Veszélyes lehet Európában a kereszténység?
Az utóbbi időben nagyon felkapott lett a kreacionizmus, amikor is "tudományos módszerekkel" próbálják azt bizonygatni, hogy az embert Isten teremtette, ezelőtt kb. 6000 éve. Noé bárkáján (ahol a dinoszauruszok is ott voltak) például ázért nem ette meg az oroszlán a kecskét, mert isteni sugallatra egyfajta téli álmot aludtak az állatok. Kérdem Én, hová fog ez vezetni? Ugyan is ezt Ők "tudománynak" nevezik. És ha valamit tudománynak nevezünk, akkor azt lehet oktatni az általános és a középiskolában, legalább is Ők ezt szeretnék elérni. Biológia órán például ne az evolúciót oktássák a diákoknak, hanem a Bibliában található szó szerinti hat napos temtést. Fizika órán felejtsük el az Ősrobbanás elméletét, amit számtalan tudományos megfigyelés támaszt ála. Mi jöhet még? Csak nem a történelem, ahol is a diákok megismerkedhetnek a kereszténység rémtetteivel, az inkvizícióval és
a Dél-amerikai őslakos indiánok kiírtásával. Majd nyílván ezt is meg fogják magyarázni valahogy. Aztán
jöhet a matematika, ami nem támadja a kereszténységet, de minden tudomány alapja, és így veszélyes lehet a számukra. Mi van akkor, ha felnő Európában egy ilyen társadalom? Visszasüllyedünk a középkorba? Abban személyesen nem hiszek, hogy boszorkányokat fognak megint égetni, de abban igen, hogy a jelenleginél is jobban visszafogják majd a biológiai kutatásokat a vallás miatt. Gondolom sok ember tudja azt, hogy rengetek beteg embert visznek ki Kínába őssejtkezelésre, persze jó pénzért. És rengeteg beteg ember gyógyulva tér vissza Európába. Persze Európában nem kutatják az őssejteket, mert Európában az embert még mindig Isten teremtette. De kérdem Én, meddig? Amíg a nagy amerikai és európai gyógyszergyártók gazdasági hátrányt nem fognak szenvedni a kutatási tilalom miatt? És majd jól megtömik a politikusok zsebeit, hogy engedélyezzék a kutatásokat? És akkor mi van, hogy ha a politilusokat is eléri a kreacionizmus, lesznek olyan betegségek, amelyeket itt Európában soha nem tudunk majd legyőzni? Mindig az lesz, hogy aki gazdag, az meggyógyúlhat, mert el tud menni máshová és kezeltetni tudja magát vagy a szeretteit, aki meg szegény, az dögöljön meg?
Ne értsen félre senki, nem vagyok a fajelmélet híve, de az sajnos ténykérdés, hogy romlik az emberiség genetikai állománya. Miért? Mert az orvostudomány eljutott arra a szintre, hogy megmenthet olyan embereket akiket a természet, vagy ha úgy tetszik Isten halálra ítélt. Ezek az emberek felnőve utódokat hoznak a világra, és ezáltal tovább örökítik a hibás génjeiket. Czeizel Endre szerint például kétszáz év múlva majdnem minden ember szemüveges lesz az előbb említett okok miatt. Ezekkel a problémákkal szembesűlni fog Európa és az emberiség az elkövetkező 150-200 évben. Elsősorban szabadgondolkodók válaszát várom azzal kapcsolatban, hogy mennyire avatkozhat bele a tudomány az emberi szervezet kialakulásába és fejlődésébe az egészsége érdekében. Vagy itt Európában a kereszténység és a teremtéspártolók miatt ez örök tabu táma lesz, és inkább szenvedünk a "végítélet" napjáig ahelyett, hogy megoldanánk a már nyílvánvalóan jelen lévő problémákat. Egyszóval, veszélyes-e a kereszténység és a kreacionizmus a jövő nemzedékek szempontjából? Köszönöm előre is a válaszokat.
válasza:
válasza:Igen, igazad van!
