Nem tudom pontosan mely szekták csinálják, de már kezd egy kicsit elegem lenni, hogy folyamatosan gyalázzák a hitemet (római katolikus vagyok). Miért kell folyamatosan gyűlölni a másikat? Jézus tanításából tényleg ez jön le nekik?

Utolsó söpredéknek érzed magad azért mert egyesek nem értenek egyet az egyházad tanaival, de szektázol mindenkit aki nem Katolikus? Tudod ez nézőpont kérdése:

Akik tűzzel-vassal tiltották hogy az eredeti héber és görög kéziratokból lefordított Bibliát a nemzetek a saját anyanyelvükön olvashassák, azért hogy ne lepleződjenek le a Szentírástól jó messze elvetemedett tanításaik és vallási hagyományaik, azok pedig a jótevőink akik az 'igaz' útra tanítanak minket?

A reformációnak köszönhető hogy van nemzeti nyelvre fordított Bibliánk, és nem latin vulgata van csak a kezünkben, meg Mária-dogmák és egyéb tévtanítások.

Először az 1229-es Katolikus zsinaton tiltották meg, hogy bármely laikus személy birtokában akár Ó, akár Újszövetség lehessen. A legtöbbször betiltott könyv a világon a Biblia, és az üldözésében a katolikus egyház volt a legbuzgóbb a különféle szerzetesrendjeivel az élen. Róma csak a zsoltárokat, a breviáriumot és a „boldogságos Szűz zsolozsmáit" engedélyezte anyanyelven olvasni, de a legszigorúbban megtiltották hogy a Bibliát nemzeti nyelvre lefordítva használhassák a közemberek.

Alapvetően a római Katolikus egyház Ószövetsége még ma sem egyezik azzal amit a zsidók illetve a protestánsok használnak, pedig ha valakik, akkor éppen a zsidók a legkompetensebbek annak a megítélésében, hogy mely iratok tartoznak a kánonhoz és melyek csak építő jellegűek vagy ellentétesek a Biblia szellemével.

Ennek ellenére a Katolikusok kiegészítették az Ószövetséget hét könyvvel, melyeket csak ők tekintenek isteni ihletettségűnek és a többi könyvel egyenrangúnak. Emellett a tízparancsolatból is mellőzték azt a parancsot amely zavarta a lelkiismeretüket, hogy nyugodtabban misézhessenek.

Nem gyalázom a hitedet, ezek történelmi tények. Vesd össze a Te Bibliádban lévő tízparancsolatot a Károli-féle fordítással, és ha úgy sem zavar Téged az az Istentiszteleti rend amely nálatok szokás, akkor felmerül a kérdés hogy ki itt a szektás?

"A bibliafordítások történetében mind a fordítások számát, mind azok megbízhatóságát és színvonalát tekintve a reformáció jelentette a döntő áttörést Európa-szerte. Megsokasodtak az anyanyelvi fordítások, ugyanakkor a hivatalos egyház részéről megsokasodtak a tiltások, majd pedig fellobbantak a máglyák az anyanyelvű Bibliák alatt, illetve több bibliafordítót is kivégeztek."

Róma kezéhez emiatt is sok szent vére tapad. Mindent megtettek hogy kivegyék a nemzeti nyelvre fordított Bibliákat az emberek kezéből, hogy helyette a Katolikus egyház szentjeinek legendáit tanulmányozzák. Nem Isten Igéjének a népszerűsítése motíválta őket, hanem a klérus hatalmi pozicióinak a megőrzése.

Ugyan az, a saját meggyőződésének kizárólagos helyességében való hit motiválta az inkvizítorokatt és Kálvint is a máglyagyjutáskor, mint a shahidokat a kioldó kapcsolójának a megnyomásakor, mint Warren Jonest a Nép szentélyében.

Ezt a kizárólagosságot tapasztalom itt is.

Kedves #31 és #32!

