Hívők akik szó szerint akarjátok venni az özönvíz sztorit, nem gondolkodtatok még el rajta hogyhogy az egész világon semmi nyoma egy globális áradásnak?

Kedves Anahystor

>"A tudomány elmélet hibahatárainak elemzése számunkra fő kérdés kell, hogy legyen mivel erre alapozva (is) kívánunk véleményt formálni. Tehát nem árt tudni, hogy az általa adott eredményeket, hogy kell értelmezni és mennyire megbízhatóak."

Változatlanul: nem.>

/Ez meglepett /

Akkor te inkább a gyakorlati tudomány felől közelíted meg a problémát. Látom folyton a konkrét Számolás felé igyekszel. Én viszont továbbra is akkor az elméleti tudomány szemszögéből kívánom inkább kezelni a dolgokat, ami viszont az átfogó képet összefüggéseket vizsgálja.

Valóban pld. a gyakorlati kvantum fizikusok erre teszik a hangsúlyt, nekik az van mondva itt a véletlen és az azt leíró hullámfüggvény ennek segítségével számoljatok találjátok fel hasznos kütyüket, szerezzetek új információt. Itt nem lenne szerencsés ha felkiáltanának, hogy - ho-hó véletlen ami dönt nem is lehet logikailag mi nem számolunk tovább. Attól, hogy valami nem létezik még számolni lehet vele. Ezzel a problémával a tudomány más ágai filozófia, elméleti fizika majd foglalkozik. /Itt azonban akkor nem az igazság kereséséről van szó/

A tudomány csak kicsi (de fontos része) a számolás ugyanis a tudomány először Megfigyel (ismeretet gyűjt) azután Gondolkodik (elemez egyszerűsít Modellt alkot) azután Számol (megnézi hogy a Modelljében hogy működnek a dolgok) azután megint Megfigyel (összeveti a Modelljét a valósággal) majd megint Gondolkodik módosítja a Modellt

A tudomány Modellekben=/Elméletekben gondolkodik ami a Valóság egyszerűsített mása./

Előző hozzászólásomban bemutattam, hogy a Biblia tudományos szempontból nézve mint modell bizonyítottabb mint bármelyik mai tudományos modell, mivel nyilvánvaló állításból indul ki és azt szigorú logikai lépésekkel viszi végig.

Modelleknél két dolgot szoktak vizsgálni. Az egyik, hogy belsőleg önmagában konzisztens legyen.

Pld Bibliai állítás Isten igazságos Mi alapján választja ki azt a vezetőt akire „kezei munkáját” az általa alkotott világot kívánja bízni a Messiást (Messiás= (Isten által) kinevezett vezető)„Szeretted az Igazságot gyűlölted a hamisságot felkent (=kinevezett Isten) társaid fölé”

Dávid ószövetség

Milyen apróhirdetést ad fel Jézus milyen munkatársakat keres az új világ vezetéséhez első programbeszédében, amikor nagy nyilvánosság előtt bemutatkozik.

„Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. >>

Máté 5:6 Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. >>

Máté 5:7 Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. >>

Máté 5:8 Boldogok, akiknek szívük tiszta: mert ők az Istent meglátják

És miről beszél Apostola a leendő „özönvíz/tűz” után

„Akik várjátok és sóvárogjátok az Isten napjának eljövetelét, amelyért az egek tűzbe borulva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! >>

2Pét 3:13 De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, amelyekben igazság lakozik”

Mózestől Péterig több szerző eltel másfél évezreden át ugyan az a szellem. Teljesen konzisztens.

Megnéztük még a tudomány ebben a kérdésben egyik legilletékesebb ágát a néprajz kutatást. Ez mint a régészet tárgyi emlékeket ő a népek mondakincsét tárja elénk tudományos igényességgel . Ennek értékelésekor még a külső „nem barát” cikk írónak is feltűnt, hogy nem lehet véletlen az egyezés ez magyarázatot kíván. Tehát ez tudományos szempontból is alátámasztja a Biblia hitelességét.

--

>1, Ki figyelmeztette szerinted? A bibliai Isten, vagy valaki más?

Esetleg ő volt az okozója?>

„Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általuk: és íme elvesztem őket a földdel egybe”

2, Más népek mondái

"A Hawaihoz nem is fűzök kommentet félelmetesen magáért beszél.:"

>"Ők olyan hatalmas csónakot építettek, amelyen ház állt. Aztán megjött az eső, és a víz emelkedett, az óceánok egybefolytak, és az emberiség kipusztult. Csak a bárka lakói élték túl a katasztrófát. Végül Kane leapasztotta a vizet, és utasította az igaz embert és családját, hogy újra népesítsék be a földet.[5]"

Hogyan élték túl az állatok az özönvizet??”>

Úgy látom erre a Hawai monda, emlékezet nem tér ki. A Bibliai változat viszont igen és logikus. Esetleg lenne más ötleted egy hasonló globális/lokális katasztrófa esetén az állatok túlélésére?