Istennek semmi köze a "nevében" elkövetett bűnökhöz.
De a "kereszténység" nagy részének igen!
Akik itt válaszoltak, azok egy része pont ettől "fél".
De azért legyünk korrektek. A kérdező, kérdése alatti bevezetőjében senki sem talál semmi hibát? Pedig van benne pontatlanság, következetlenség bőven.
Így, szerintem először azt kellene pontosítani.
Ha ez megtörténik, már nem is olyan "ilyesztő" az a gond, amiről kérdez!
Már a címben kiírt kérdés is pontatlan, erre a válasz részben az én bevezetőmben is megvan.
A "kereszténység" több ezer, magát kereszténynek valló egyház összessége. Nem lehet csak úgy összemosni őket, hiszen sokszor hatalmas különbség van köztük mind tanításban, mind viselkedésben.
A "kreacionizmus" hívei pedig igazán nincsenek sokan az előbbiekhez képest. Egyébként még ez is csak gyűjtőnév, mert sokfélét vallanak ők is. Én ismerek olyanokat, akik bár vallják, hogy az emberiség kb.6000 éves, de a teremtési korszakokat nem egyenként 24 órás napoknak állítják, hanem mint a tudomány, hoszú korszakoknak hiszik.
Amint látom, a Értelmes Tervezés (angolul: ID) mozgalmát akartad a kreacionistákkal azonosítani. Ez viszont tévedés, ők nem azok.
Amit meg a Noé vízözönéről összehoztál, a Bibliai beszámolónak messze nem felel meg, azért az nem olyantudománytalan, mint sokan hiszik.
Ősrobbanás? Amit számtalan tudományos megfigyelés támaszt alá? Ez melyik mesekönyvből van? Ajánlom akkor figyelmedbe azt az egyszerű módszert, hogy beírod a gugliba a szót, és amit az első oldalon találsz róla, mint tudományos kritikát, olvasd el!
Már bocsánat, de tényként kezelni egy ilyen gyenge lábakon álló hipotézist, nagyon merész és félrevezető.
Csak egy példa: [link]
Rengeteg (gyakorló) keresztény dolgozik a biológia kutatásban is, még olyanok is, akik az ID tagjai, és még sorolhatnám azokat a valóságos érveket, melyek messze nem támogatnak egy ilyen borúlátó elképzelést, amit a kérdező felvetett.
Ami tényleg ilyesztő szerintem, az a materialista gondolkodás, mely már ilyenfajta, újabb "fajelméleteket" gyárt, amit a kérdező a második részben taglal!
Mi lesz itt, újabb holokauszt?!
Egy példa ebből: "kétszáz év múlva majdnem minden ember szemüveges lesz az előbb említett okok miatt."
Tényleg ezek azok az okok, melyek miatt ez lesz?!!!
Nekem azért volna még néhány tippem, melyek okozhatják az emberek satynyulását.
Lehet, kiírom kérdésbe.
válasza:Holokauszt? Haha, na ne vicceljél. Nem volt itt semmi olyan.
Idéznék a Vádló Bitófák nevű együttestől:
Auschwitz, Dachau, Buchenwald
Erre emlékeztetnek minden nap
A Holokauszt lett a legfejlettebb iparág
Biztos jövedelmet nyújtott 60 éven át
Na, ők elmondják helyettem, én elmondom helyettük ha kell.
válasza:Na igen, erről beszélek!
Ha valami veszélyes, akkor a múltal való szembenézés hiánya, az halálosan veszélyes
20-30 évvel ezelőtt, amikor még sokkal többen éltek azokból, akik átélték azt, ami ezen szerencsétlenek szerint már, meg sem történt, kevesen gondolták volna, hogy mára már sokan újra kezdenék az egészet! Pedig sajnos törvényszerű, az emberi történelem mindig ismétli önmagát.
válasza:Lényegében a hit és hitetlenség azon dől el, hogy foglalkozol-e a dologgal vagy nem.
