Júdás a pokolba vagy a Mennyországba került?

ha belegondolok, azzal, hogy júdás elárulta jézust lehetővé tette, hogy vértanúvá váljon, ezért tulajdonképpen neki köszönhető, hogy a kereszténység elindulhatott hódító útjára.

éppen ezért megérdemli, hogy a mennyországba jusson, hiszen nélküle a keresztény vallás sem létezne.

így hát szerintem júdás valahol nagyon előkelő helyen van "odafent".

Ha Jézus megváltó cselekedete benne volt Isten üdvtörténeti tervében,akkor Júdásra is szüksége volt hozzá.

Tehát Mennyország.

Sokan abban a meggyőződésben élnek, hogy Isten előre meghatározza valakinek a sorsát. Sőt azt vallják, hogy a Biblia támogatja ezt a meggyőződésüket.

Mit mondjunk Iskariótes Júdásról? A Szentírás már jóval Júdás születése előtt megjövendölte, hogy egy tanítvány elárulja Mesterét (Zsoltárok 41:9, [41:10, Károli]; 55:12, 13, [55:13, 14, Károli]). Sőt, azt mondja a Biblia, hogy Jézus Krisztus már „kezdettől fogva” tudta, ki fogja őt elárulni (János 6:64).

Csakugyan azt tanítja a Biblia, hogy Isten eleve elrendel egyeseket a megmentésre, másokat pedig az örök kárhozatra? Vajon Isten már eldöntötte a sorsodat?

Vajon nem félreérthetetlenül meg lett jövendölve, hogy Jézust egyik tanítványa el fogja árulni? Így igaz, de a jövendölések nem konkrétizálták, ki lesz a tanítványok közül az áruló. És ha Jézus előre tudta volna, hogy Júdás fogja őt elárulni, ez mit jelentett volna? Azt, hogy Jézus maga is „részes” lett volna Júdás árulásában, hiszen ő választotta ki apostolául. (Vö. 1Timótheus 5:22.) Sőt Isten is cinkostárs lett volna, mivel Jézus Júdás kiválasztása előtt buzgón az Atyjától kért imában bölcs útbaigazítást (Lukács 6:12–16).

Isten előtt persze „nem ismeretlenek Sátán cselszövései”. (Vö. 2Korinthus 2:11.) Azt világosan tudta, hogy Sátán, az Ördög már korábban is felhasznált egy meghitt barátot az árulásra; például Akitófelt Dávid ellen. Eszerint tehát Sátán, és nem Isten „ültette el Iskariótes Júdás, Simon fia szívébe azt a gondolatot, hogy árulja el Mesterét”, Jézus Krisztust (János 13:2; 2Sámuel 15:31). Júdás nem állt ellene a sátáni kísértésnek, hanem engedett a bűnnek, amely elhatalmasodott rajta. Jézus, a bűnnek ebben a szakaszában, tudott olvasni Júdás szívében, és ekkor már meg tudta jövendölni, hogy el fogja őt árulni (János 13:10, 11). Jézus tehát nem a Júdással való megismerkedésének „kezdetétől”, hanem az árulóvá válás gondolatának megszületésétől „kezdve” tudta, hogy Júdás őt el fogja árulni (János 6:64).

Isten előretudó képességét sohasem holmi szeszély szerint gyakorolta. Pál apostol ezt mondta felkent keresztény társairól: „Előre elhatározott minket ő [Isten], aki minden dolgot akaratának tanácsa szerint működtet” (Efezus 1:11). Az ember bűnbeesése óta Istennek az a szándéka, hogy Királysága által igazolja nevét. E célból Isten olykor gyakorolta előretudó képességét. Például előre elrendelte, hogy Jézus Krisztus mellett Királyságában társörököseinek egy osztálya legyen, jóllehet az egyes egyéneknek hűeknek kellett bizonyulniuk, hogy ott lehessenek (2Péter 1:10, 12).

Igen, maga a csoport "eleve elrendelt", de az egyes személyek, akik alkotják majd, szabad akaratuk révén azzá válnak, amivé akarnak. Így Isten sohasem a személyek egyéni sorsát "írja meg" hiszen az a szabad akarattal ellenkezne, hanem legfeljebb csoportokat jelez előre.

Másrészt az, hogy Isten "képes előre látni a jövőt", nem azt jelenti, hogy ezt mindig, mindenki esetében meg is teszi, hiszen ránk bizza a döntést, mit választunk.

Júdás pedig egyértelműen súlyos bűnt követett el, hiszen elárúlta a Messiást! Kevés, ennél nagyobb bűnt lehet elkövetni, erről viszont nem Isten tehet. Ha ezt Júdás nem tette volna meg, el képzelhetitek, hogy hányan megtették volna helyette! Tehát mindenképpen megtörtént volna az áldozati halála.

Ja igen, a "menny" és a "pokol" pontos Bibliai definíciója kellene, mert igen sokfélét képzelnek, még a magukat kereszténynek tartó emberek is erről!

Még az első érthető, de a második körül nagy viták vannak.

A hagyomány és a Biblia csatározik egymással.

A választ a Szentírásból idézem.

Mk 14,21

Az Emberfia elmegy ugyan, amint meg van róla írva, de jaj annak az embernek, aki elárulja az Emberfiát. Jobb lett volna neki, ha meg sem születik.