A MÁV igazgató elismerte, hogy elbukta az IC kocsigyártást. Nem lett volna több értelme Railjet szerelvényeket venni?

5-ös, az az elhanyagolható tény ne zavarjon, hogy a GySEV szintén többségébe

állami tulajdonú cég. Csak szerencsére nem kizárólag a magyar állam tulajdonos benne, hanem az osztrák is.

A kérdésre válaszolva: teljesen nyilvánvaló volt már az elején is, hogy egy nyílt nemzetközi köubeszerzésen jóval gyorsabban és olcsóbban juthatna az államvasút új járművekhez, mintha majdnem a nulláról próbálnak felfuttatni egy új üzemet. Csak ugye Orbánék a racionalitáson túl is nyomni próbálják a hazai ipari termelés felfuttatását (vö. Rákosi), így érthető módon pénztemetővé válik könnyedém egy-egy ilyen gazdaságilag nehezen indokolható projekt.

Nem lenne semmi gond azzal sem, ha nem állunk át motorvonat irányba távolsági vonatok terén. De az mindenképpen sántít, ami a IC+ projekttel történt, itt sokkal komolyabb fejlődésre lenne szükség. Ez a projekt nem a távolsági közlekedés általános megújítását célozta, kizárólag prémium minőségű vonatok kiszolgálására született, a MÁV-csoport szeretne (szeretett volna) bevezetni egy IC+ vonatnemet az IC mellé. Hát ebből sejtjük, egyrészt milyen szintre süllyedne a sima IC színvonala (ami már ma is alacsony), másrészt a gyors- és sebes vonatok egy tapodtat nem fejlődnének semerre, még csak terv szintjén sem.

Sajnos a MÁV-csoport a távolsági közlekedés irányába nem sokat tett. Oké, kb. 10 éve bevezették az ütemes menetrendet, az nagy lépés, nagy fejlődés volt. Csak aztán annyi változás történt, hogy bevezették a szakadt, mindenhol megálló gyors- és sebesvonatokra a pótjegyet, ezzel utat engedve annak, hogy az IC színvonala is megkezdhesse a süllyedését, és ennyi. Távolsági kocsikat legalább 30 éve nem szereztek be, már ami új, és nem valami német vasút által levedlett valami. Inkább parasztvakításnak betolják IC-nek meg mindenféle fancy nevű vonatnak a Flirt és Desiro motorvonatokat, amelyek elővárosi közlekedésbe készültek ugyan, de legalább 30 évnél fiatalabbak, szóval befogják az emberek száját, hogy nesze, itt van nektek az új vonat (a Desiro meg jó, ha elindul, de az már más kérdés).

Szóval szerintem először egy koncepció kéne, aztán érdemes arról beszélgetni, hogy mit vegyünk, gyártsunk/ne gyártsunk. Csak éppen koncepció sincs, mindössze MÁV-os agymenések, amit nem kéne megengedni, mert ezeknek a dolgoknak magasabb szinten kellene eldőlnie, nem a közlekedési szolgáltató szintjén. A MÁV egy mamut, így nagy hatalmat kap a kezébe, gyakorlatilag saját hatáskörben találja ki a közszolgáltatást, ami egy megrendelő szervezet feladata lenne, nem az övék. Mellesleg egy normális megrendelő esetén a vonat- és buszközlekedés (meg minden más, pl. helyi közlekedés) összehangolása is megoldódna. Budapesten is sikerült oda eljutni, hogy ma már nem a BKV találja ki, hogy mit és hogyan. Nyugat-Európában is az a modell, hogy régiós közlekedésszervezők vannak, több közlekedési szolgáltatóval.

Meg persze az sem lenne hátrány, ha finanszíroznák is ezt az egészet, és nem azon alapulna minden, hogy majd jön valami EU pénz, amiből veszünk már motorvonatot, és kész is vagyunk. Ha csak egy példát kell mondani, éppen a linkelt cikkben is benne van, hogy hatalmas forgalmat bonyolító budapesti állomásokat és megállókat nem sikerül felújítani, bezzeg a halál f****n a pusztában csili-vili megállókat építünk, mert épp jött rá valami EU-s pénz.