Milyen a manysi és a hanti nyelv mai helyzete?

Amúgy ez a dukumentumfilm megvan? Nem friss de annál érdekesebb

[link]

Az örvendetes, hogy a fiatal lány itt nem oroszul, tehát valószínűleg hantiul beszél:

[link]

Igen. Így számol

[link]

A manysik a 17. században még legalább 100 ezren lehettek. Az 1631. évi, az oroszok által behurcolt feketehimlő borzalmas pusztítást végzett soraikban, az akkori népességszám a felére csökkent. A következő évszázadok a manysik száma csak fogyott, míg végül 10 ezer alá süllyedt.

A legkorábbi manysi nyelvemlékek – főként személynevek – a 16-17. századi orosz krónikákban fordulnak elő, valamint Herbenstein, V. Károly császár követének könyvében. 1725-ből Messerschmidt től származik az első manysi 41 szavas szójegyzék. 1730-ban Strahlenberg svéd tiszt közölt 25 manysi szót nyomtatásban. A 18. században Fischer német akadémikus 300 szavas szójegyzékét Schlözer közölte, valamint Pallas német természettudós Vocabuláriumában és Klaproth Asia Polyglotta című munkájában is több száz szó maradt fenn lejegyezve. A 18. század első feléből kisebb, a végéről több száz szavas szójegyzékek maradtak fenn. A 19. századi nagy kutató-gyűjtőutakat Reguly Antal nyitja meg a negyvenes években (1843-44), a sort a finn August Ahlqvist (1858, 1877, 1880) és a magyar Munkácsi Bernát (1888-89) folytatja a század második felében, akiknek a munkáját ezután folyamatosan közölték. A finn Artturi Kannisto 1901 és 1906 között gyűjtött a manysik között. A gyűjtött hatalmas néprajzi és népköltészeti anyag azonban teljesen független maradt a manysi írásbeliség kialakulásától.

Munkácsi Bernát

A manysi írásbeliségnek nincsenek hagyományai: a cári időkben elkészült néhány egyházi szöveg fordítása, az első manysi ábécéskönyvet 1932-ben adták ki, még latin betűkkel. 1939-40-ben – arra hivatkozva, hogy a kétféle írásrendszer tanítása körülményes a nemzetiségi iskolákban – a cirill írásmódot vezették be. A manysi irodalom létrehozói közé tartozik Marfa Vahruseva, akinek jelentősebb későbbi tudományos és pedagógiai munkássága, valamint Pjotr Jevrin és M. Kazancev, akiknek szintén inkább alapítói, mintsem irodalmi érdemeik nagyobbak. Az első kirobbanó egyéniség az 1937-ben született Juvan Sesztalov, aki anyanyelvén és oroszul egyaránt publikálva, költészetben és prózában is ismertté tette népét és annak kultúráját.[8]