Ezt nem találjátok gonosznak?

De hát arany kérdező! a szomszédaitok barátságosak, betörők nincsenek, éjjel jóízűen, tiszta lelkiismerettel alszotok, nevelgetnek téged szeretettel, hitben, tanultok, dolgoztok szorgalmasan - és te keservesen kétségbeesel, mert olvastál egy kétezer évvel ezelőtt íródott levelet.

És nem tudunk megnyugtatni semmivel, Krisztus szavával sem...

Ha nincs, csinálunk magunknak szenvedni valót?...

(Nem azonos szellemi szinten van a Biblia - János evangéliuma és a levelei a legmagasabb szinten vannak - ha úgy tetszik ihletettebbek, van olyan, amit átugrok, kihagyok, mert nem tetszik az ószövetségi részből - semmi gond ezzel. Nem kell itt szajkózni, 'de hogy az egész isteni ihletettségű' - és különben is, attól még az)

"hogy tudtok erről úgy beszélni, mintha ez valami igazságos és nagyon jó dolog lenne?"

Az Újszövetség szenzációsan gyönyörű, "jó dolog"! nem "igazságos", egyáltalán nem, hanem Krisztus az út, az Igazság, az élet. Ugyan mi az igazságos abban, hogy az édes Jézust, a szelíd, kegyes Krisztust halálra kínozták?

Az előzővel bár alapvetően egyetértek, egy mondatával szeretnék vitatkozni. Nem úgy kell válogatni a Bibliából, hogy tetszik, vagy nem tetszik valami, hanem a történelmi és kulturális háttér, valamint a műfaji sajátosságok figyelembevételével kell olvasni az egészet. A teremtéstörténetet például nem szó szerinti, természettudományos beszámolóként kell olvasni, hanem teremtésmítoszként, és a pl. az Exodus sem történelemkönyv.

Pált amiatt is szokták bírálni, hogy nem szólalt fel a rabszolgaság ellen, hanem egyszerűen adottnak vette azt. Pál rabszolgasággal kapcsolatos álláspontja kétféle tévútra vezethet. Vagy a rabszolgaság jogosságának igazolására, vagy arra, hogy a Biblia nem ér semmit, mert egyszer a szeretetet és egyenlőséget hirdeti, másszor meg nem ítéli el a rabszolgaságot. Mindkettő alapból rossz megközelítés szerintem.

Nekem ez a dolog mindössze annyit mond, hogy létezik olyan társadalmi rend, ahol rabszolgaság van, és ha abban élünk, hát akkor abban kell élnünk, abban kell megtalálni az utunkat. Ez nem azt jelenti, hogy törődjünk bele minden igazságtalanságba, de igazságtalanság mindig is volt, van és lesz is, tökéletes társadalmat az ember nem tud önerőből létrehozni, ez is a Biblia alapvető üzenetei közé tartozik. És én azt hiszem, hogy ez nem csak a társadalomra, hanem minden emberi viszonyra, tehát a férfi-nő viszonyra is vonatkozik. Tökéletes soha nem lesz, de mindig az adott körülmények között kell megtalálni a lehető legjobb, legélhetőbb megoldást. És ez mindig is sokkal inkább az adott két személyen múlik, mint a társadalmi szokásokon. Az ókorban, amikor mindenki adottnak vette a férfi felsőbbrendűségét, akkor talán nem voltak jó és szeretetteljes házasságok? És ma, amikor szinte teljes a nemek közötti egyenlőség minden házasság jó és szeretetteljes?

Egyébként amit a kérdező átélt az egyrészt kultúrsokk, másrészt pedig megbotránkozás. Kultúrsokk, mert szembesült azzal, hogy valami teljesen más elvek mentén is működhet, mint amit ő eddig ismert (az iszlámban pl. nagyrészt ma is az ószövetségihez hasonló elvek alapján működik a férfi-nő viszony). És megbotránkozás, mert valamiben, amit eddig teljesen jónak gondolt, felfedezett valamit, ami szerinte rossz.

Kedves Kérdező! Azt hiszem, itt jött el az a pont, ahol felül kell vizsgálnod a kereszténységhez, a Bibliához való viszonyodat. Ez szinte törvényszerűen bekövetkezik egy ponton, mindenkinél más-más kérdések mentén. Van akinél ez a hit elvesztéséhez vezet, van, aki hitben megerősödve kerül ki az ilyen "válságból". Van aki úgy, hogy eltemeti magában a kételyt, van aki a kételyeivel együtt próbál továbblépni. Az utóbbi a nehezebb út, de ez az ami őszintén vállalhatóbb...

előző igazad van, de én az egész olvasásán túl vagyok, és most már ott tartok: ami segít a szellemi utamon, azzal foglalkozom, a többivel csak ritkán, ha valamit keresek.

Mert úton járjunk, és a tanítókon kívül a lelkigyakorlathoz segítő írások segítőek. Amelyeket nem csak elolvas az ember, "ez is megvolt", hanem elmélyíti magában, hogy "működjön".

Nem hiheti senki, hogy például ilyen szempontból az alábbi négy részlet "egyenlő" "egyforma ihletett" "egyaránt szent" egyaránt fontos Krisztus követésében SZÁMÁRA - ki kell választani, mi az, ami segítő!

1.(Számok Könyve6/13-15)

"A megszentelődésről a következő a törvény. Amikor letelnek azok a napok, amelyeket fogadalmára megállapított, vezesse őt a pap a szövetség sátrának ajtajához és hozasson vele áldozati ajándékul az Úrnak: egy egyesztendős hibátlan bárányt egészen elégő áldozatul, egy egyesztendős hibátlan juhot bűnért való áldozatul, meg egy hibátlan kost békeáldozatul, meg egy kosár kovásztalan, olajjal meghintett kenyeret és kovásztalan, olajjal megkent lepényt, a hozzájuk tartozó étel- s italáldozatokkal együtt.

2.vagy (ez egy gyönyörű levélből van):

Jakab levele3,2-3: Mert sok mindenben vétünk mindnyájan. Ha valaki a szavában nem hibázik, az tökéletes ember, s az ilyen féken tudja tartani egész testét is. Ha ugyanis a lovaknak zablát teszünk a szájába, hogy engedelmeskedjenek nekünk, az egész testüket kormányozzuk

3.vagy a "Jó Hír"-ből:

Lk 14,11

Mert aki magát fölmagasztalja, megalázzák, és aki magát megalázza, fölmagasztalják.

4.vagy a színtiszta metafizika Prológusból:

Jn 1,17-18

Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.