Van olyan bizonyiték az evolució elméletben amit megtudok figyelni és megtudok vizsgálni, amihez nem szügséges a hit?

"Ezt hinni is lehet meg nem is."

Semmit nem hitkérdés ebben.

Nyilvánvaló tény hogy ha a generációk során halmozódnak a változások, akkor a kezdeti és a későbbi populációk között egyre nagyobb az eltérés. Mégis mi az ami neked nem nyilvánvaló ebben?

Mint ahogy az is nyilvánvaló tény hogy minél több az eltérés két populáció között, annál kevésbé kezelhetőek egy fajként. Mégis mi az ami neked nem nyilvánvaló ebben?

"Tudományos alapon ami megfelel a tudomány kritériumának"

A tudomány kritériumainak tökéletesen megfelel, hisz nap mint nap dolgoznak az evolúció működésén alapuló eredményekkel, pl az egészségügyben.

[link]

"Nyilvánvaló hogy észrevétlenül történik."

Semmi észrevétlen nincs benne. Ott van a vadkáposztából karalábé, brokkoli, stb esete. Pont azon alapul a nemesítés, a tenyésztés (ami nem más mint szimplán irányított evolúció), hogy ha odafigyel az ember, szépen nyomon követhetőek a változások.

"De nem lett más ugyan az maradt mégha másképp nézett is ki."

5. komment

"De nem hinni akarom hanem látni."

Láthatod is. Igaz, hogy Darwin nem a teknősökre alapozta az elméletét. De nézd meg a galapagosi teknősöket. Azon a szigeten, ahol alacsonyan van a táplálék rövid nyakuk van, ahol magasan van, ott hosszú a nyakuk és még a páncéljuk is ehhez van idomulva.

Ha értesz angolul, itt egymás mellett vannak:

https://www.youtube.com/watch?v=0sf8JsL57NY

6:15-nél kb.

Pedig ugyanattól a teknős fajtól származnak, amit az óceán a szigetek partjaira vetett. De az egyiken csak azt tudott életben maradni, ami hosszúra fel tudta nyújtani a nyakát és ez is örökítette tovább a génjeit, így lett egyre hosszabb a nyakuk...mert ez volt előnyös tulajdonság, mivel csak ez a változat tudott eleget enni.

"De még mindig teknős!"

Ezt mindenre rá lehet húzni. De még mindig hüllő, de még mindig gerinces, de még mindig állat. Ergo elég gyenge kifogás.

Hogy egy teknősből két egész másféle teknős lesz, az is ugyanaz az evolúció, mint maga az első teknősök kialakulása.

Mellesleg a fosszíliáknak köszönhetően rengeteg jól dokumentált fejlődési sorunk van már. Itt most az Archosauria és a madarak közti átmenetet mutatnám be, mert ezt anno részletesen kifejtettem egy másik kérdésnél. Tökéletesen végigkövethető, hogyan halmozódnak a változások, és hogyan alakulnak ki nemhogy családok, rendek, de egy kompletten új rendszertani osztály.

A madarak és a krokodilok közös őse az Archosauria csoport volt, szóval kezdjük innen. Ugye még se villacsont, se légkamrás csontok, se légzsákok, se tollak, se semmilyen ma jellemző madártulajdonság nem található még meg náluk.

Aztán jött az Avemetatarsalia, gyakorlatilag még mindig egy kis, gyíkszerű hüllő, nem sokban különbözik az Archosauriától, csak hogy megnyúlt a sípcsontja és a combcsontja. Vagyis néha-néha már képes lehetett két lábra egyenesedni.

Egy következő átmenet a Dinosauromorpha, amelyben ugyanúgy megtalálhatóak a meghosszabbodott csontok a hátsó lábban, sőt, a lábtőcsontok minimális eltolódásával módosult a bokaízülete is, ami lehetővé tette hogy az állat hosszabb távon felegyenesedve járjon, és a nyakukban már megfigyelhető egy enyhe S-alakú görbület.

Dinosauria, minden változást hordoz ami az Avemetatarsaliaban és a Dinosauromorphában megjelent, de pluszban még megnyúlt a szeméremcsontja, ami nagyobb tapadási felületet biztosít a comb és a far izmainak, a két lábon járás már alapvetően jellemzi őket, a mellső végtag IV. és V. ujjának redukciója is megfigyelhető.

Saurischia, a szokásos, minden korábbi átmeneti forma változásai már megtalálhatóak rajta, plusz megnyúlt nyak és kezdetleges légkamrák is megjelennek a nyakcsigolyákban.

Theropoda, megejelenix a premaxilláris ablak.

Neotheropoda, itt jelenik meg a villacsont, I. és V. lábujj is redukálódik, kéz V. ujja eltűnik.

Orionides, megjelennek az előtollak, mint szőrszerű pikkelynyúlványok.

Avetheropoda, maxilláris ablak, kéz IV. ujja is eltűnik, légkamrák a csigolyákban egyre kifejezettebbek.

Coelurosauria, láb V. ujja teljesen eltűnik, kéz- és lábujjak is karcsúak, megnyúltak, az agyméret nő.

Maniraptora, félhold alakú kéztőcsontok, szabadabban mozgatható csukló, szegycsont elcsontosodik.

Eumaniraptora, egyre fejlettebb agy, rigid, lassan rövidülő farok, megnyúlt mellső végtagok, előtollak hosszabbak, el is ágaznak.

Pygostylia, farok teljesen lerövidül, megjelenik a pygostyl (farokcsont összenövés), 8+ keresztcsonti csigolya.

Ornithothoraces, carpometacarpus, tarsometatarsus, megnagyobbodott szegycsont, hátrafelé nőtt I. lábujj, 9+keresztcsonti csigolya.

Euornithes, pygostyl is rövidül, a tollak már gyakorlatilag a ma ismert formáikban és változatosságban léteznek, 10+ keresztcsonti csigolya.

Ornithurae, szegycsonton megjelenik a taraj, synsacrum csontösszenövés.

Neornithes, fogatlan csőr, tibiotarsus, 15+ keresztcsonti csigolya

Kedves Kérdező!

Láthatóan nem az a célod, hogy választ kapj a kérdésedre, hanem csupán a saját (ostoba) kifogásaidat akarod hangoztatni.

Folyamatosan a FAJOKON lovagolsz, és még annyit sem értesz meg, hogy valójában nem léteznek fajok.

A FAJ csupán egy az ember által alkotott fogalom, mely az élőlényeket bizonyos tulajdonságok alapján kategorizálja.

Meghatároz egy bizonyos leíró tulajdonság halmazt, majd azokat a lényeket amikre ez a halmaz ráillik, egy közös névvel nevezi.

Az evolúció nem fajokban mutatkozik meg, hanem egyedekben.

És fütyül arra, hogy te milyen csoportba sorolod (milyen fajhoz sorolod) azt az egyedet.

Az egyedek változnak (mutáció), és ha a szerencse és rátermettség (szelekció) úgy hozza, szaporodnak (reprodukció), tovább adva tulajdonságaikat az utódoknak.