Attól ugyanis hogy nem hiszel Istenben még nem mondhatod, hogy a racionálisabbat választottad, hiszen az anyag mindenek fölöttiségét, és örök létét ugyanúgy nem lehet bizonyítani egzakt módon, mint Istenét. Magyarul a materializmus is irracionális, és egyfajta hit. Nem hihetetlenebb mint a vallás.
A különbség annyi, hogy mivel Istent személynek mondjuk, és a világban is vannak személyek, bizonyos szempontból egy fokkal racionálisabb, hogy az ős-forrás is személy legyen, nem pedig az egyszerű anyag evolválódott, valamiért.
válasza:"hogy mennyire avatkozhat bele a tudomány ?"
Relativizmus(1) és fundamentalizmus(2): első látásra két ellentétes dolgot jelentenek. Én azt gondolom, hogy ugyanannak az éremnek csupán két odaláról van szó, mert mindkettő a modernizmus jelenségében gyökerezik.
A modernizáció lépésről lépésre aláásta a zárt, hagyományos emberi közösségeket, amelyekben az emberiség nagy része a történelem folyamán élt. Ezekben a közösségekben nagyfokú konszenzus uralkodott a valóság alapvető kognitív és normatív defincióiról. Ilyen és hasonló konszenzusok bizonyos élethelyzetekben a magától értetődőséget jelentik az egyén és a közösség életében, azaz ezek a definiciók önmagukban evidens, megkérdőjelezhetetlen igazságokként jelennek meg.
Ezzel szemben a modern feltételek következtében legtöbb ember olyan közösségben él, ahol a változatosság vette át a konszenzus helyét, és ahol a bizonyossággal nehezebb szembetalálni magunkat. A relativizmus nemcsak mint egy világnézet írható le manapság, hanem mint egy olyan felértékelt tudás is, amely kifejezetten ünnepli a konszenzus hiányát.
Ebben a bizonyosság-hiányos helyzetben a fundamentalisták olyan abszolút bizonyosságot keresnek, amely alátámasztja világnézetüket. Aki nem ért egyet, azt mint ellenséget vagy meg kell téríteni, vagy ki kell kerülni, vagy extrém esteben el kell távolítani.
Az elmúlt kétszáz év tanúsítja, hogy éppúgy létezik világi, mint vallási fundamentalizmus. Természetesen mindkettő (relativizmus és fundamentalizmus) alapjaiban veszélyezteti egy társadalom erkölcsi alapját, főként a liberáldemokráciáét. A relativizmus azért, mert az erkölcsiséget öncélú játéknak tekinti, a fundamentalizmus azzal, hogy kölcsönösen ellenséges táborokra osztja a társadalmat, melyek képtelenek egymással kommunikálni.
Ugyanis van egy pár olyan erkölcsi elv, amelyet mindannyian elfogadunk, pl. hogy a rabszolgaság bármilyen formája megengedhetetlen. A mai ember érzékenysége teszi elfogadhatatlanná a rabszolgaságot. Szándékosan használom az érzékenység szót, mert az erkölcsi ítélet nem feltételez egy hitaktust, összehasonlítva a vallási propozíciókkal, amelyek empirikusan nem közelíthetők meg.
A fundamentalizmust nem egy angyal sugallta nekünk, és történelmi perspektívába helyzve úgy tűnik, hogy egy modern jelenségről van szó. Nem azonos a hagyományos vallásossággal. A tradicionalisták nagyon toleránsak tudnak lenni, a fundamentalisták viszont nem. A fundamentalizmus (legyen az vallási vagy ideológiai) alapjaiban szeretné visszaállítani azt, ami a modernizáció következtében, mint magától értetődő, mint természetesen elfogadott elveszett.
