. Mert ugye a fiatal nem lehet fáradt, sőt beteg sem......

Nálam a vak, a mozgássérült, és a terhes anyuka a szent és sérthetetlen. Nekik minden körülmény között átadom a helyem. De a bu.zi nyugdíjas aki fut a busz után, utána meg sipákol, hogy nincs helye, attól hányingerem van.

Kedves 4-es.

28 évesen már nem vagy gyerek, elszomorít a válaszod és a mentalitásod. Elhiszem , hogy sokat dolgozol, fáradt is vagy, de az az idős néni akivel emberkedsz végig élt egy világháborút kb 1000x mostohább körülmények közt mint te. Ha neked azt csak meghallgatni kellene is beledöglenél, átélni meg a puhányságod miatt nem is tudtad volna. Egyszer azonban te is megöregszel és kívánom , hogy hozzád hasonló emberekkel legyél körülvéve.

Zsolt75, nagy b*rom vagy. Jókat röhögök az ilyeneken.

Két dolgot említenék. Az egyik, egyszer suliból jövet nekem is nekiállt sipákolni egy öreg hölgy, aztán épp jó kedvembe voltam, így nem elküldtem a f*nébe, hanem mondtam neki, h "Tessék, itt a táskám, emelje meg és utána beszélgetünk, ugyanis én ezt cipelem minden nap". Mondanom sem kell, hogy alig bírta megmozdítani, majd érdekes módon utána nem akart mindenáron leülni.

A második meg az, hogy nézzük meg ki az aki fizet a buszozásért? Elárulom nem a nyugdíjas aki ingyen utazik. Mint előttem is említették már, szerintem sem olyan fontos a piacra menni, hogy azt a reggeli vagy a délutáni csúcsban kell megejteni.

A fent leírtak ellenére én is adtam már át helyem olyannak, akin tényleg látszott, hogy nem bír állni, illetve kismamának akkor is, ha nem kérte.

Az olyanoknak akik felszállnak és azt nézik, hogy kit lehetne felállítani nem volt szokásom sosem. Arra is volt példa hogy a szemébe is mondtam, hogy keressen más balekot.

Szerencsére manapság már nem buszozom, ennek teljes szívemből örülök. Egy 22 éves fiatalember vagyok. Lehet nyugodtan lehúzni, nem érdekel.

Aham, és ha valaki esetleg megélt egy háborút akkor rögtön indok arra, hogy bunkó legyen a fiatalokkal? Érdekes, más idősek nem bunkóskodnak, nem szövegelnek, ha szerencsétlen 30 kilós iskolás a 15 kilós iskolatáskájával nem ugrik fel neki az ülésről. Az én nagyszüleim is megélték a háborút, nagyapám még részt is vett benne. Mégsem szövegelt egyikük sem, ha nem jutott épp hely a buszon. Lehet, hogy nem ugyanazt a háborút élték meg, nem ugyanolyan mostoha körülmények között?

Ne haragudj, de ez elég hülye indok volt bármire is.

A kor nem érdem, hanem állapot. Attól, hogy valaki sikeresen megöregedett még nem kell tűzön-vízen tisztelni. Főleg, ha ő maga is ilyen bunkó hozzáállással lép fel rögtön. Előbb-utóbb mindenki megöregszik, ez nem érdem, hogy neki sikerült.

Másik kedvencem, amikor azzal jönnek, hogy végigdolgozták az életüket. Mi nem fogjuk? Ez egy kiváltság, hogy valaki végigdolgozza az életét. Tudtommal mi is végigdolgozzuk az életünket, 45-50 éven át fizetjük a nyugdíjjárulékot, és egy fillért nem látok majd belőle, mert nyugdíjam az nem lesz... Mire fel is kellene tisztelnem minden megöregedett embert automatikusan? Arra, hogy egy csepp tiszteletet nem mutatnak ők sem a fiatalabbak iránt, akiktől a nyugdíjat kapják? Aham...

Nem minden fiatal ilyen marha mint én, hogy ebben a szaros országban dolgozik éhbérért. Előbb-utóbb mindenkinek felnyílik a szeme, és elmegy a pi.csába külföldre, akkor majd elgondolkodnak, jobb volt-e az az idő amikor az "ezekamaifiatalok" nm adták át az ülőhelyet, de itt dolgoztak, és volt belőle zsíros nyugdíj, minthogy elmegy mindenki, és rághatják a szék lábát....

Mindig a fiatalokban van a hiba, ez egyértelmű...