Jogosan sértődött meg Elie Wiesel?

Igen.

Ezt a nyírőt már megehetnék a kukacok.

Adja vissza nyugodtan, majd kap másikat Izraeltől.

Álljon meg a menet. Ilyen alapon elővehetnénk minden országot, kezdve Romániával és a tömeggyilkos nemzeti hőseikkel (Antonescu, a magyarországi népirtásért felelős parasztfelkelők, vagy Magyarországot végigrabló Mihai, bolgár rablóvezér), a csehekkel-szlovákokkal és a hős Benesükkel, és ezek ezerszer vitatottabb személyiségek - mit vitatottak, ezek háborús bűnösök - és akkor most jön egy ilyen zsidó, akinek a munkássága sehogy nem köthető Magyarországhoz (eleve mit keres nála a Nagykereszt?) és nekiáll magyar történelmi személyiségekről véleményt formálni? Formáljon a jó édesanyjáról, arról.

Áljunk meg. Wieselt lehet szeretni - nem szeretni (én például kifejezetten rühellem), sőt a vele történteket is lehet vitatni, mivel soha nem bizonyosodott be, hogy ő koncentrációs táborban volt. De egy valami tény: őt a világban magyar származású amerikai Nobel-díjasként ismerték meg. Egy Nobel-díjas véleménye pedig sokat nyom a latba mindenhol.

Magyar származás, ja. Elie Wiesel, Dodye Feig, Wiesel Slomó, az egész családfa magyar, ahogy elnézem.

Végül is igen (mondom ezt úgy, hogy (hihihihahaha) antiszemita vagyok). Egy nadrággal csak egy nyeregben lehet ülni, ha tehát derék honatyáink zsidóknak szoktak benyalni, akkor a másik dolog nincs rendben - jelen korulmények kozott. Persze rendben lehetne, ha a zsidó egy toleráns nép lenne, de mint tudjuk ez nem így van. Úgyhogy nem igazán lepett meg a dolog.