Ki ért velem egyet abban hogy Isten nem létezik?

# 68 Segítek még: jelenleg már a termodinamika sem (csak) a gőzgépekkel, s egyéb hőerőgépekkel foglalkozik.

A hőmérő sem hőt mér.

Az elektromotoros erő sem egy erő.

A szerves kémia sem kizárólag az élőlényeket felépítő vegyületekkel foglalkozik.

S ezt így folytathatnánk tovább, mi az, ami kulturális okokból bennemaradt a nyelvezetünkben, elnevezésekben...

Szóval, van valami olyan is, ami nem ennyire blőd?

Én nem értek egyet, mivel Isten elküldte a fiát a világba, aki azzal bizonyította, hogy Igaz a Biblia, hogy feltámadt a halálból.

A többi vallásalapító meghalt, és úgy is maradt ellenben Jézussal akinek a sírja üres.

Ezért pont a keresztyének és a zsidók Istene az igazi, a többi csak kitalált.

Utána lehet járni.

[link]

Az atom kérdése remek téma lesz, hogy a tudomány helyét, szerepét, és működését tisztázzuk.

Az, hogy az anyag atomokból áll, ez a legkisebb és oszthatatlan egysége az anyagnak, az elsőként nem természettudományos eredmény volt. Az elképzelés görög filozófusoktól. Elsősorban Démokritosz, illetve Leukipposz nevéhez fűződik ez az elképzelés. De ez nem mai értelemben vett tudományos eredményt volt, nem kísérletekre, megfigyelésekre, mérésekre alapozva állapították meg, hogy az anyagnak van egy legkisebb, oszthatatlan egysége, hanem pusztán filozófiai, kvázi vallási nézetekből vezették le, jórészt a kiáramlás tanából, mi szintén csak egy koncepció volt, semmi több. Itt az atom valóban a legkisebb, oszthatatlan építőkövét jelentette az anyagnak.

Később már a modern, mai értelemben vett tudomány kísérletekre alapozva feltételezte újra, hogy az anyag valóban építőelemekből áll. Leporolták a görög filozófia !hasonló! elképzelését, és el is nevezték atomnak. De figyelem! Itt már szó sem volt arról, hogy az atom a legkisebb, oszthatatlan építőeleme az anyagnak, csak arról, hogy az anyag atomokból áll.

Később azt is sikerült megállapítani – szintén mérések, kísérletek nyomán –, hogy az atom pozitív és negatív töltésű építőelemekből épül fel. Az első atommodell a Thomson-féle atommodell volt, ahol úgy képzelték el az atomot, mint egy pudingot, ami pozitív töltésű, de vannak benne negatív töltésű „mazsolák”, elektronok. ( [link] )

Szintén később vizsgálták az atom szerkezetét. Rájöttek, hogy nem lehet homogén, rájöttek, hogy az atom közepén egy kis helyen csoportosulnak a pozitív töltésű részecskék, és ezek körül keringenek az elektronok. Ez volt a Rutherford-féle atommodell. ( [link] (felül a Thomson-féle, alul a Rutherford-féle atommodell ).

Később ezt a modellt is pontosították, a Bohr-féle atommodellben az elektronok nem csak úgy keringenek az atommag körül, hanem különböző héjakon keringenek, és meghatározott, hogy egy-egy héjon hány elektron tartózkodhat, illetve hogy az elektronok hogyan töltik fel ezeket a héjakat, milyen folyamatok zajlódnak le, ha egy foton ütközik egy atommal, stb… ( [link] )

Később ez a kép is cizellálódott sokféleképpen. Rájöttek, hogy az elektronok nem keringenek az atommag körül, hanem különböző valószínűségű függvények által meghatározott valószínűséggel tartózkodnak az atomban. De ennek a megértéséhez már nem árt, ha az ember ismeri a kvantumfizikát. Ja, meg persze az is kiderült, hogy az atommag is protonokból és neutronokból áll. Később kiderült, hogy ezek is összetett részecskék, a proton is, a neutron is kvarkokból és az őket összefogó gluonokból áll.