"A Popol-Vuh vízözön leírás:"

"Égő szurok (vagy gyanta) hullt az Égből, fekete eső zuhogott éjjel és nappal, a Föld arca elsötétült, és az Égben zaj hallatszott, mint a tomboló lángoké. A víz és tűz megsemmisített mindent"

Vajon a szurkozott fából épült hajó hogyan vészelte át a katasztrófát???

Az első kérdés az, hogy amit itt más szavuk nem lévén a jelenségre égő „Égő szurok (vagy gyanta) hullt az Égből,” ként említenek, mi lehetett? Meteorit raj? Visszahulló kilövellt magma? Stb. Melyik modellt vizsgáljuk éppen.

Ha ez megvan, lehet tovább vizsgálódni :rájuk eshettek a szakadó esőben vagy csak látták a jelenséget? Ha igen megyújtaná a hajót úgy hogy folyamatosan szakad rá a víz. Ha meggyújtaná akkor nem az volt, vagy nem esett rájuk stb.

De mint írtam ez lehet a történet utólagos színezése is.

"A fentiek alapján egy lokális, akkor még kis területen élő, szét nem szóródott, emberiséget kipusztító özönvíz megtörténtét nem kérdőjelezném meg, ez alap. "

Mikor történhetett mindez? Helyezd el kérlek a történelmi idővonalon (évezred illetve fejlettségi korszak)!

A Biblia modellben a mai ember (MI) (ez nem feltétlenül esik egybe a tudományos ember definícióval) megjelenésünk hajnálan az első ember Ádám (a név jelentése: ember, emberiség emberi faj) megjelenése után kb 1600 évvel történt. Ez alatt az emberek elszaporodtak, kis közösségek szétváltak városokat alapítottak, ipar kultúra fejlődött civilizációk jöttek létre.

Ha a Bibliai kronológiát nézzük és a mai ember = Ádám (nem a világ ahogy a kreósok gondolják) 6000 évvel ezelőtti megalkotását vesszük akkor az özönvíz ie 2344 körül történt. 1500 évvel azután, hogy az első ember pár felbukkant

Kedves BGB!

Már kezdtem aggódni!! :-)

---

"Akkor te inkább a gyakorlati tudomány felől közelíted meg a problémát. Látom folyton a konkrét Számolás felé igyekszel. Én viszont továbbra is akkor az elméleti tudomány szemszögéből kívánom inkább kezelni a dolgokat, ami viszont az átfogó képet összefüggéseket vizsgálja."

OK, amennyiben így is választ tudsz adni a konkrét kérdésekre, lehet!

...

"A tudomány csak kicsi (de fontos része) a számolás ugyanis a tudomány először Megfigyel (ismeretet gyűjt) azután Gondolkodik (elemez egyszerűsít Modellt alkot) azután Számol (megnézi hogy a Modelljében hogy működnek a dolgok) azután megint Megfigyel (összeveti a Modelljét a valósággal) majd megint Gondolkodik módosítja a Modellt"

Előzetes megfigyelés: a Biblia leírja az Özönvizet, mint eseményt.

Hipotézisünk (modell) már van, a te általad felállítottat vizsgáljuk, miszerint a bibliai vízözön történet valós esemény leírása.

Ha majd lesznek adataink, utána léphetünk tovább, tehát most álljunk meg a modell működésének megfigyelésénél, és járjuk körbe, hogy a feltételezett vízözönnek milyen nyomai figyelhetők meg a világban és milyen jelek utalnak arra, hogy valójában soha nem történt meg a bibliai értelemben.

Jelenleg ott tartunk, hogy véleményed szerint:

1, A vízözön feltételezett időpontja : ie 2344 körül történt.

"

A Biblia modellben a mai ember (MI) (ez nem feltétlenül esik egybe a tudományos ember definícióval) megjelenésünk hajnálan az első ember Ádám (a név jelentése: ember, emberiség emberi faj) megjelenése után kb 1600 évvel történt. Ez alatt az emberek elszaporodtak, kis közösségek szétváltak városokat alapítottak, ipar kultúra fejlődött civilizációk jöttek létre.

