Érdemes lelépni faluról?
Sziasztok.
Szüleimtől örököltem egy házat faluban. A férjemmel ideköltöztünk. Sokat költöttünk a házra. Pl. Burkoltunk, konyhát bővítettünk, konyhát újítottunk, fűtést csináltattunk.
Azonban én már utálok falun élni, én el akarok innen menni. Kisgyerekes vagyok, két kicsivel. Az egyik ovis a másik még nem. Párom dolgozik.
Mindennap a 4 fal között vagyok és ki se mozdulok, mert kb. 3 utcából áll a falu. A gyerekekkel csak a jàtszóra tudok menni vagy nyáron az erdőre, mezőre.
Tisztára para mami vagyok, mert nagyon sokszor fordult már elő, hogy kullancsot találtam páromban vagy a gyerekekben és rosszul vagyok tőle! Féltem őket.
A bevásárlás 20 percre lévő városban történik autóval, ami nekem hatalmas nyűg. Babakocsi be-ki ezerszer ahány boltba csak bemegyek. Összevissza parkolgatni, tankolni, aminek nagyon megy fel az ára. Télen a gyereket meg magamat öltöztetni. Nyáron szétsülni.
Hiányzik, hogy se egy park, se mozgás lehetőség. Van foci pálya ugyan, de ennyi.
Vágyom arra, hogy egy olyan helyen lakjak ahol végre nincs szükségem autóra, ha el akarok menni boltba vagy bárhova.
A párom azonban nem ért egyet ezzel. Ki van akadva, hogy sok munka, pénz ment rá mikor felújítottuk 5 évvel ezelőtt. Neki ez így kényelmes. Nincs kedve újra kezdeni a felújítást egy másik háznál, amit totál megértek!
Azonban én azt érzem teljesen kiégtem itt.
Gyerekként mikor itt éltem akkor nem vettem észre mennyire unalmas és mennyire kényelmetlen, mert a családom mindent megteremtett nekem, azonban azt érzem én más vagyok.
Nem hatalmas városra, hanem csak egy kisebb városra gondoltam, ahol van több nagyobb bolt, húsbolt, pékség, zöldséges, gyógyszertár, orvosi rendelő, posta, általános 8 osztályos suli! És egy gimi, van park, kulturális rendezvények, sportolási lehetőségek, több játszó, Több ember...
Szerintetek álljak ki magamért?
A házat amúgy ellehetne adni szerintem jó áron, mármint amit újítottunk szerintem visszajönne, így hogy kapott ház, csak hàt a pàrom nagyon nincs oda az ötletért...
Szerintetek rossz lenne a gyerekeknek ha kiszakítanám őket ebből a környezetből?
Vagy még olyan kicsik, hogy vagy most vagy soha.
Illetve bűntudat van bennem, mert itt vannak a nagyszülők is, akiket eddig szívesen látogattunk heti 2x, de azt gondolom, hogy ezt megtehetjük akkor is ha elköltözünk, mert számomra már nagyon nagy nyűg itt élni.
Normális, hogy így érzek?
válasza:49.
Azért te lúzer, mert a felesége küzd a bevásárlással, a későbbi munkába járással, a gyerekei iskolába, orvoshoz hordásával.
Nem mindenkinek annyi a táv a nyomi kis életében, hogy meg tudja oldani tömegközlekedéssel, meg bicajjal.
Ennyi világra rálátással, hogy a fenébe lehet netto 1 misit keresni? :D
Te is valami anyuci kedvence, gondtalan incel lehetsz, 0 gyerekkel, 0 baráti körrel, irodai munkán, a belvárosban. :D
válasza:50.
Na, itt a másik okos vénlány, vagy incel vagy mi...
Itt egy családos emberről van szó, 2 gyerekkel, akik egy haldokló faluban tengődnek.
Ne a gondtalan, senkiért nem felelős életeteket hasonlítsátok már össze egy 2 gyerekes családéval.
Mi ez a boomer vibe...
