Melyik újlatin nyelvet tanuljam?

" Gyakorlatilag a szavak ugyanazok az esetek többségében, csak a ragok mások."

Kedves első válaszoló, te milyen újlatin nyelveket beszélsz, hogy ilyesmit állítasz?

Jó is lenne, ha egy nyelv megtanulásával az összes többi csak úgy hipp-hopp értehető lenne!

Kérdező, én csak annyit tudok mindani, hogy pl. a franciával VALAMELYEST megértem az északolasz és a nyugati spanyol szavakat, de a többi... Hát az már más tészta. És akkor csak a leírt szavakról, és nem a beszédről vagy a mondatszerkesztésről, igeidőkről stb. van szó!

Minden esetre, a francia után - és talán mert latin szakos voltam -, az olasz már könnyebben ment.

Persze ez csak saját, egyéni tapasztalat, nem biztos, hogy másoknál is így megy...

"Kedves első válaszoló, te milyen újlatin nyelveket beszélsz, hogy ilyesmit állítasz?

Jó is lenne, ha egy nyelv megtanulásával az összes többi csak úgy hipp-hopp értehető lenne!"

Ezt viszonyítva állítottam, hogy sokkal jobban hasonlítanak egymásra az újlatin nyelvek, mint a német vagy az angol, akár - szintén ókorászként, fordítóként - az újlatin vagy a klasszikus latin. Nekem az utóbbi az én vesszőparipám, hogy a latin a hipp-hopp kulcs minden újlatin nyelvre. Hát nagyon nem.

Természetesen nem azt állítottam, hogy tökéletesen megérthetőek, de óriási segítség, és sokkal nagyobb a kölcsönös érthetőség, mint az angol vagy a német között.

Kevés olyan nyelvcsalád létezik, ahol a nyelvekben ennyi közös elem van - persze megannyi különbség is, nem tagadom.

Amelyikhez kedved van.

Azt hallottam, hogy van a franciának jövője. Itthon van rá igény, mert kevesen beszélik.

Úgy gondolom ha ún. központi nyelvet keresel akkor az talán a spanyol, de spanyolosokat nem keresik annyira.

Semmiképpen sem a francia, mivel az távolodott el leginkább – hangtanilag és nyelvtanilag is – a latintól. A kérdés gyakorlatilag az, hogy mely nyelvek állnak ma is a legközelebb a latinhoz, és nyilván ezek fognak leginkább hasonlítani egymásra. Persze ezt sem lehet így kijelenteni, mivel mindig vannak tulajdonságok, amelyekben az egyik közelebb, a másik távolabb fog állni, de összességében, a fonetikát, nyelvtant és szókincset is nézve ez az olasz és a spanyol. Ez a két "központi" újlatin nyelv, amelyek máig elég közel állnak a beszélt latinhoz. Ha közülük valamelyiket jó szinten megtanulod, írásban szinte mindegyiket meg fogod érteni 80%-ban, de az olasz és a spanyol között beszédben is – szövegkörnyezettől függően – eléggé jó a kölcsönös érthetőség.

A franciát, a románt és a rétorománt viszont semmilyen másik újlatin nyelv beszélői nem értik meg, legfeljebb csak néhány szót; egyrészt, mivel ezek a legszélső területekre került nyelvek, másrészt elég erős idegen hatás érte őket (a franciát a germán, a románt a szláv és a magyar nyelvek részéről).

Akit bővebben érdekel a téma, tudok ajánlani egy olvasmányt erről: [link]