Épp a modernizáció az, ami ezt a magától értetödőséget aláássa. Ha bizonyos kognitív és normatív ideákat magától értetődőknek tekintünk, akkor ahhoz szükségeltetik egy társadalmi kontextus, amelyben legtöbb ember körülöttünk (vagy hozzánk legközelebb állók), egyetértenek ezekben a valóságdefiniciókban. Ilyen zárt közösségeket a modernitás nem favorizál. Folyamatosan olyanok vesznek kerül bennüket, akiknek más a világnézetük, a normáik, az életstílusuk. Ezt az általános tendenciát látszólag a társadalom nagy része előnyben részesíti, de sokak számára mindez nagy tehert is jelent.
Választásra vagyunk ítélve, ez a modernitás terhe. Egyesek ezt felszabadítónak élik meg, mások nyomasztónak. A fundamentalizmus (legyen az vallási vagy ideológiai) bármilyen formája ennek a pszichológiai problémának a megoldását kínálja: "Gyere velünk, csatlakozz hozzánk, mi megadjuk azt a biztonságot, amire vágysz. Tudni fogod ki vagy, tudni fogod, hogyan élj. Nálunk van bizonyosság a hitedre." Ez egy nagyon csábító ajánlat, és főként demokráciákban nagyon sok ember elfogadja ezt az ajánlatot, legyen az vallási vagy ideológiai fanatizmus.
válasza:Most már csak azt kellene objektíven megvizsgálnunk, hogy mit érthetünk a "fundamentalista" kifejezésen.
A múlt század végén szabadgondolkodó teológusok megváltoztatták hittételeiket, hogy a bibliai történetkritikához és a tudományos elméletekhez — például az evolúció elméletéhez — igazodjanak. Ez oda vezetett, hogy az emberek Bibliába vetett bizalma megingott. Az egyesült államokbeli konzervatív vallási vezetők úgy reagáltak, hogy rögzítették, amit ők a hit fundamentumainak (alapjainak) neveztek.
A „Fundamentalizmus öt pontja”, amelyet 1895-ben határoztak meg, így hangzik:
„1. Az Írás abszolút ihletettsége és tévedhetetlensége; 2. Jézus Krisztus istensége;
3. Krisztus szűztől való születése;
4. Krisztus helyettesítő értékű engesztelése a kereszten; 5. Krisztus feltámadása testben, valamint a személyesen és fizikailag történő második eljövetele a földre”
Ez eddig mennyire hasonlít általában a keresztény tanításokra? Szerintem eléggé.
A XX. század elején kiadtak egy fejtegetést ezekről a fundamentumokról egy többkötetes műben, amely a The Fundamentals: A Testimony to the Truth címet viselte. Ebből a címből származik a „fundamentalizmus” szó.
A XX. század első felében a fundamentalizmus időről időre a hírek témája lett. Például 1925-ben vallási fundamentalisták állítottak bíróság elé egy Tennessee állambeli (USA) tanárt, John Scopes-ot, olyasmivel, ami „Scopes-perként” vált ismertté. Mi volt a bűne? Az evolúciót tanította, és ez ellenkezett az állam törvényeivel. Abban az időben néhányan úgy vélték, hogy a fundamentalizmus rövid életű lesz. Nem így lett, de miért?
Az 1970-es évek óta a fundamentalizmus állandóan szerepel a hírekben. A fundamentalizmus nemcsak hogy fennmaradt, de virágzik is. Napjainkban a „fundamentalizmus” szót nemcsak a protestáns mozgalmakra alkalmazzák, hanem azokra is, amelyek más vallásokon belül jelentkeznek, mint például a katolicizmusban, az iszlámban, a judaizmusban és a hinduizmusban.
Miért terjed a fundamentalizmus? Akik tanulmányozzák, korszakunk erkölcsi és vallási bizonytalanságának tulajdonítják a terjedését — legalábbis részben. A korábbi években a legtöbb társadalom a hagyományos hitnézeteken alapuló erkölcsi biztonság légkörében élt. Ezeket a hitnézeteket ma már kétségbe vonják vagy elutasítják. Sok értelmiségi azt állítja, hogy nincs Isten, és az ember egyedül van a közömbös világmindenségben. Sok természettudós azt tanítja, hogy az emberiség a véletlenszerű evolúció terméke, nem pedig egy szerető Teremtő ténykedésének az eredménye. Az engedékeny gondolkodásmód diadalmaskodik. Az erkölcsi értékek elvesztése a társadalom minden szintjén sújtja a világot (2Timótheus 3:4, 5, 13).