~ ~ ~

Mit kell ebből látni? Akinek nem sok köze van a tudományhoz, az könnyen arra a hibás véleményre jut, hogy a tudósok mindig mást és mást mondanak. Aki viszont ismeri a tudomány működését, az tudja, hogy a tudomány úgy működik, hogy van mondjuk egy jelenség. Meg van valakinek valamiféle elképzelése, ötlete (hipotézise). Ezt igazolandó kísérletezni kezd, méréseket hajt végre. Ha a kísérlet eredményei nem támasztják alá a hipotézist, akkor elvetik. Ha igen, akkor ebből előáll egy új modell – jórészt képletek formájában megfogalmazva –, amit aztán különböző módon próbára tesznek, hogy valóban helyesen írja-e le a ténylegesen megfigyelhető jelenségeket.

Persze az ember újabb és újabb eszközökkel, új technológiával rendelkezik, meg tud figyelni olyan jelenségeket, amelyeket korábban nem. Itt előfordul, hogy egy-egy jelenségre az addigi modell nem ad magyarázatot, vagy egyenesen ellentmond a jelenség a modellel. Ilyenkor jön egy újabb ötlet, hipotézis, újabb kísérletek, és egy újabb modell.

De ezek a modellek nem leváltják egymást. A régi modell remekül leír néhány jelenséget. Az új modell jól leír újabb jelenségeket, de az addigi jelenségeket is! A még újabb modell még több jelenséget ír le, azokat is, amelyeket a régi modellek is leírtak, és azokat is, amire a régi modell nem volt alkalmazható.

Itt nem arról van szó, hogy arról, hogy milyen az atom szerkezete egyszer ilyen elképzelésünk van, másszor olyan, hanem arról, hogy egyre pontosabb és pontosabb, egyre több jelenséget jól leíró modelleket dolgozunk ki. Ez nem pusztán váltás, hanem fejlődés. Az újabb és újabb modellek egyre közelebb állnak a valósághoz. Lehet, sőt több, mint valószínű, hogy a jelenlegi modelljeink a világról – azaz a jelenlegi fizikai ismereteink – nem teljesek, de a jelenlegi technológiánkat figyelembe véve nagyon pontosak.

A fizika, és a természettudományok nem a valóságot írják le, csak egy modellt a valós jelenségekről. De a tudományos módszertanból logikusan következik, hogy az újabb és újabb modellek egyre kevésbé térnek el a valósághoz, és abban bízunk, hogy végül megtaláljuk a valósággal teljesen azonos, vagy attól megkülönböztethetetlenül kis mértékben eltérő modellek együttesét.

Nota bene a régi modellek sem tűnnek el a süllyesztőben. Bizonyos jelenségek leírásához bőven megfelelnek a régebbi modellek is. Kémiában bár elmondják, hogy a Bohr-féle atommodell meghaladott, ennél ma már sokkal összetettebb, komplexebb, több jelenséget leíró modellünk van, a kémiai folyamatok zömének megértéséhez bőven elegendő a Bohr-féle atommodell. (Sajnos nem kellően jól hangsúlyozzák ez, a legtöbb laikus ma is meg van győződve arról, hogy az elektronok keringenek az atommag körül, mint a bolygók a Nap körül. Emiatt aztán hülye kérdéseket tesznek fel itt a GYK-en, hogy miért hülyeség ez az atommodel. Igen, tudjuk, hogy a kérdező által felvetett szempont alapján valóban az, csakhogy nem ez a ma ismert pontos atommodell.) Sőt bizonyos jelenségek megértéséhez a Bohr-féle atommodell is felesleges, egy rácsszerkezet vizsgálatánál nincs szükség arra, hogy cizelláljuk, hogy az atomok hogyan épülnek fel, elég annyit tudni, hogy az anyag atomokból épül fel.