Ha a Bibliai kronológiát nézzük és a mai ember = Ádám (nem a világ ahogy a kreósok gondolják) 6000 évvel ezelőtti megalkotását vesszük akkor az özönvíz ie 2344 körül történt. 1500 évvel azután, hogy az első ember pár felbukkant

" (#51)

2, Az állatok túlélését a bibliai változat alapján (bárka) képzeled el.

"

Hogyan élték túl az állatok az özönvizet??”> .... A Bibliai változat viszont igen és logikus. Esetleg lenne más ötleted egy hasonló globális/lokális katasztrófa esetén az állatok túlélésére? (#51)

"

3, Az emberiséget előre figyelmeztette valaki a katasztrófa bekövetkeztéről.

" Volt árvíz, volt figyelmeztetés, volt bárka, volt túlélő és ezért mi is vagyunk." (#44)

" „Az alábbi mozzanatok közül szerinted melyik történt meg:

Isteni figyelmeztetés, hajó építés,”

Ez a kettő biztos" (#37)

4, Hajó építés és a katasztrófa azon való túlélése

" „Az alábbi mozzanatok közül szerinted melyik történt meg:

Isteni figyelmeztetés, hajó építés,”

Ez a kettő biztos" (#37)

Nos ezek már meglehetősen konkrét kijelentések.

Vizsgáljuk meg őket most sorra.

(folyt.köv. Az első pont elemzése)

Nos hát: kezdjük!

Hipotetikus állítás:

1, A vízözön feltételezett időpontja : ie 2344 körül

"

A Biblia modellben a mai ember (MI) (ez nem feltétlenül esik egybe a tudományos ember definícióval) megjelenésünk hajnálan az első ember Ádám (a név jelentése: ember, emberiség emberi faj) megjelenése után kb 1600 évvel történt. Ez alatt az emberek elszaporodtak, kis közösségek szétváltak városokat alapítottak, ipar kultúra fejlődött civilizációk jöttek létre.

Ha a Bibliai kronológiát nézzük és a mai ember = Ádám (nem a világ ahogy a kreósok gondolják) 6000 évvel ezelőtti megalkotását vesszük akkor az özönvíz ie 2344 körül történt. 1500 évvel azután, hogy az első ember pár felbukkant

" (#51 írtad te)

Kiemelnék három részt még egyszer amit írtál:

0*, "megjelenésünk hajnálan az első ember Ádám (a név jelentése: ember, emberiség emberi faj) megjelenése után kb 1600 évvel történt" (erre kicsit elkülönítetten szeretnék reflektálni.

1, "... ipar kultúra fejlődött civilizációk jöttek létre..."

valamint

2, "az özönvíz ie 2344 körül történt"

----

Nézzük a tényeket (*a tudomány által jelenleg elfogadott ismeretek, melyek homogénen illeszkednek a komplett tudományos világképbe).

_____

i.e. 2344

"

Az Indus-völgyi civilizáció egyesülése (i. e. 2600)

Egyiptomi óbirodalom, a piramisok kora (i. e. 2650–2150)

A Gízai nagy piramis befejezése Egyiptomban (i. e. 26. század)

A sumer Lagas-dinasztia (kb. i. e. 2500–2300)

A mezopotámiai Ur városának első virágkora. (i. e. 2474–2398)

Az első sumer zikkurat felépítése

Akkád Birodalom Mezopotámiában (i. e. 2370–2230)

Ur város második virágzása, Sumer Birodalom (i. e. 2110–2000), a sumer birodalom fénykora

Babilon leigázza Sumert és Elámot, Babilon első dinasztiája (i. e. 2000)

Nagyobb kivándorlás Közép-Szaharából Nyugat-Afrikába

Az angliai Stonehenge első fázisának befejezése

" [link]

Szűkebb környezetben:

Egyiptom:

"A VI. dinasztia 2423-kb. 2300-ig tartott. A kor elején az állam majdnem összeomlott. A nemesi hatalom egyre jobban növekedett. Az első jelentős uralkodó I. Pepi volt. Templomokat építtetett, Núbiában és Ázsiában is kalandozott. Két felesége volt, és 49 évig uralkodott. Utána fia, I. Meriné uralkodott 14 évig. Ő már Szudánba is betört seregével. A következő uralkodó II. Pepi volt. Amikor trónra lépett csak 6 éves volt, majd 94 évig uralkodott. Uralkodása alatt kereskedelmi kapcsolatok létesültek Föníciával és a Punt királysággal. Mivel nagyon idősen halt meg, egyre nehezebben viselte az állam terheit, emiatt megkezdődött az Óbirodalom hanyatlása. " [link]