válasza:A fundamentalisták a régen bebizonyosodott tények után vágyódnak, néhányan közülük pedig arra törekednek, hogy társadalmukat és nemzetüket visszavezessék ahhoz, amit ők maguk az igazi erkölcsi és tantételbeli alapoknak tartanak. Erejükhöz mérten mindent megtesznek azért, hogy másokat is arra kényszerítsenek, hogy a „helyes” erkölcsi törvények és tanításbeli hitnézetek rendszerével összhangban éljenek. A fundamentalisták határozottan meg vannak győződve arról, hogy nekik van igazuk, a többiek pedig tévednek.
James Barr professzor a Fundamentalism című könyvében azt írja, hogy a fundamentalizmust „gyakran rosszakaratú és gyalázkodó kifejezésnek tartják, amely szűklátókörűséget, fanatizmust, maradiságot és szektaszellemet sugalmaz”.
Mivel senki sem szereti, ha szűk látókörűnek, fanatikusnak vagy a szektaszellemet előmozdítónak mondják, nem mindenki ért egyet abban, hogy kik fundamentalisták és kik nem. Van azonban néhány vonás, amely jellemzi a vallási fundamentalizmust.
A vallási fundamentalizmus rendszerint kísérlet arra, hogy megőrizzék, amit egy kultúra eredeti hagyományainak és vallási hitnézeteinek tartanak, és hogy tiltakozzanak az ellen, amit a világban uralkodó világias szellemnek tekintenek.
Néhány fundamentalistának eltökélt szándéka, hogy nem csupán önmaga számára őrzi meg a tantételek hagyományos felépítését vagy egy hagyományos életutat, hanem másokra is ráerőlteti ezeket; valamint hogy a társadalom felépítését is megváltoztatja, hogy azt ily módon a fundamentalista hitnézetekhez igazítsa. A katolikus fundamentalisták ezért nem fognak csupán arra szorítkozni, hogy elutasítsák az abortuszt. Nagy valószínűséggel nyomást gyakorolnak majd az országuk törvényhozóira, hogy támogassák az abortuszt tiltó törvényeket. A La Repubblica című lap szerint Lengyelországban a katolikus egyház olyan „hadjáratot” indított, „amelyben minden erejét és befolyását bevetette” annak érdekében, hogy elfogadtasson egy abortuszellenes törvényt. Azáltal, hogy így tettek, az egyházi hatóságok nagyon hasonlóan jártak el a fundamentalistákhoz. A protestáns Christian Coalition is hasonló „hadjáratokat” vezet az Egyesült Államokban.
A fundamentalistákat mindenekelőtt a mélyen gyökerező vallási meggyőződésük alapján lehet megkülönböztetni. Így a protestáns fundamentalisták a Biblia betű szerinti ihletettségét fogják meggyőződéssel védelmezni, amely valószínűleg azt a hitnézetet is magában foglalja, hogy Isten a földet betű szerinti hat nap alatt teremtette. A katolikus fundamentalistáknak a pápa tévedhetetlensége felől nincs semmi kétségük.
Most már érthető, hogy a „fundamentalizmus” kifejezés miért az ésszerűtlen fanatizmus képzetét idézi fel, és hogy miért aggódnak azok, akik nem fundamentalisták, amikor látják a fundamentalizmus terjedését. Talán mi személy szerint sem értünk egyet a fundamentalistákkal, és minket is megdöbbentenek a politikai mesterkedéseik és az időnként elkövetett erőszakos tetteik. Az egyik vallás fundamentalistáit valójában talán megrémítik azok a tettek, amelyeket egy másik vallás fundamentalistái követnek el. Sok gondolkodó embert mégis aggodalommal töltenek el azok a dolgok, amelyek előidézik a fundamentalizmus terjedését — a növekvő erkölcsi lazaság, a hit elvesztése és a szellemiség elutasítása a modern társadalomban.
