A bibliai Noé bárkája a valóságban egy óvóhelyként funkcionáló piramis/piramis jellegű építmény lehetett?

Hát igen.

Van előnye is annak, ha át lehet írni a Bibliát.

"Van valami rendszered esetleg, amely segít eldönteni ezt?"

Ahham, mint minden szövegértelmezési esetben: A józan logika és a szöveg mély ismerete. Úgyhogy nektek mindkettő bukó :)

Amúgy a Bibliában nincs sok szimbolizmus. Ha neked úgy könnyebb, vegyél mindent szó szerint

68/

Na és akkor mi van ha egyes emberek így értelmezik, mások meg úgy? Ki dönti el, hogy kinek van igaza? Nem valószínűbb, hogy az egész könyv nem több ősi meséknél?

#75 A katolikusoknál pl. létezik az íratlan szenthagyomány, annak kontinuitása, az apostoli atyák, az egyházatyák, a szentek, a pápaság, a Tanítóhivatal, az egyetemes zsinat. Ők adnak iránymutatást a katolikusoknak az értelmezésben.

Nyilván a protestánsok elutasítják ezt.

"Na és akkor mi van ha egyes emberek így értelmezik, mások meg úgy? Ki dönti el, hogy kinek van igaza?"

Senki, ezt nevezik hitnek. Amikor igaznak fogadsz el valamit annak ellenére, hogy azt semmi nem bizonyítja.

Itt inkább valószínűségekről lehet beszélni. Például hogy mivel a fiatal földes értelmezés szinte minden tudományos ténynek ellentmond, ez az értelmezés tartalmaz a legkisebb valószínűséggel bármiféle rációt is.

Az ihletettség elméletéhez.

1. A lutheránus megközelítés szerint a Biblia autopisztikus természetű, azaz az olvasó számára önmagát isteniként fedi fel a Biblia.

2. A kálvinista megközelítés szerint a Szentlélek közvetlenül kinyilatkoztatja a hívőnek az isteni igazságot olvasás közben.

3. A katolikus megközelítés szerint a katolikus hagyományban megőrzött isteni tanúságtétel az isteni ihletettség kritériuma. Ez részben a Szentírásban található prófétai és apostoli tanúságtételeken, másrészt a hagyományon alapszik. A bibliai kánont eszerint a szenthagyományból ismerjük.

#77

Ez nem csak ateista megközelítés, hanem feltehetően ez lehet az irodalomtudomány hivatalos álláspontja is. Pont tegnap olvastam a húgom egykori irodalom tankönyvébe bele, ami héber mítoszokról beszél a Biblia esetében.

Egyébként szerintem csak az Újszövetség propaganda könyv, mivel a keresztények terjesztették a vallásukat. Nem tartom kizártnak, hogy az evangéliumokat kifejezetten részben propaganda céllal írták meg.

Az Ószövetség esetében másabb a helyzet, mert a zsidók nem igazán terjesztették a vallásukat.

"Nem tartom kizártnak, hogy az evangéliumokat kifejezetten részben propaganda céllal írták meg."

Nem gondolom így. Már az 1. század vége felé megjelentek a gnosztikus irányzatok (doketizmus pl.), amelyek tagadták azt, hogy Jézus valós, hús-vér személy lett volna.

János első levele ezért kezdődik azzal, hogy az apostolok szemtanúi voltak annak, amit később hirdettek.