Valóban gumicsont lenne, ha nem lehetne rá objektív módon válaszolni, és egy végtelen vitába kellene temetkeznünk. Azonban ez nem így van!

Az igaz, hogy minden egyház azt vallja magáról, hogy igaz tantételeket vall és hirdet, és mindegyik a Bibliára hivatkozik. De nem is várható, hogy egy keresztény egyház azt mondja magáról, hogy „mi csak féligazságokat tanítunk, és csak félig-meddig építünk a Bibliára". Ez azt jelenti, hogy az igaz tantételeket tanító egyházat nem lehet úgy kiválasztani, hogy az egyházak saját megítélését vesszük alapul, hiszen mindegyik magát mondja igaznak, és mindegyik a Szentírásra hivatkozik. Ebből az következik, hogy az egyházaktól független mércét kell találnunk, amely azonosítja a keresett egyházat! Ennek a mércének - ha létezik -, igen biztosnak, abszolút hitelesnek, csalhatatlannak kell lennie. Ilyen tulajdonságokkal pedig csak az Isten rendelkezik, ember ebben nem láthat tisztán. Szükséges tehát, hogy ezt a mércét ne magunk vagy más emberek állítsák fel, hanem az Isten jelentse ki! Tehát ezt a mércét a Szentírásban kell keresnünk, mint Isten kinyilatkoztatásában! Olyan kijelentésnek kell lennie, amit mérceként tudunk alkalmazni! Mit mond tehát a Biblia erről?

1. „Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; …” (Mt. 7:21/a)

Tehát, akik Uruknak vallják Jézust, azaz Krisztus-követők, azaz kereszténynek vallják magukat (a keresztény szónak az a jelentése, hogy Krisztus-követő), azok közül nem mindenki fog üdvözülni. Az tehát, hogy valaki (vagy egy egyház) keresztény, nem jelenti, hogy életvitelében, és/vagy hitvallásában helyesen mutatja be Istent.

2. „Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?” (Mt. 7:22)

Sokan cselekednek tehát Isten nevében olyan dolgokat, amely mások előtt hatalmas dolgoknak tűnnek, de Isten ezeket nem értékeli semmire! A hitelesítés alapja nem lehet tehát a prófétálás, ördögűzés és gyógyítás, és más egyéb csodálatot kiváltó cselekedet! Jézus ugyanis ezt válaszolja ezeknek az embereknek: „És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.” (Mt. 7:23) Sohasem volt velük, mert sohasem ismerte őket. Ha tehát egy egyházban csodálatos dolgok történnek, ezek nem tekinthetőek hitelesítésnek.

De Jézus nem hallgatja el azt sem, hogy kiket tud elismerni: „hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát” (Mt. 7:21/b) A hitelesítés alapja tehát Jézus kijelentése szerint az, hogy cselekszik-e Isten parancsolatait, vagy sem. Az Isten akarata pedig nem valami titokzatos, elrejtett dolog. Isten az Ő akaratát az ember felé, parancsolatok formájában fogalmazta meg. Tehát Jézus a Tízparancsolatot cselekvőket ismeri el.

3. „Itt van a szenteknek állhatatossága, itt a kik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!” (Jel. 14:12) (Pontosított fordítás: a „békességes tűrésként” fordított, a Károlyi fordításban olvasható kifejezés jelentése „kitartás”, „türelem”, „állhatatosság”.)

Ez a kijelentés az utolsó idők azon szakaszára vonatkozik, amikor üldözést kell elszenvednie Isten népének. Az üldözés oka éppen az, hogy hitvallásukhoz ragaszkodnak, amiért állhatatosaknak nevezi őket Isten. Állhatatosságuk lényege az, hogy Isten parancsolatait megtartják/megőrzik, és hitéletük Jézuséhoz hasonló. A hitvallásuk abban gyökeredzik, hogy Isten parancsolatait tartják megtartandónak. A Jézuséhoz hasonló hitük, azaz Istenben való bizalmuk ad nekik minden nap erőt ehhez, az üldözések ellenére. A hitvallásuk [amit mi szeretnénk megfigyelni] Isten parancsolatait, azaz a Tízparancsolatot tűzi zászlajukra.