A fundamentalizmus az egyedüli válasz ezekre a tendenciákra? Ha nem, milyen más lehetőség létezik?
Nos ez a kérdés. Van olyan módszer, mely nem akarja senkire rákényszeríteni az álláspontját? Nem akarja kikövetelni, kikényszeríteni azt, erőszakkal, politikai manipulációk által, tekintéllyel, ami szerinte az egyedül üdvös dolog?
Én ismerek ilyen hatásos módszert és szervezetet.
válasza:Az erőszakos utcai tüntetésekről, a gyilkosságokról, terrortámadásokról, az abortuszellenes megmozdulásokról, a befolyásos vallási érdekcsoportok politikai mesterkedéseiről és az istenkáromlónak tartott könyvek máglyán való elégetéséről szóló sajtóbeszámolók állandóan emlékeztetnek a fundamentalisták tetteire. Az olasz pénzügyi hetilap, a Mondo Economico kijelenti, hogy a fundamentalizmus majdnem mindenhol „Isten nevében lendül támadásba”.
Ugye, hogy a fenti jellemzők, mennyire illenek a valódi "fundamentalisták" viselkedésére? Mégis sokan, olyan csoportokat is szeretnek belekeverni ezek közé, akik semmi ilyesmiben nem vesznek részt! Sőt azon szervezetek részéről is érkeznek ilyen támadások, melyek maguk is részben, vagy egészben fundamentalista tetteket hajtanak végre.
A fundamentalistákat gyakran úgy ábrázolják, mint akik szélsőségesek és fanatikusak, illetve összeesküvéseket szőnek, és terrortámadásokat hajtanak végre. Az embereket aggasztja az olyan csoportosulások növekedése, mint amilyen a Comunione e Liberazione a római katolicizmusban, a Gush Emunim a judaizmusban és a Christian Coalition az észak-amerikai protestantizmusban. Miért terjed a fundamentalizmus? Mi motiválja?
válasza:"Egyszóval, veszélyes-e a kereszténység?)
A fundamentaliuzmusnak és a relativizmusnak is különböző fokozatai vannak. Ha ezeknek nem a szélsőséges változatait képviseljük, mindkettő elfogadható. Azaz: tudatában vagyok annak, hogy nem csak az én világértelmezésem létezik, és hogy az én értelmezésem se "bizonyíthatóbb" a másénál, de mégis ragaszkodom hozzá, nem szélsőséges fanatizmusból, hanem tudatosan választva az adott álláspontot, mint egy matematikus vagy fizikus, aki az általa kiválasztott axiómákra felépíti saját tételeit. A relativizmus elismerése nem zárja ki a személyes döntést és helytállást, és az így értelmezett fundamentalizmusnak sem kell másokat kizárónak lennie.
A kereszténység egy dologban csak fundamentalista lehet, nem engedhetünk abból, hogy egyedül Krisztus által üdvözülhetünk. Isten e tekintetben alapvető, vagyis fundamentális kinyilatkoztatást adott magáról
Ha bizonyos élethelyzetekre mechanikusan és erőltetve próbáljuk ráhúzni a bibliát, akkor könnyen mi is rossz értelemben vett fundamentálisak leszünk, de hiszek abban, hogy a Szentlélek Isten vezetése a halott szöveget élő igévé teheti. ("Van, aki különbséget tesz a napok közt, a másik meg minden napot jónak tart. kövesse mindenki a maga meggyőződését.
Aki tekintettel van a napokra, az Úrért teszi. S aki eszik, az Úrra való tekintettel eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki viszont nem eszik, az Úrra való tekintettel nem eszik, és ő is hálát ad Istennek." Róm14)
Ezért számit rossz értelembe vett fundamentalizmusnak pl
jehovataúinál a vér tilalma, hiszen azt az Új és Örök Szövetség felülirta, másrészt veszélyes az emberi életre a vérátömlesztés megtagadása.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!