Azoktól kérdezem, akik újra és újra behozzák azt a laikus véleményt, hogy a Biblia egy mesekönyv, mire alapozzátok véleményeteket?

Tele van dolgokkal, amik abban a formában nem valósak. Azt tudjuk, hogy emberi kéz alkotta.

Ezen kívül semmit.

Akik azt mondják, hogy mesekönyv, pontosan ennyit értenek alatta. Számukra ez nem isteni sugallatt, mert azt még a történelem sem volt képes bizonyítani, hogy van isten bármilyen formában, hanem csak egy mese, amit mindenki próbál megfejteni, mert valószínűleg van mögöttes jelentése...

De ennyi.

Kedves Kérdező!

A Biblia!

- Először is, olyan ókori nyelveken íródott, amit ma már szinte senki nem ért, és azon kevesek, akik értik, nehézkesen tudják mai szavakkal lefordítva visszaadni bizonyos kifejezések értelmét. Különböző fordítások között nincs közmegegyezés. A központozás is hiányzik az eredeti iratokból. Mindez nem csak szépséghiba, hanem teológiai jelentősége van. Pusztán a fordítás már magyarázatnak tekinthető, ami egyből cáfolja azt, hogy önmagát magyarázza. Nem magyarázza, mert szakembereknek kell lefordítania előbb, ők pedig már bizonyos kérdésekben bizonytalanok. A fordítás a szakemberek magyarázata, tehát nem isteni ige!!

- Egy-egy fordítás számos különböző értelmezése. Ez is azt bizonyítja, hogy az Írás nem egyértelmű, nem magyarázza magát, és a Szentlélek sem segít.

- Vannak, akik szerint nem értheti meg akárki, valamilyen speciális lelkiállapot, vagy természetfeletti segítség kell hozzá. Ez már önmagában ellentmondás mert, hogy lehet egyértelmű valami, ha az ember önmagától, a saját értelmére hagyatkozva nem tudja megérteni? Hogyan lehet olyan tudathasadásos állapotban valaki, hogy egyszerre elhiggye, hogy a könyv az ember számára egyértelmű is, és értelmezhetetlen is???

- Hogyan hangozhat el az egyértelmű Biblia értelmezése közben, hogy "nem szó szerint kell érteni", "szimbolikus jelentésű", "az akkori kor emberének értelmi színvonalának figyelembe vétele miatt tartalmaz tárgyi tévedéseket", és így tovább!!

-Az, hogy valaki a Bibliát úgy értelmezi, hogy Isten 6x24x60x60 másodperc alatt teremtette a világot, hogy valóban volt egy Ádám nevű hús-vér ember, akivel a dolgok megtörténtek, és beszélő kígyóval találkozott, és még az égő csipkebokor is megszólal, nahát az a lehető leges-legprimitívebb értelmezése a Bibliának. Nem is mennék tovább ezen a vonalon!

A gond továbbra is az, hogy a bibliai iratai nem szánt szándékkal azért lettek írva, hogy a Biblia részei legyenek, hanem azért lettek a Biblia részei, mert utólag így döntöttek.

A Biblia nem könyv, amit írtak, hanem válogatás, amit sokkal később állítottak össze, feltételezhetjük, hogy rengeteg simítást is végeztek rajtuk mindenképp utólag, hogy egy teljes képet kapjunk(már aki hisz benne!)

A Biblia nem földrajz/történelem könyv, nem fizika és matematikai törvények összessége/gyűjteménye, nem kémiai/biológiai folyamatok pontos leírása , nem lexikon évszámok hiányával kapcsolatban, és még sorolhatnám, hogy mi nem. Arról, hogy mi igen, azt mondanám, a gyenge és ismerethiányos "tudatlan/lusta" embereknek (tisztelet a kivételnek) szóló mesekönyv az ókorból, akik nagyon primitíven látták a"világot", és ezt a primitívséget mindenkire rá akarják kényszeríteni/erőltetni "szent" evangéliumok formájában, aki ellentmond az elkárhozik. Rendben! Köszönjük a jókívánságot!! Tehát nem kimondottan gondolom azt, hogy expliciten követni kellene a modern XXI.sz.-ban az ilyesfajta mítoszokat a gondolkodni tudó embereknek. De egy közhellyel űberelve: egy bolond százat csinál, száz bolond... és így tovább!

A négy kánoni evangélium keletkezésének időpontjára vonatkozó becslések jelentősen eltérnek, és az egyes dátumokra vonatkozó bizonyítékok elégtelenek. Mivel az evangélium legkorábbi fennmaradt példányai a 4. századból származnak, és ezelőtt csak részletek és idézetek léteznek, a kutatók csak intervallumokat adnak meg az evangéliumok valószínű keletkezési dátumaként.