Említettem, hogy ez az igeszakasz az üldözések idejére vonatkozik. Azonban számunkra így is fontos információhoz jutottunk: ha később üldözik őket hitvallásukért, akkor már most is ugyanazt a hitvallást kell vallaniuk, különben nem beszélhetünk állhatatosságról, kitartásról a részükről. Tehát már most alkalmazhatjuk azt a mércét, amely alapján azonosíthatjuk Isten elismert egyházát. Nem kell addig várni az azonosítással, amíg az üldözések elkezdődnek!

4. „Hiszen minden keresztény egyház a Tízparancsolatot elismeri! A fenti gondolatmenet nem szűkíti le az egyházak sokaságát!” – mondhatjátok és mondhatják sokan ellenvetésként.

Döbbenetes, de azt kell mondani, hogy a keresztény egyházak sokasága a Tízparancsolatot - azt az erkölcsi törvényt, amit Isten a saját ujjával írt a kijelentések kőtábláira -, nem tiszteli és vallja eredeti formájában!

Van olyan egyház, amely önkényesen változtatott rajta, és ezt az általa előállított parancsolatokat írja elő követendőnek. Van olyan egyház, amely azt mondja, hogy a Tízparancsolat már nem érvényes, mert Jézus felvitte azt a keresztre. Megint mások némely parancsolatot elfogadnak, másokat viszont megtagadnak. Olyan álláspont is hallható, hogy a Tízparancsolatot Isten csak és kizárólag a zsidóknak adta. Ezeket az állításokat tételesen meg lehet cáfolni a Bibliából. A cáfolatokat itt nem fogom ismertetni, mert akkor hozzászólásomat senki sem olvasná el, a terjedelme miatt… De akit érdekel, hogy mire mit a Biblia, ne fogja vissza magát, kérdezzen rá!

5. Ha tehát az ember szeretné megtalálni azt a keresztény egyházat, amely a tiszta igazságot tanítja, és amit Isten elismer, akkor össze kell hasonlítanunk az egyes egyházak hitvallását, hogy mit mondanak a Tízparancsolatról, és eltérnek-e a Tízparancsolat eredeti formájától?

A Tízparancsolat eredeti formáját megtalálhatjuk a II. Móz. 20:1-17. Katolikus fordításban Exodus, vagy másképpen Kivonulás 20:1-17.

Nekem nem tisztem ezt a keresést és összehasonlítást elvégezni helyettetek. Ezt nektek kell elvégeznetek, ha valóban kíváncsiak vagytok Isten kihívott csoportjának kilétére. Sikeres felfedezést kívánok!

mustafa33!

Nincs olyan gondolkodási rendszer, amely a világ elé képes állni, hogy tanítson, de nincs saját igazságáról meggyőződve. Ez, a saját hitvallásuk helyességében való kizárólagosság gondolata nem vethető egyetlen egyház szemére sem.

Azért azonban felelősség terheli őket, hogy hitvallásukat az Isten kinyilatkoztatására építették-e, vagy emberi magyarázatokat részben vagy egészben hajlandóak voltak elfogadni! A Bibliát nem lehet többféleképpen értelmezni, Isten nem beszélt sokféleképpen. Valójában a hitvallásuk helyességének kizárólagosságának akkor és csak akkor van jogosultsága, ha azt kizárólag a Bibliára alapozták. Egyébként magukat és másokat is megtévesztették! Luther azt vallotta, hogy "Egyedül a Szentírás!", de azt is kijelentette, hogy ha valakik a Szentírásból olyan dolgokat tudnak számára bebizonyítani, amit jelenleg másként lát, azt alázattal elfogadja.

