Pokol nem létezik, csak kitalálták. Fog ez a keresztény "coming out" valamiféle felébredési folyamatot elindítani a keresztény hívek között?

bocs, hogy milyen forrást idézel, az bizony fontos (sőt az is lehet, hogy maga Spong tiltakozna ez ellen a blikk alatti megfogalmazás ellen)

" és a sátáni eszmére, a marxizmus-leninizmusra vetíti a John Shelby Spong által elmondottakat"

Nem. Spong / újblikk szajkózza a lenini eszméit, nem én vetítem rá

Kérdező, hogy Dantét - aki hsz-vel bizonyította, elég mélyen gondolkodik-, így lehurrogod, az elég rossz fényt vet rád...

Nemes a cél, hogy "ébresszél", de akkor az eszköz ne sötét legyen. Mert az is marxista leninista tudatfertőzés, hogy a cél szentesíti az eszközt. (ezért gyilkolták az idealista gondolkodókat, a vallásosokat és mást mindössze 100 év(!!!) alatt, 100 millió halottal és megszámlálhatatlan ember tudatának pusztításával, hogy a céljukat elérjék -sajnos rossz a helyzet, mér két generáció ebben a téveszmében nőtt fel...)

Újjá kell születni, kétszer kell születni - ez az ébredés első foka, a beavatás feltétele - és ezt tanítja minden világvallás.

Kérdező, hát tudod itt az a helyzet, hogy a te nézőpontod a Bibliát illetően a Jehova tanúival van egy szinten, ezért is érted magad meg a 28%-os Tanú felhasználóval. Egyikőtök sem az igazságot akarja tudni, hanem a saját kialakult világképéhez keres magyarázatokat, ezért szimpatizálsz olyan eretnekekkel, mint a püspök, illetve a Jehova tanúi.

Pár dolgot azonban figyelmen kívül hagysz:

1. A kereszténység szinte a kezdetektől tanít a pokolról, Antiochiai Szent Ignác, - az apostolok kortársa - amikor a kiolthatatlan tűzről beszél, nem mondja, hogy az valamiféle "megsemmisülés" lenne, tehát hitehagyással vádolni az Egyházat azt jelenteni, hogy maga az Ősegyházat is azzal kellene vádolni.

2. Vitatható az, hogy a héber "seol" és "hádész" mindössze a sírra utal.

A korai zsidó teológiában eredetileg a "seol" valószínűleg tényleg nem az örök szenvedést jelentette, [ez azonban nem meglepő, hiszen a korai zsidó teológia nem volt még kiforrott, például a rosszat is Istennek tulajdonította tévesen] azonban - és most tessenek figyelni - jelentette a léleknek a halál utáni tudatos létezését egy másik helyen, tanítva ezzel a "lélek halhatatlanságát" aminek tagadására építik azt a tanítást, hogy nincs pokol:

„Bár a seol szó nem utal kifejezetten az örök büntetés doktrinájára, hanem inkább egy síron túli, árnyszerű létezésre, mindazonáltal tükrözi a hitet egy jövőbeni és folyamatos létezésben.”

(Merrill C. Tenney, Pictorial Bible Dictionary, Grand Rapids, MI: Zondervan, rev. ed., 1967, 346)

A "hádész" jelentéséről:

„. . . az alvilág, a halottak birodalma . . . A Septuagintában a héber seolt szinte mindig ezzel a szóval adják vissza . . . az alvilági régiók, sötét és lehangoló hely . . . a testtelen szellemek közös gyülekezőhelye.”

(Joseph Thayer, Greek-English Lexicon of the NT, 11)"

Az idézetek forrása megtalálható itt: [link]

2. A következő érv a Prédikátor könyvével kapcsolatos, amellyel szintén azt próbálják alátámasztani, hogy halál után a lélek nem megy sehová. Erről már volt szó itt a fórumon és fent van a magyarázat a katolikus hitvédelmi honlapon is, nézze meg a (Préd 9,5) magyarázatát itt az, akit érdekel:

[link]

3. Valóban igaz az, hogy a Gyehenna egy szeméttelep volt, ahová a szemetet vitték égetni, csak hát az ezzel a baj, hogy Jézus tudomásom szerint sohasem arról tanított, hogy a bűnös ember szenvedése csak egy ideig tart majd, aztán megszűnik létezni, vagyis úgy, ameddig a szemét elég.