"II. Teti, görögösen Otho (ógörögül: Οθο), (ur.: kb. i. e. 2345 – i. e. 2333) az egyiptomi Óbirodalom VI. dinasztiájának első fáraója. A dinasztia uralkodásának kezdetét Unisz halálához és Teti trónra lépéséhez kötik, de valójában a királyi család egyenes folytatása az előzőnek, és az örökösödéskor sem merült fel probléma.[1] Körülbelül húsz évig uralkodhatott, bár az uralkodásának pontos hosszát rögzítő szöveg a torinói királylistán elpusztult.[2] " [link]

Akkád birodalom:

"Az i. e. 2350 körül Sarrukín által alapított Akkád Birodalom létrejötte döntő politikai változást hozott Mezopotámiában. A sémi származású és eredetileg az udvarnál hivatalt betöltő Sarrukín eleinte Kis királyát támogatta, majd saját fejedelemséget alapított, melynek fővárosa Akkád volt. "

_____ (Nem folytatom, mivel hihetetlenül sok anyag van, de példának ennyi is bőven elég.)

A kérdés tehát az,

hogy egy (akár csak lokális, a bibliai területekre kiterjedő) özönvíz

miért nem hagyott nyomot ezeknek a népeknek a történetében, hiszen a Biblia szerint az özönvíz eltörülte ezeket a civilizációkat,

és HELYETTÜK Noé leszármazottai által kialakított ÚJ, más hagyományokon és kultúrán alapuló társadalmaknak kellett keletkezni (pl. vallás, technikai fejlettség, művészet).

Ennek sehol nincs nyoma az ókorban, az egyes civilizációk folyamatosan és töretlenül fejlődtek (fent idézett példák).

Miképpen magyarázod ezt?

--- --- --- --- ---

Továbbá itt utalnék vissza a fejlődés kapcsán a nullás pontban kiemelt szöveghez

("...emberiség emberi faj) megjelenése után kb 1600 évvel történt ...

hozzákapcsolva a 3.-as kiemelést is: "... ipar kultúra fejlődött civilizációk jöttek létre..."

Ez erősen problémás kijelentés , mivel ez a fejlődés már az őskortól kimutatható leletek által dokumentáltan.

(

"A kőkorszak (kb. 2,4 millió évvel ezelőtt – i. e. 4500.) első részét, az idegen megnevezés szerinti paleolitikum, vagy magyarul őskőkor, régi kőkorszak vagy pattintott kőkorszak jelentette. Földtörténeti szempontból a pliocén végével és a pleisztocénnel esik egybe, a legújabb meghatározások szerint kb. 2,4 millió évvel ezelőtt kezdődött és kb. 11 500 éve ért véget. ")

Azaz az emberiség nem 1600 év alatt, hanem a fent említett több millió év alatt folyamatosan jutott el az ókori fejlettség szintjére.

Erre vonatkozóan mi a véleményed?

Kedves Anahystor

Statusbar : pont mint múltkor

Üdv

A világét sem szeretném! :)

Status: válasz 1 feltöltés alatt

Az éjjeli vihar miatt talán elment a net nalunk. Elvileg Usb-n reggel áttettem a telora most úton vagyok ha sikerült áttennem akkor 1 órán belül remélem feltudom tölteni

Kedves Anahystor

Csak azért írok, hogy jelezzem ne kezdj aggódni nincs komolyabb bajom. :)

A válasz megszületett a kérdésedre csak még le kell fordítanom egy olyan nyelvre, amelyet rajtam kívül más is megért (remélhetőleg – nem mindig szokott sikerülni), erre még nem jutott elég időm.

Észrevettem írásodon, hogy elég rendszerezetten, alaposan és módszeresen gondolkodsz én viszont inkább csapongok össze és vissza ennek minden hátrányával, és kevés előnyével de talán épp ezért egy dologra kiemelt hangsúlyt helyezek mégpedig az alapok vizsgálatára. Ugyanis ha a kiinduló pont hibás akkor hiába építjük homokra szép épületünket jön az (özön)víz és elmossa.

Ezért ha megenged a 0-s pont elemzésével kezdeném tehát a Bibliai tények és a néprjazkutatás által feltárt tényekkel mert ezek nem tudományos (=bármikor megváltozható = találgatás) tények hanem tény-tények. Az nem fog megváltozni, hogy számtalan nép Kínától a Hawai szigetekeig emlékezetébe beleégett az emberiséget kipusztító nagy árvíz képe, ez nem vitatható. A nyilvánvaló magyarázat, hogy ez egy közös emlék kell legyen már tudományos tény mivel következtetésen alapul.