~ ~ ~

Még egy fontos dolog. Miért változnak a fizikai modellek?

Azért, mert mit is csinál egy modell? Összefüggést ír le bizonyos jelenségek között. Mondjuk egy F=m*a képlet egy modell, ami összefüggést írt le a tömeg, a gyorsulás és az erő között. Ez azért praktikus, mert anélkül meg tudjuk mondani, hogy mekkora gyorsulást okoz egy adott tömegű testre egy adott erő, hogy ki kellene próbálni. Kiszámolható a modellből, képletből. Egy híd megtervezésénél is lehet használni ezeket a fizikai összefüggéseket, modelleket, képleteket. Remek, hiszen még a híd megépítése előtt ki lehet számolni, hogy elbírja-e a híd az autókat. Elég baj lenne, ha csak úgy random terveznénk egy hidat, és csak a megépítése után derülne ki, hogy összedől-e, elbírja-e az autókat. A fizikai modellek legfőbb ereje, hogy predikciós (előrejelző) képességgel rendelkeznek.

Mit jelenet ez? Az, hogy a fizika állításai összevethetőek a valósággal. Összevethető, hogy annak a hídnak a modellből kiszámolt terhelhetősége mennyire azonos a ténylegesen megépített híd tényleges terhelhetőségével. A tudomány egyik kritériuma a falszifikálhatóság, azaz az, hogy az tudományos módszertannak megfelelő tudás, kijelentés, amire van elvi lehetőség, hogy azt cáfoljuk. Lehet, hogy ez elsőre furán hangzik, pedig így van. Ha valaki megállapítja, hogy minden holló fekete, az cáfolható, hiszen elég felmutatni mondjuk egy zöld alapon rózsaszín csíkos hollót. De minél több hollót megfigyelve azt látjuk, hogy fekete, annál erősebb az eredeti kijelentésünk. Viszont az az állítás, hogy – bár még nem találkoztunk ilyennel – léteznek zöld alapon rózsaszín hollók, az nem cáfolható. Hogyan is lehetne cáfolni? Összegyűjtöd a világ összes hollóját? Könnyen rávághatja valaki, hogy bizonyára kihagytál egyet, ami pont zöld alapon rózsaszín csíkos volt. Vagy ha itt és most nem is létezik zöld alapon rózsaszín csíkos holló, de a jövőben, vagy a múltban létezett.

Pont ezért van asszimetria valami létezésének az állítása és a tagadása között. Hiszen az előbbiből kvázi végtelen számút lehet kreálni. Léteznek sárga alapon kék pettyes hollók. Léteznek lila-kék pepitamintás hollók. Léteznek átlátszó hollók, léteznek színváltó hollók. Stb… Pont ezért az a tudomány hozzáállása, hogy nem tételezünk fel semmit, amíg konkrét bizonyíték nem áll rendelkezése, ami miatt – mivel már kizártunk minden más eshetőséget – muszáj egy új dolgot feltételezni, hogy megmagyarázzuk a jelenségeket. Itt jön elő Occam-borotvája, ami részben pont a fenti esethez nyújt útmutatást. (Nota bene William Ockham a 14. században élt ferences rendi szerzetes volt.)

Egyébként a köztudattal ellentétben a mai tudományosság alapjainak lerakásában nagy szerepe volt az egyháznak. Hogy egyet említsek: a vallásos emberek által sokszor támadott Ősrobbanás elméletet is egy belga pap írta le először. De akkor még kísérleti igazolás nélküli hipotézis volt, így nem sokat foglalkoztak vele. Mikor kísérleti eredmények születtek arra, hogy ez a hipotézis bizony megfontolandó, akkor sem tetszett sok tudósnak, mert akkoriban az a nézet uralkodott, hogy a világegyetem végtelen és végtelen ideje létezik. Sokan az Ősrobbanás elméletében azt látták, hogy itt valaki a teremtést próbálja visszacsempészni a tudományba. De ezek a kritikus tudósok sem tiltakoztak nagyon sokáig, mert a kísérleti eredmények, a tények meggyőzték őket, hogy ha tetszik nekik, ha nem, ez a hipotézis megerősítést nyert, és valóban ez írja le legjobban a világ időbeli változásának nagyobb léptékű történéseit.

