Mulcsos biogazdálkodás földigilisztákkal (háztartási szinten), továbbá permetezés növényi nedvekkel - amit a poloskák tetvek stb. utálnak?

Próblj régebbi fajta gyümölcsfákat beszerezni, helyi jellegüeket amiket viszonylag szivosak, nekünk is van egy pár ilye.

Zoldségek közül sem kell mindent permetezni, sárgarépa petrezselyem tök, cukkini, cékla, borsó, saláta, karalábé, cékla stb. részesitsd előnyben ezeket.

Krumpliról is le lehet szedni a bogarat de napi 2x kikell menned vegigjárni és leszedni a peteket is, de igy is siman maradhat amik lezabaljak az egészet.

Málna, szeder ribizli, köszméte ezeket sem kell permetezni.

Szőlőből csak direkttermőt ültess azt alig kell permetezni.

Hatásos védelmet kártevők ellen nem nyujtanak természetes szerek ez a gyakorlatban nem műkodik ezt felejtsd el, a mesztelen csigát sem riasztja el semmi....össze kell szedned, a paradicsomodat megeszi majd a penész a föld meg tele lesz tarackal - perjével amit vegyszer nélkül rendesen ki sem lehet irtani. Lehet csupán a természetre hagyatkozni de akkor számolj nagy terméskiesésekkel, akkor majd elgondolkozol megéri-e az a sok belefektett munka.

Ezzel a mulcsolásos dologgal nem vagyok teljesen kibékülve, nem lehet mindent mulcsozni es nem is erdemes. Több év kell mire kialakul az a puha földréteg a mulcs alatt. Káposztát pl felzabaltak a csigák a mulcs miatt.

Az elején mindenképpen hanyagold. Max ültesd el a növényt kapáld meg ha kikelt pedig mulcsozd a foldet körülötte, aztán ősszel ásd fel.

Dömsödi: Talajjavítás és komposztálás a házikertben

Baji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás

és

[link]

Olvass, kérdezz, okosodj és látogass meg minnél több biogazdát.

Igen, ez legenda, hogy sikerülhet minden vegyszer nélkül kertészkedni. Ma már nem az a világ van, ezerféle betegség és kártevő van itt a világ minden szegletéből, ami 100 éve még nem volt.

A régi gyümölcsfajták nem véletlenül mentek ki a köztermesztésből. A rosszabb minőség mellett pont azért, mert nem tudtak ellenállni az új betegségeknek.

A növények, amit a 2. válaszoló ajánlott:

Lehet, hogy nála pont nincsenek ilyen dolgok, de nálam, ahol a környéken sokan kertészkednek, de kevesen védekeznek, ilyesmik voltak idén:

Petrezselyem lisztharmatos meg peronoszpórás. Ez is és sárgarépa levéltetves. Tök, cukkini vírusos, ez ellen nem is lehet védekezni. Borsót permetezés nélkül letarolták volna a levéltetvek meg a tripszek. Saláta is tele volt levéltetvekkel, mert idén nem permeteztem. Karalábé permetezés nélkül fehér a liszteskéktől, plusz sok a káposztalepke, aminek hernyója megszünteti a leveleket.

Krumplit tényleg végig kell járni naponta a bogarak miatt, ha nem akarsz permetezni. Repülve jön az utánpótlás a nem permetező szomszédoktól.

Málnát permetezni kellett atka meg málnaszúnyog miatt, vesszőbetegség miatt is kellett volna, ez utóbbi idén elmaradt.

Szedret atka ellen és vesszőbetegségek ellen permeteztem, most érik, de így is rengeteg szemet tönkretesznek az atkák.

Ribizlit minden évben megtámadja a levélpirosító tetű, egy permetezés kell legalább.

Köszméte csak nekem szokott teremni az ismerőseim közül, mert évi 5-6 alkalommal permetezem, mert akár szőlőt, akár fát permetezek, fújok a piszkékre is, máshol letarolja a teljes termést az amerikai lisztharmat.

Szőlőből a direkttermőket is elviszi néha a peronoszpóra, most is vannak köztük beteg szemek a ritka permetezés miatt, az Othello még pluszban különösen fogékony a lisztharmatra.

A mulcs levegőtlenné teszi a talajt, bármit is olvass bárhol. Ha belegondolsz, hogy egész évben csak tömörödik, nem lazítod, viszont egy összeálló fedőréteget teszel rá, akkor ez nem is meglepő. Adott területet csak minden 2. évben szabad mulcsolni, közte meg fel kell ásni ősszel, hogy levegőzzön, helyreálljon a talajélet. Egy kis területet minden évben szoktam, de alatta rengeteg kártevő lakik, pl. a lótetűk szeretik, meg a giliszták. A giliszta se csak hasznot hajt, tavasszal a magoncokat lehúzgálja a föld alá, és megeszi. A földigilisztát nem szabad összekeverni a piros trágyagilisztával, ami csakis elhalt növényi részeket tud megemészteni.

Szóval, ha gondolod, kezdj bele ilyesmibe, de 15 év kertészeti fórumos tapasztalata alapján úgy gondolom, hogy 5 év múlva vagy felhagysz az egész kertészkedéssel, mondván, hogy "áá, nem éri meg", vagy pedig a "hagyományos" permetezős növényvédelemre térsz át.

Addigra talán utánajársz, és belátod, hogy a növény szempontjából teljesen mindegy, hogy a tehén s.ggéből, vagy a gyárból származik a tápanyag, a növény csak és kizárólag szervetlen anyagot tud felvenni, tehát az istállótrágyának is le kell bomlani olyan anyagokká, mint amit a műtrágyák tartalmaznak. Vegyszerrel való kapcsolata pedig az embernek az élet minden területén rengeteg van, ehhez képest 1-2 %-nyi a növényvédőszerből eredő, és ezek is más jellegűek, mint a többi, tehát nem adódnak össze velük.

Persze, rengetegen élnek abból, hogy ennek az ellenkezőjét bizonygatják a hozzá nem értők számára.