CSOK vagy piaci hitel? Ti a helyünkben melyiket választanátok?

Érdekes vita alakult itt ki a kérdés alatt... Az a baj, hogy az én fejemben is ugyan ez a vita zajlik, nem igazán tudok állást foglalni.

Az egyik felem nem kockáztatna, a másik felem azt mondja hogy aki mer az nyer...

Az egyik válaszra reagálva, szuper lenne, ha annyi pénzünk lenne, hogy mindketten vegyünk egy külön lakást, de örülünk neki, ha sikerül összehozni egyet. Na meg érdekes lenne egy garzonban 2 gyereket nevelni, amíg ott áll üresen a férj lakása :D Mi nem úgy vágtunk bele ebbe a házasságba, hogy azt tervezzük mi lesz, ha elválunk, hanem úgy, hogy azt tervezzük hogy öregszünk meg együtt (és az hogy így alakul-e valóban csakis kettőnkön múlik, senki máson, azaz elsősorban elhatározás kérdése)

Az is baj, hogy 2008-ban még nagyon fiatalok voltunk, mindkettőnk szülei közszférában dolgoznak, tehát mi a saját bőrünkön az égvilágon semmit sem érzékeltünk abból a hatalmas gazdasági válságból. Nem tudjuk elképzelni, hogy piacképes diplomával, tapasztalattal ha elveszítenénk az állásunkat hogy nem találnánk másikat... Főleg hogy mi nem olyanok vagyunk, hogy nem mennénk el takarítani/gyári munkásnak/mekibe, akárhova, ha arról van szó, mert az derogál Msc diplomával...

Nagyon nehéz így arról dönteni, hogy egy ekkora pénzügyi döntés mekkora kockázatot is jelent valójában.

Hát manikűröshöz pont nem járok, de mi egy ilyen nagyon fura fajzat vagyunk, akik panelba vágynak :D A szüleim is panelban maradtak 2 gyerekkel is, lett volna lehetőségük családi házat venni, de inkább nem vették, cserébe 18 éves korom előtt láttam már fél Európát és ennek a döntésüknek köszönhető, hogy a devizaválság idején nekik már nem volt hitelük.

Számunkra sokkal többet ér az idő, és a pénz, amit egy városközponti lakással meg lehet spórolni, mint az, hogy legyen 500m2 füvem, amiről elmondhatom, hogy az enyém.

Másrészt vannak olyan emberek akiknek nem való a családi ház, és mi ilyenek vagyunk. Nem vagyunk barkács mesterek, semmilyen házkörüli dologhoz nem értünk. Én így is azon aggódok, hogy lesz elég időnk egy (aztán 2) gyerekre, nemhogy napi 1,5 óra dugóban állás után még kertrendezgetésre is maradjon idő és energia..

(Elkezdtem írni, hogy gyerekként én mit szerettem a panelben és mit nem, a férjem meg mit szeretett a családi házban és mit nem, de aztán rájöttem pont nem érdekel itt senkit)

A lényeg hogy azt már eldöntöttük hogy hol és milyen lakást szeretnénk, csak azt nem tudjuk a többféle finanszírozási lehetőség közül melyiket válasszuk.

Most egyébként arra hajlunk megint, hogy hagyjuk a fenébe a csok-ot, inkább a piaci hitellel megyünk, és megmarad a lehetőségünk, hogy később, amikor már meglesznek a gyerekek akkor kihasználjuk a csók-öt arra, hogy még nagyobb vagy esetleg mégis családi házba költözünk.