Melyik iskolába küldjem? Kicsit hosszú, és már az egész család ezen vitázik?

Huha. Köszönöm a kommenteket, igyekszem mindre válaszolni. Hogy a nagylány mennyire kajla. szülőként nyilván azt mondom, hogy nagyon, hiszen ő nekem mindig is a pici lányom, féltem őt, és szeretném mindentől megóvni. Na meg ugye az egyetlen lányom, persze, hogy vigyáznék rá. Éppen ezért nem objektív a véleményem, tudom jól. nem tudok kilépni magamból, és egy lépés távolságból szemlélni őt. Van olyan, hogy megdöbbentően talparesett, és van, hogy rendkívül butusan, és naívan cselekszik. Na de ezzel talán mind vagyunk így. Talán megbocsájtható, ha szülőként nem kezelem felnőttként a mindösszesen 14 éves lányomat. Tudom, hogy más ilyenkor már gyereket szül, részegeskedik, vagy éppen korán kénytelen felnőni. Sajnos én is az utóbbi kategória vagyok, éppen ezért igyekszem, hogy nekik védett, és boldog gyerekkoruk legyen.

Valaki írta a felvilágosítást. Nos, hogy a lányomat idézzem: "Jajj anya! Már a könyökömön jön ki." És valóban rengeteget beszélgetünk a szexről, a védekezésről, a cigiről, az alkoholról, a nemi betegségekről, a drogokról, a családon belüli erőszakról, meg a hasonlókról. Sajnos sok témában elég csak a gyerekkoromról mesélni neki. Érti, tudja, felfogja. Természetesen ezeken kívül is sok mindenről beszélgetünk még. Jelen esetben fő téma még az ő jövője is.

És itt meg is érkeztünk az iskolákhoz. Nem kényszerítjük semmire. Apja sem. A véleményünket elmondjuk, az iskoláknak természetesen utánnajárunk, nem csak ebben a megyében, a szomszédos megyékben is. Nem csak egy véleményre adok az iskolákat illetően, igyekszem több helyről is szerezni az információt. Megmondtuk neki, hogy bármit választ, bármelyik szakmát, bármelyik iskolát, támogatjuk benne. Attól még lehetnek fentartásaink, és lehet véleményünk. El is mondjuk, de kényszeríteni semmire nem fogjuk. Az, hogy behordjuk suliba, nem megoldás, mert nincs autónk. Eddig a pillanatig nem is éreztem hiányát, tökéletesen meg tudtunk oldani mindent. Kisvárosban élünk, és az 1. iskolához annyira nem jó a közlekedés, hogy vasárnap délelőtt 11-kor kellene indulnia itthonról. Év elején, és év végén, amikor persze a nagy költözések vannak koliba, akkor autóznánk, de év közben nem opció. Nem kérhetek meg minden héten valakit. Évente 2x még elmegy, de nem csinálunk belőle rendszert.

"Nem értem, hogy az elsőnél a 3 órás út miatt miért kell vasárnap délelőtt elindulnia? Olyan ritkán mennek buszok tőletek?

Hasonlóan túlzásnak érzem, hogy este 10-re érne haza pénteken."

Erre mindenképpen szerettem volna külön is válaszolni. Kisvárosban élünk és ahhoz a sulihoz abba a városban úgy megy a busz, hogy 1 óra az első busszal, aztán szűk 1 óra várakozás, aztán 1 óra a másik busszal. És utána a városon belül a kollégiumba. A másik 2 helyre ennél lényegesebben jobb a közlekedés. De mint írtam, a 2. sulinak rossz híre van, a 3.-ról még nem tudunk semmit. Persze az is lehet, hogy találunk még a szomszédos megyékben is olyan iskolát, ahol azt tanulhat amit szeretne, és jobb a közlekedés, és neki is megfelel.