A hagyományos (apologetikus) keresztény szemlélet általában aránylag korai keletkezési időpontokat jelölt meg. Egyes történészek az Apostolok cselekedetei végét tartják kiindulópontnak a dátumot illetően, mivel az ApCsel nem említi Pál apostol halálát, amely 65 körül következett be. Tekintve, hogy az Apostolok cselekedeteinek szerzőségét Lukácsnak tulajdonítják, ez visszafelé tolja el az összes evangélium keletkezési idejét, így Márk evangéliumát az 50-es évek elejére datálják.

Az International Bible Society a következő dátumokat adja meg:

Márk: 50. – 60-as évek eleje vagy vége

Máté: 50. – 70-es évek

Lukács: 59 – 63. vagy 70-es, ill. 80-as évek

János: 85. - közel 100. vagy 50-es évek - 70.

A kutatók többsége azonban a következő becslésekkel ért egyet:

Márk: 68 – 73.,[16] illetve 65 – 70.[2]

Máté: 70 – 100.,[16] 80 – 85.[2] Egyes konzervatív kutatók 70. előtti dátum mellett érvelnek, főleg azok, akik nem fogadják el Márk evangéliumát elsőnek.

Lukács: 80 – 100., ezen belül a legtöbb érv 85 körülre mutat,[16] 80 – 85.[2]

János: 90 – 100.,[2] 90 – 110.[17] A többségi vélemény az, hogy több rétegből összeszerkesztve nyerte el általunk ismert formáját.

A Biblia egyértelműen a legek könyve: a világon a legtöbbször és legtöbb nyelvre lefordított, a legtöbb kiadást és a legnagyobb példányszámot megért könyv., és a legnagyobb tudománytalanságot tartalmazza. A Biblia a kereszténység elterjedésével túllépett a zsidó nép, illetve a zsidó közösségek által lakott területek határain, és eljutott a Föld szinte minden ismert országába és népéhez. A könyvnyomtatás és a reformáció további lendületet adott a Biblia és a bibliafordítás, valamint a bibliaolvasás terjedésének. Természetesen itt lép be a tudomány! Vagyis!! Az ókorban csak kevés ember tudott olvasni, más szóval nem ismerték a kódot. A kódot a tudomány tanította olvasás formájában az emberiségnek.

A Biblia

A Biblia azoknak a könyveknek (66 db könyvnek) a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a kereszténység Istentől sugalmazottnak gondol és ennek okán szentnek fogad el. A kereszténység két részre osztja a Bibliát: a zsidó Bibliát magában foglaló, héber nyelvű, és 39 könyvből álló Ószövetségre (Ótestamentum) és az apostoli írásokat tartalmazó, görög nyelven íródott, 27 könyvből álló Újszövetségre (Újtestamentum). Az ószövetséget Krisztus előtt 1513-ban kezdték megírni - héber nyelven - és i.e. 443 körül fejezték be, valamilyen szinten. Ezzel szemben az Újszövetség írása Krisztus után 41-ben kezdődött és Krisztus után 98-ban fejeződött be. Tanait görög nyelven jegyezték le. Elsősorban az állítólagos Jézus földi működéséről, és az apostoli egyház életéről, a tanítványok működéséről ad számot és a keresztény tanítás alapjául és kiindulópontjául szolgál. Kik írták a Bibliát? Az Újszövetséget heten írták (i.sz. 41-98 közt): Máté, Lukács, János, Pál, Jakab, Péter, Júdás, az Ószövetséget pedig 33-an.

A Biblia története szempontjából kulcsfontosságú volt, a Niceai zsinat! Ami i.sz 325 -ben Nagy Constantinusz császár a Nicaeai zsinaton, az akkori keresztény egyház 300 összehívott vallásvezetője (püspöke) segítségével „fogadta el” a „hivatalos” evangéliumokat, melyek később a ma ismert Biblia anyagát jelentették. A zsinaton egyeztek meg az egyház dogmáiban, kitűzték az egyház fő irányvonalát, kimondták az Atya, a Fiú és a Szentlélek szentháromságát, az állítólagos Jézus isteni lényegét. Az alternatív nézeteket vallókat (pl. Arius püspök) elítélték, a szentként tisztelt evangéliumoktól eltérő mondanivalójú írásokat pedig betiltották. Innentől az el nem ismert evangéliumokat gnosztikus iratoknak nevezték. A gnosztikus szó töve, a gnózis görögül tudást jelent. A Gnózis az igazi tudás tana. A zsinat rendelkezéseivel egyet nem értők, a dogmák kihirdetése után elrejtették ezeket a dokumentumokat, mert azok eretnekséget hordoztak a püspökök szerint. A mai modern történettudomány összesen négy gnosztikus írásgyűjteményt tart nyilván, melyek mindegyike az ókori Egyiptomból származik, az i.sz. 2. és 4. század közti időkből: Codex Askewianus, Codex Brucianus, Codex Berolinensis, és a Nag Hammadi-i apokrif iratok.