Van autónk, de a pàrom itt hagyja nekem, ha esetleg nekem kellene hirtelen, meg amúgy neki jó a járata. Beér 6-ra hazaér 3-ra és úgy van vele minek menjen autóval.
Inkább én leszek bajban, mert nekem messze is van a munkahelyem, ahol annó dolgoztam, nem szívesen keresnék mást, illetve nekem mindenképp autó kell, nekem nincs olyan, hogy majd a busz elvisz, mert én hol délelőtt, hol délután dolgozom és van hogy egy órával hamarabb van, hogy később kell mennem, ha mondjuk ügyelek is. És ennyiféle jàrat nincs. A városból meg tudtam nyilván oldani, mert gyakran járt busz.
Nekem azonban nem magával azzal van a bajom, hogy busszal vagy kocsival kell menni munkába, hanem azzal, hogy minden miatt autóba kell ülni, nyúzni magammal a gyerekeket.
És én minden ilyet megoldok mire a párom hazaér boldogan, hogy gazolhasson és kertészkedhessen.
Csak nekem elmegy az egész délelőttöm 1 db vérvétel miatt. Vagy azért mert gyerekorvoshoz, védőnőhöz kell menni vagy gyógyszertárba vagy mert kell egy csirkemell és pont elfogyott.
Sokszor màr azt se tudom mit főzzek, mert abból gazdálkodom, ami a fagyon van.
Az ovis gyerkőcömnek vannak ételek, amiket pl. nem is ehet ezért még nehezebb sajnos az étkezést megszervezni. Ezek miatt is jobb örülnék, ha 1 kisvárosban lennénk, mert elgyalogolnék minden második nap és frissen megvenném, amit kell. Nem kellene azon rágódnom, hogy de az nincs is otthon.
válasza:Nem értem, kérdező, hogy minek magyarázkodsz itt idegeneknek?
Ha nem akarsz ott lakni, szíved joga hozzá, én meg is értelek.
De ezt a férjeddel kell megbeszélned, nem itt másokat győzködni.
válasza:"Azért te lúzer, mert a felesége küzd a bevásárlással, a későbbi munkába járással, a gyerekei iskolába, orvoshoz hordásával."
De te szerencsétlen, hát hányszor írja le a kérdező, hogy van autójuk?
"Te is valami anyuci kedvence, gondtalan incel lehetsz, 0 gyerekkel, 0 baráti körrel, irodai munkán, a belvárosban. :D"
Ja, gondtalan incel anyuci kedvence vagyok, mert tudok olvasni? :D Fingod sincs rólam, csak annyit tudsz, hogy jelenleg épp nincs autóm. Gratulálok. Ilyen szennyedékek mint te, minek járnak ide okoskodni?
válasza: válasza:Teljesen igazad van, hogy itt feleslegesen magyaràzkodom, mert itt senki se tudja helyettem megoldani a problémámat.
A páromnak minden létező nap mondom kb. 1 hónapja, hogy keressünke egy megoldást, ami mindkettőnknek jó.
Pl. házvásárlás kisvárosban és ha nagyon ragaszkodik, márpedig szörnyen, ehhez amiben most vagyunk, akkor hagyjuk meg, jöjjünk le hétvégéken, meg nyáron még többet.
Nem kívánom, hogy rámenjen a kapcsolatunk, de én már belefáradtam a nyugdíjas üzemmódba.
Sok volt osztálytàrsammal tartom a kapcsolatom. Vannak sokan, akik külfökdre költöztek tenger mellé vagy ausztriába, van aki pestre ment vagy a balatonra van aki szimplán a dunántúl, össze-vissza.
Igazából én csak egy kisvàrosra vágyom, hogy mindent el tudjak intézni meg szeretnék jobb lehetőségeket a gyerekeknek. :D végre elmondani magamról, hogy nem falun élek, mert már szégyellem bevallani, ha diktálni kell a címemet, ugyanis én utálom, hogy itt élek, a semmi közepén. Hiába laknak itt elvileg vagy 500-an, olyan mintha 1 tanyán lennék.
Köszi mindenkinek, aki időt fordított rám. :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!