~ ~ ~

A tudomány pont ezért ilyen sikeres. Mert képes felülvizsgálni, szükség esetén felülbírálni az addigi eredményeit. A Biblia nem fizikakönyv. Nem olvashatsz sehol benne gyorsulásról, perdületről, hőmennyiségről, elektromos ellenállásról. Pont ezért nem is volt képes arra, hogy a világ bizonyos jelenségeit jobban megérthessük. Villámlás? Földrengés? Járvány? A vallás magyarázata egyetlen dolog volt: Isten. De ettől még nem értjük jobban ezeket a jelenségeket, sőt Isten megértését is összezavarhatja, ha nem látjuk okát, hogy miért súlyt földrengés egy keresztény országot, miért hallnak benne jó hívők, ártatlan gyerekek. A tudomány elkezdte pusztán a jelenségeket vizsgálni, félretéve mindenféle prekoncepciót, és pont ezért volt képes megérteni jelenségeket. A villámlást megértve és kvázi megszelídítve ma fel tudjuk kapcsolni a villanyt, be tudjuk dugni a számítógépet a konnektorba, tudunk valamennyire védekezni a természetes villámok ellen is. Már nem misztérium, hanem egy érthető jelenség. A földrengésekkel még nem tudunk sokat kezdeni, de előre tudunk jelezni földrengéseket (még ha nem is hosszútávon). A járványok okait is megtaláltuk, vannak oltások, gyógyszerek, vannak eszközök egy-egy járvány megfékezésére, lelassítására. Ma már ez sem misztérium.

A tudomány nem elfogult. A tudomány kiindulópontja a hipotézis. Ez a hipotézis akármiből származhat, egy sejtésből, egy álomból, de akár a Bibliából is. Nem számít. Csak az számít, hogy a hipotézis igazolására milyen kísérleteket, méréseket végzünk el, és azoknak mi az eredménye. Ha az eredmény az, hogy itt bizony van valami, ami nem véletlenszerű, de határozottan beleszól a jelenségek működésébe, ha további kísérletek oda vezetnek, hogy ez a tényező intelligens, például függ attól, hogy a hatás jó, vagy bűnös embereket érint, akkor már tudományosan lehetne már csak félig hipotézisként felvetni, hogy lehet, hogy tényleg létezik a világ működésébe beleszóló intelligens erő. (Persze, hogy ez egy isten-e, ha igen, akkor Jehova, vagy éppen Zeusz, Jupiter, Ozirisz, Odin, Siva, Ketzalkóatl, vagy valami egészen más, amit még egyetlen vallás sem írt le, az továbbra is nyitott kérdés maradt.)

> mivel Isten elküldte a fiát a világba, aki azzal bizonyította, hogy Igaz a Biblia, hogy feltámadt a halálból.

Az a gond ezzel, hogy ez egy saját farkába harapó kígyó. A Biblia állítja, hogy Jézus feltámadt. A Biblia állítja, hogy Jézus Isten fia volt. De mi igazolja, hogy a Biblia igazat mond? Hát az, hogy leírja, hogy Jézus Isten fia volt és feltámadt. És azt mi bizonyítja? Az, hogy benne van a Bibliában? És mi igazolja, hogy a Biblia igazat mond? Hát az, hogy leírja…

Ez kicsit olyan, mintha én leírnám ide, hogy az uborkák kékek. És ez azért igaz, mert ide leírtam. És az, hogy igazat írok, az abból következik, hogy tényleg kékek az uborkák. Ami meg azért igaz, mert leírtam.