"Ezt a mihaszna szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott sírás és fogcsikorgatás lesz." (Mt 25,30)

A "külső sötétség" nem jelentheti a nemlét állapotát, hiszen "Ott sírás és fogcsikorgatás lesz", ami egy lehetetlen állapot akkor lehetetlen akkor, ha az ember nem létezik. Mondhatod persze, hogy ez csak egy ideig tart majd, csak hát a "lesz" szócskában én egy folyamatos jövőbeli állapotot vélek felfedezni, amit az is megerősít, hogy az Úr nem szabott ennek időbeli határt.

Ezek alapján az ellenem hozott vádjaid teljesen alaptalanok, de tudod mit? Higgy, amiben akarsz. :D

Dante

"Ébreszteni meg eszem ágában nincs"

- bocsánat, te írtad a kérdést ezért ki, mert szándékod: "felébredési folyamatot elindítani a keresztény hívek között"

Ha nem érted, amit olvasol akkor úgy tűnhet, hogy "hetet -havat összehord" aki írta.

Jobbulást kérdező, rád fér.

Az előttem szóló válaszát sajnálattal olvasom.

(Ezékiel 18:32) 32 »Mert nem gyönyörködöm a meghaló halálában — ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése. . . .

S ha Isten nem leli örömét a halálban, akkor vajon ha lenne utána élet a gyötrelmében a személynek igen?

Milyen aljas dolog ilyet Istenről kitalálni. :(

Amikkor a Jelenések könyvében olvassuk, hogy a pokol is a tűz tavába vettetik, vagy is nem lesz pokol, akkor az vajon mit jelent?

Hogy a tüzes kínhelyet elégetik?

Nevetséges.

A King James Version „pokol”-nak adja vissza ezekben az írásszövegekben a haiʹdész szót (hasonlóképpen a Károli-fordítás is, két hely kivételével), de a Revised Standard Versionben a „hádesz” szó található mindenhol, egyetlen hely, a Máté 16:18 kivételével, ahol ez olvasható: „a halál erői”; ám a vershez kapcsolódó lábjegyzetben ez áll: „a hádesz kapui”. Számos mai fordításban a „hádesz” szó szerepel, nem pedig a „pokol”.

a hádesz az emberiség közös sírját jelenti, tehát egy helyet, nem pedig egy állapotot, ezért írja a Biblia, hogy Jézus belépett ’a hádesz kapuin’, amikor eltemette őt az Arimateából való József. I. sz. 33 pünkösdjén Péter ezt jelentette ki Krisztusról: „sem a hádeszben nem [hagyták] őt, sem a teste nem [látott] romlást. Ezt a Jézust az Isten feltámasztotta, és e ténynek mi mindannyian tanúi vagyunk” (Cs 2:25–27, 29–32; Zs 16:10).

Ezeken az írásszövegeken kívül a „hádesz” szó még szerepel a Lukács 16:22–26-ban is, mely beszámoló ’a gazdag emberről’ és ’Lázárról’ szól. Az egész történet jelképes nyelvezetű, és az előtte lévő írásszövegek fényében nem lehet szó szerint venni. Mégis érdekes részlet, hogy a példázatban szereplő ’gazdag embert’ „eltemették” a hádeszbe, ami szintén azt bizonyítja, hogy a hádesz az emberiség közös sírja. (Lásd: GYEHENNA; TARTAROSZ.)

Az élet forrása soha nem tenne ilyet, sőt maguk a pogány népek voltak akik tűzben áldozták fel a gyermekeiket is, amiről a Teremtő úgy nyilatkozott, hogy ki kell irtani az ilyen embereket,

A Teremtő Isten nem hozott létre élők számára olyan helyet, ami a "rosszaságukból kifolyólag" szenvedést okozzon.