Helyes tehát ragaszkodnunk az általunk felismert igazsághoz, de legyen bennünk alázat is, hogy ha mások új igazságot tárnak fel előttünk a Bibliából, akkor azt el tudjuk fogadni!

Jézus pedig adott egy mércét arra, hogy eldönthessük, ki honnan származik! "Gyümölcseikről ismeritek meg őket." (Mt. 7:16/a) A Lélek gyümölcseiről pedig: "De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség." (Gal. 5:22)

Kálvin máglyára juttatta Servet Mihályt. Ezzel nem lehet egyetérteni. Kálvin cselekedetében nem a Lélek gyümölcsei nyilatkoztak meg. Azonban merőbe más eset ez az Inkvizícióhoz hasonlítva. Míg Kálvin esete kimondottan egy ember intézkedése volt, és ezzel nem egy egyház azonosult, addig az Inkvizíciót a Római Katolikus Egyház hozta létre, azzal a céllal, hogy az "eretnekeket", azaz a másként gondolkodókat üldözze. Az Inkvizíció a Római Katolikus Egyház szerves része. Ne gondold, hogy a Szent Officium, amely a tanítások tisztaságát hivatott figyelni, mára már nem létezik! Bizony létezik, hogy majd kellő időben feléledjen és mindenkit arra indítson, hogy gyűlölje az Isten parancsolatainak megtartóit. (Ezt a Biblia jelenti ki, nem a kisujjamból szoptam.)

A Biblia tanúságtétele szerint, akik nem termik a Lélek gyümölcseit, azok nem származhatnak Istentől. Az az egyház, amely erőszakszervezetet hoz létre, hogy a másként gondolkodókat elhallgattassa, nem származhat Istentől. A Római Katolikus Egyházon kívül nem létezik olyan egyház, amely erőszakszervezetet hozott volna létre, hogy a másként gondolkodókat üldözze, megfélemlítse, megalázza, megbüntesse és kiirtsa.

Milyen más elgondolás ez a krisztusi felszólítástól! "Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg." (Róm. 12:21) tehát helytelen lenne a hamis tanítások szó nélkül hagyása, vagy az annak befolyása alá kerülés, de a jóval való meggyőzés kizárja a másikkal szembeni erőszakot, megfélemlítést és megöletést.

De amint Kálvin eljárásával nem azonosult az egész egyház, úgy a Római Katolikus Egyház inkvizíciós eljárásával sok hívő sem azonosult. (Főleg, hogy ellenük is fordították az Inkvizíció hatalmát: rengeteg katolikus is áldozatul esett az Inkvizíció munkájának.) Tehát, míg a Katolikus Egyház nem származhat Istentől, addig az Egyházban lévő hívők sokaságáról nem lehet ugyanezt mondani! A magam részéről hiszem azt, hogy sok katolikus hívő elnyeri az üdvösséget. A megismert igazsághoz mérten ítéltetünk meg mindannyian!

Ha az Inkvizíció tévedhetetlen volt, akkor a katolikusoknak jelenleg azt kellene vallania, hogy a Föld a Világ középpontja, és a Nap a Föld körül kering. Ugyanis ezért hurcolták meg, vonatták vissza tanításait és mértek ki Galileire büntetést. Ha van olyan katolikus, aki a Napközéppontú világképet vallja, igen nagy szerencséje van, hogy nem a 16-17. században élt! Mert könnyen az Inkvizíció elé kerülhetne, mert ez a tanítás ellentmondott az Egyház tanításnak! Persze megtehette minden ember, hogy lemond az igazság megismeréséről, és elfogadja az Egyház tanítását. Ezzel együtt lemond arról, hogy önállóan bármit is felismerjen. Az ilyen élet nem sokkal több, mint az állaté. Erre a szintre süllyesztette az embereket a Római Katolikus Egyház. Ha tehetné, ma is megtenné ugyanezt. Semmit sem változott, bár sokan ezt nem látják! Ez hatalmas tragédia!