> A többi vallásalapító meghalt, és úgy is maradt ellenben Jézussal akinek a sírja üres.

Mózes is vallásalapító volt. Sőt tulajdonképpen nélküle nincs kereszténység sem. Mégis meghalt. A vallásalapító a legtöbb vallásban nem valami isteni lény, hanem egy ember, aki ugyanúgy halandó. Nem rendelkezik isteni attribútumokkal, csak beszél Istenről.

Nota bene Jézus jelenleg emberi testeben él valahol? Nem nagyon hallottam nyilatkozni mostanában, bár ritkán nézek tévét. Vagy nem? Akkor meghalt? Oké, feltámadt, de mégiscsak felemelkedett a mennybe. Mint ahogy sok halandó is, igaz feltámadás nélkül. Ilyen alapon Buddha sem halt meg, csak reinkarnálódott. Mondjuk ebben sem különbözik másoktól, ők is reinkarnálódnak a hinduizmus, buddhizmus szerint.

Sőt vannak vallások, amelyekben nincsenek is istenek, tulajdonképpen az ezoterikus irányzatok egy része ide sorolható. Vagy a buddhizmusban ugyan vannak istenek, de nincs különösebb jelentőségük, Buddha nem sokat beszélt róluk, mondván az istenek dolga az istenekre tartozik, az emberre az emberi dolgok tartoznak.

2*Sü

Elolvastad a cikket amit linkeltem, vagy te a tudománynak sem hiszel?

Mózes nem vallásalapító volt!

Épp ez a lényeg, hogy Jézus nem csak egy szimpla vallásalapító, hanem Isten fiának vallotta magát.

Most Ő vagy az is volt, vagy egy őrűlt aki félre beszélt.

Azzal bizonyította, hogy igazat mond, hogy feltámadt a halálból.A feltámadásának bizonyítékait vizsgálják ma is a tudósok, és valósnak állítják.

22:22

Ha ismernéd János könyvét tudnád, hogy igazat mond.

Isten a testé lett Ige.

"Azzal bizonyította, hogy igazat mond, hogy feltámadt a halálból."

De mi bizonyítja, hogy tényleg feltámadt? Egy 2000 éves, szájhagyományokra támaszkodó könyv, amit a későbbi korokban aktuális érdekek szerint átszerkesztettek, módosítottak, megváltoztattak (szándékkal vagy esetleg szándéktalanul, pl félrefordítással).

Érdekes, hogy mind a Sineai kódexből mely a világ legrégebbi ismert és a vele nagyjából hasonló korban keletkezett Szír-Sínai kódexből is éppen a Jézus feltámadását leíró rész hiányzik, ami későbbi betoldásra enged következtetni.

https://www.youtube.com/watch?v=oJv2r_AU6Yo --- 36. perctől kezdődő rész.

NINCS szó egyikben sem arról, hogy Jézus megjelent a tanítványainak! ÍMárk evangéliumának befejező része UTÓLAGOS betoldás a későbbi Bibliákban. KELLETT az örömhír a népnek, hát gyártottak egyet.

Épp olyan ez, mint Mária szűzi szülése, és mennybemenetele. Valaki kitalálta, hogy szükségesek a kerekebb történethez, hát dogmát csináltak belőle. A Pápa kinyilatkoztatta, így van és kész, hívő meg nem kérdőjelezheti.

Jézus hamarosan vissza tér.

De mivel akkor én már biztos, hogy nem a neten leszek, főleg nem a gyakorin. Szerintem ti sem. Ezért már most felteszem a kérdést és mindenki akkor csak magának adja meg a választ.

"Ki ért velem egyet abban, hogy Isten LÉTEZIK?"

Addig pedig ez a kérdés függőben marad, mert hamarabb bármilyen bizonyítékot hoznék bele kötnétek.