Mert kezdetektől fogva a halált mondta ki mint büntetést az embereknek. "visszatérsz, ahonnan vétettél, mert por vagy és az leszel újra."

A Teremtő nem kötelez senkit hogy élni akarjon, s ehhez nem fog felhasználni olyan eszközöket, amik arra kényszerítenek valakit, hogy az életet válassza , mert különben iszonyatos kínok között fog tovább élni, valamilyen más testben.

Aki ilyet állít, az nem Ismeri Istent, sem a hatalmát, sem az igazságosságát.

Igazságnak nevezni azt, hogy a Teremtő ezzel szórakozik? hát elég borzalmas ilyet gondolni Istenről.

A mély, keskeny Hinnom-völgy, mely később a görög nevén (Geʹen·na, v. Gyehenna) vált ismertté, az ókori Jeruzsálemtől D-DNy-ra húzódott; ma Vádi-er-Rabábinak (Ge-Ben-Hinnomnak) nevezik ezt a völgyet

Júda két királya, Aház és Manassé bálványimádatot gyakorolt ebben a völgyben, és egyebek mellett emberáldozatokat mutattak be Baálnak, tűzben égetve meg a gyermekeiket

Hogy soha többé ne lehessen ott ilyesmit elkövetni, a hűséges Jósiás király később beszennyezte, azaz alkalmatlanná tette a bálványimádatra ezt a völgyet, és azon belül is a Tófetnek nevezett helyet

Jézus Krisztus a tűzzel együtt említette a gyehennát (Mt 5:22; 18:9; Mk 9:47, 48), akárcsak Jakab tanítvány, az egyetlen olyan bibliaíró, aki használta ezt a szót Mátén, Márkon és Lukácson kívül (Jk 3:6).

a Szentírásban arról olvasunk, hogy Jehova Isten undorodott ettől a szokástól, ilyen utálatosságot ’nem parancsolt, és ez fel sem ötlött szívében’ (Jr 7:31; 32:35).

Azt mondta, hogy a Hinnom-völgy olyan hely legyen, ahová holttestek kerülnek, nem pedig olyan, ahol élő áldozatokat kínoznak

Tehát a gyehennával kapcsolatos szentírási bizonyítékok alapvetően összhangban vannak a rabbik, illetve más személyek hagyományos elképzelésével, miszerint Jeruzsálem lakói a Hinnom-völgybe szórták a szemetet. (J. B. Phillips fordítása a Máté 5:30-ban szereplő geʹen·na szót így adja vissza: „szemétdomb”.) Dávid Kimhi (1160? – 1235?) zsidó szövegmagyarázó a Zsoltárok 27:13-hoz fűzött megjegyzésében a következő történelmi adalékot teszi közzé a „Gehinnom” kapcsán: „Ez a hely Jeruzsálem szomszédságában van, visszataszító hely, és a város lakói odadobálják a tisztátalan dolgokat meg a tetemeket. A völgyben állandóan tűz égett, hogy elégessék a tisztátalan dolgokat és a holttestek csontjait. Ezért a gonoszok ítéletét jelképesen Gehinnomnak nevezik.”

A Bibliában a jelképes értelemben szereplő gyehenna megegyezik a Jelenések könyvében olvasható ’tűz tavával’

@Kérdező

Szerintem téged egyáltalán nem érdekel, hogy Jézus mit mondott, téged csak az érdekel, hogy a saját magad elméleteit alátámaszd. Jézusnak az Lk 16-ban szereplő gazdagról és lázárról szóló tanítása mellett beidéztem a (Jel 1,18)-at is, miszerint Jézus maga mondja, hogy nála vannak a pokol (más fordítás szerint "alvilág") kulcsai, ami egyértelmű utalás arra, hogy van pokol. [A hádész ugyanis nem a sírt jelenti, de erre később visszatérek még]. Ugyanígy a 11:02-es kommentemben is beidéztem az (Mt 25,30) szakaszt, amely egyértelmű utalás Jézustól az örök szenvedésre. De te feltételezhetően még arra sem vagy képes, hogy ezeket az igéket fellapozd, és elgondolkodj rajtuk. Emellett nem vagy tisztában a keresztény exegetikai szabályokkal sem, hanem ahelyett, hogy alázatosan megértenéd, hogyan kell exegetálni, saját magad állítasz fel egy mércét és követelőzöl. Figyelmetlenséged és elfogultságod pedig abban is megnyilvánul, hogy tévedésből azt hitted, hogy az gazdagról és Lázárról szóló tanítást az evangélista mondja, nem pedig Jézus, holott ez nem így van. Hiszen ott Lukács nem mint elbeszélő, hanem mint történetíró funkcionál, aki Jézus Krisztust beszélteti, nem pedig önmagát. Csak ugye ehhez el kellene olvasni a bővebb szövegkörnyezetet. Hát erről ennyit.