_Természetesen az általad felhozottakra és beidézett évszámokra is kívánok reflektálni. Itt is az alapok vizsgálatával kezdeném nevezetesen hogy a tudomány által használt fikcióra épülő modell mekkora hiba határral tud kronologizálni felbukkanó ókori leleteket. Tehát mai primitív módszereinkkel megállapított dátum mekkora eltérés lehet.Tehát nem árt tudni, hogy az általa adott eredményeket, hogy kell értelmezni és mennyire megbízhatóak. Én egy özönvíz előtti lelet esetén 60.000 év eltérést is lehetségesnek tartok a Bibliai modellhez képest , egy özönvíz utáni eseményben leletben mondjuk 1000 év a pontosság. Ennek fényében lehet csak összehasonlítani a két modell által tárgyalt eseményeket, és persze a Bibliai modell hibahatárait is figyelembe kell venni./Múmiák radicarbon vizsgálatánál úgy tudom 10-15% a hivatalosan bevallott érték 5000 éves lelet esetén ez 750 év./

[link]

A kérdésem Te milyen időintervallumbán értelmezed és vizsgálod a régészet mai „kezdetleges" technikája alapján felállított modell számait?

[link]

Folyt és kifejtés köv.

/ Amennyiben a kormeghatározáshoz vannak hasznos infóid jelezd és akkor bevárom és annak figyelembevételével írom az általam elképzelhetőnek tartott lehetőségeket/

Kedves BGB!

A linkelt cikkel kezdeném!

Bocsánat, de kissé felment a vérnyomásom!

"Összegzésül: a tudományos munkát nem az jelenti csupán, hogy a leletek korát próbáljuk meghatározni, hanem sokkal több; alkalmazni azt az összefüggést, amit a tapasztalataink, megszerzett ismeretünk és a hitünk befolyásol."

Ennyire azért ne süllyedjünk mélyre!

Ha valaki egy objektív tudományos módszert megpróbál a HITE szerint felülírni/befolyásolni, akkor az elveti a tudományos vizsgálat egyik alapvető kritériumát, a semlegességet, mellyel a tényeket szemlélni kell, függetlenül a személyes véleményünktől!!!

"2. A múlt megismeréséhez szükségünk van perspektívára. Ami nem más, mint ideológiai beállítottság. Az adatok értelmezését nagyon erősen befolyásolja, hogy milyen ideológiai perspektívával tekintünk azokra. "

Erőteljesen tiltakozom!!!

Ha ilyen befolyásoló tényezőt említ valaki, akkor nyíltan kijelenti, hogy a tényeket a saját ideológiája és nem azok valós helye alapján próbálja magyarázni, azaz szándékosan meghamisítja a következtetéseket.

Ez jellemző lehet mondjuk egy diktatórikus rendszerben, ahol a tények csupán addig kellettek, amíg alátámasztották az ELŐRE meghatározott végkövetkeztetést, de azonnal letagadásra merültek, amint ellentmondtak annak. Egy tudományos vizsgálat csupán olyan következtetésre juthat, amit a tények alátámasztanak, FÜGGETLENÜL bármilyen IDEOLÓGIÁTÓL!

Egyértelműen javaslom, ha egy adott tudományos témát kívánsz alaposabban megismerni, ne ilyen félrevezető, adott ideológiai vonal mentén elkötelezett cikkből szerezd az információdat.

-------

Kormeghatározási módszerek (ideológia mentesek):

Egy házi összeállítással kezdeném, mivel itt a gyakorin is volt már ez a kérdés:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

ua. Wikipédia: [link]

ua: [link]

Mint látod nem kevés módszer áll rendelkezésre, melyek egymást kiegészítik illetve validálják.

kiemelve a hozzászólásból:

- klasszikus C14 kormeghatározás

[link]

- részecskegyorsítós tömegspektrometria (AMS)

- kálium-argonos kormeghatározás (K-Ar KMH)

- a fák évgyűrűinek használata (dendrokronológia)

- obszidián hidratálásán alapuló KMH

- fluor felszívódását alkalmazó KMH

- biokronológia

[link]

- aminosav alapú KMH

[link]

- asztronómiai kronológia stb.

- termolumineszcencia

- mágneses kormeghatározás

[link]

vagy geokronológia - kőzetrétegek alapján - egyes időszakok elég jól datálhatók.