Másrészről:

A bibliai állításokat egy ca.2000 éve élt ember fejével kell értelmezni, ami a mai világban meglehetősen együgyű emberre vall. Tehát 2000 év: Tudod ez milyen sok időt jelent számunkra? Amikor azt nem tudjuk pontosan, hogy mi történt 70 éve! A Biblia nyilvános igazolásként nem működik semmilyen téren, ugyanúgy, ahogy bármelyik más mitológia gyűjtemény bármely más istenekről és más dolgokról sem. Ezek mind egész nyilvánvalóan mesés, nem konzisztens, nem precíz, nem elég világos leírások, és nem tekinthetőek isteni igazolásnak, a többféle értelmezésnek köszönhetően.

A értelem szerint a legmegbízhatóbb módszerek azok, amelyek kielégítik a magyarázat (justification) és az igazolás (verification) objektív normáit maximálisan. A régi szent szövegekben szereplő kinyilatkoztatásokra, prekoncepciókra való történeti hivatkozásoknál hiányzik a megbízható szemtanúk megerősítése, és a független leírások hiánya, vagyis igen-igen kérdéses szájhagyományokon alapulnak, amit bizonyítékként nem lehet elfogadni. Ezek az állítólagos próféták haláluk utáni évtizedekben vagy évszázadokban gyűltek össze ezek a mítoszok. A Bibliában és a Koránban sok, csodákra vonatkozó állítás található például az Újszövetségben a gyógyítások és ördögűzések, az Ószövetségben pedig a Teremtés egy kreacionista magyarázata amelyek szinte megbízhatatlanok. Ezek egy ókori nomád és földművelő nép primitív tudományát fejezik ki az írott korra kivetítve.

#12

"Először is, olyan ókori nyelveken íródott, amit ma már szinte senki nem ért"

Oké akkor itt abba is hagyhatjuk a te kommented és a Biblia olvasását.

Szóval ha írok egy könyvet, 99 oldal igaz, akkor az utolsó 100. az igaz lesz?

Számos kutató talált arra okot, hogy a Bibliában bizonyos részek utólagosan lettek hozzászerkesztve.

Az hogy vannak benne pontos adatok, egy mesekönyvben is lehetnek.

Kérdező.

"Azaz mindazok akik legenda, mitoligiagyujteménynek találják, egyszerűen azért mert vallási beállítottságú könyv, laikussá válnak, akik kizárólag érzelmeim alapján döntik el véleményeiket"

>Mondod te, aki nem veszed figyelembe a másik oldalt, hanem elfogultan szajkózod a magadét.

Ezt most be is bizonyítom, menjünk végig az érveiden!

"Napra pontosan le van írva Jeruzsálem elfoglalása amit Babilonban találtak"

Ezt csak azt bizonyítja, hogy a Bibliai leírásnak van történelmi alapja. Ez azonban nem bizonyítja azt, hogy a Biblia több, mint mítosz, mivel más mítosznak is van történelmi alapja (lásd: a homéroszi irodalomban).

Ellenben mivel igazolod azt a teljesen képtelen bibliai kijelentést, hogy i.e. 539 után egy pogány király bevezette birodalmában a JHVH tiszteletet? (Dán 6). Ezt a leírást már a felvilágosultabb keresztények sem veszik szó szerint.

"Visszaengedték a zsidókat Jeruzsálembe, erre Cyrus írt törvenyhengert."

>Egyáltalán szerpel Izrael neve szó szerint a Kürosz hengeren? Én úgy emlékszem nem, de javíts ki, ha tévedek.

"Találtak feliratot Dávid háza megnevezesssel, ami Krisztus nemzetségtáblája felsorolása miatt is fontos."

>Emlékszem szerint az a bizonyos felirat ennyi: dwd. Ezt olvassák Dávidnak. Ha helyes is ez az olvasat, az max annyit igazol, hogy Dávid történelmi személy volt. De nem igazolja azokat a legendás történeteket, amik az Ószövetségben vannak. Amik feltehetően körülbelül mesék, mint amiket Mátyás királyról költöttek.

"A kumráni tekercsek bizonyítják hogy időszámítás előtti papiruszok és a mai bibliai iratokat összevetve gyakorlatilag semmit nem változott a szövegezés."

>A kumráni tekercsek viszont nem fedik el azt a tényt, hogy a Márk evangélimnak 4 különböző befejezése van.

"De az, hogy a történetek kitaláltqk lennének, nem valószínű állitás."

A teológusok egy része között is konszenzus van abban, hogy a Bibliában vannak kitalált történetek is. Pl. Jób, Dániel, Jónás, Eszter vagy Ruth könyvét novellaként értelmezik. Nem beszélve a 6 napos teremtésről, ami szimbolikus leírás.

A modern teológiában ugyanis ismert a műfaji elemzés, ami azt jelenti, hogy a bibliai szöveg értelmezésénél megnézik műfajt.

Tehát még számos hívő ember is egyértért velem abban, hogy a Bibliában vannak kitalált történetek. A különbség köztem, és köztük az, hogy ők Isten üzenetét keresik ezekben a történetekben, míg én nem hiszek a Biblia isteni ihletettségében. A másik meg az, hogy én egyebekről, például Jézus feltámadásáról is azt gondolom, hogy az kitalált, de ők elhiszik.