A 28%-os Tanúnak:

Nincs idő arra, hogy a szövegeidet pontról pontra megcáfoljam - nem is szeretném, mert JT-i mentalitását ismerve felesleges - viszont pár dologra reagálok, így a laikus olvasók is láthatják, hogy JT-i érvei mennyire mérvadóak:

"Az előttem szóló válaszát sajnálattal olvasom."

>Ha arra célzol, amit én írtam, akkor közlöm, hogy az még nem is lenne baj, de legalább elgondolkodnál rajta.

"S ha Isten nem leli örömét a halálban, akkor vajon ha lenne utána élet a gyötrelmében a személynek igen?

Milyen aljas dolog ilyet Istenről kitalálni. :("

>Az a baj, hogy Istent teljesen emberi módon közelíted meg, noha a Szentírás figyelmeztet az ilyen gondolkodás ellen (Izaiás 55,8). Attól, hogy Isten nem leli valamiben gyönyörét, még megengedheti, erre számtalan bizonyíték van. Jézus sírt Jeruzsálem pusztulása felett, mégis megengedte annak lerombolását. Ugyanígy Isten nem leli örömét sok rosszban sem, ami a világban történik, mégis megengedi. Szóval Tanú, te csak ne alacsonyítsd le Istent az emberek szintjére.

"a hádesz az emberiség közös sírját jelenti, tehát egy helyet, nem pedig egy állapotot,"

>Ez egyáltalán nem így van. Mind a héberben, mind a görögben a "sír" szóra van külön kifejezés. A hádésznak ehhez semmi köze, lásd a 11:02-es kommentben lévő magyarázatot.

"Ezeken az írásszövegeken kívül a „hádesz” szó még szerepel a Lukács 16:22–26-ban is, mely beszámoló ’a gazdag emberről’ és ’Lázárról’ szól. Az egész történet jelképes nyelvezetű, és az előtte lévő írásszövegek fényében nem lehet szó szerint venni"

>Nagyon is szó szerint lehet venni. Jézus tanítása ugyanis a korabeli zsidó gondolkodáson nyugszik. Josephus Flavius szintén beszélt az olthatatlan tűzről, és Ábrahám kebeléről. Jézus Krisztus ezeket az elemeket használja fel a tanításában, amit biztosan nem tenne meg, ha az egész kamu lenne. Josephus úgy beszélt ezekről a dolgokról, amik valóságosak, Jézus pedig semmi jelét nem adta annak, hogy másként vélekedne.

"Igazságnak nevezni azt, hogy a Teremtő ezzel szórakozik? hát elég borzalmas ilyet gondolni Istenről."

>Már megint beleesel abba a hibába, hogy Istent emberi módon képzeled el. Bizony Isten megenged borzalmas dolgokat, például az egyiptomi ártatlan előszülöttek, és a szerencsétlen kánaáni gyerekek és idős emberek lemészárlása is borzalmas dolog volt, még akkor is, ha te szemet hunysz felette. Igenis a végítéletkor mindenki "örök" jutalomban fog részesülni:

"És sokan azok közül, a kik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló útálatosságra." (Dn 12,2 - Károli)

Ha az örök életet öröknek gondoljuk, akkor semmi okunk nincs arra, hogy az örök utálatosságot/kárhozatot/tüzet időlegesnek vagy szimbolikusnak vegyük.

Dante