Miért ilyen tisztességtelen a jelenlegi választási rendszer?

"na persze, nem a fidesz tehet róla, hogy a nyugati baloldali pártok 1:1 másolatára nem kíváncsiak a magyar szavazók"

Már bocs, de az idézett szövegemnek semmi köze nem volt nyugathoz :D

A 43%-os is vicces amúgy. Azt mondja, hogy a választási rendszerünknek köze nem volt a némethez, később pedig már az angolszász és német rendszerek közé sorolja be valahogy. Na most akkor milyen távol van a némettől, talán mégiscsak van hozzá némi köze? o.o Kérdésemre pedig azóta se válaszoltál, gondolom nem is fogsz.

# 29-es, amit írsz, egyáltalán nem igaz, ez is egy tipikus Fidesz-mantra.

Valójában:

1. A francia választási rendszer összességében arányosabb mandátumelosztást szokott kihozni a magyarhoz viszonyítva, a körzetek határainak megszabása miatt (majdnem mindenik körzet "billegő", mert soha egy párt sem szabta át pártpolitikai logika szerint). A magyar választási rendszer után ez a legaránytalanabb Európában, de ezt ellensúlyozza a kétkamarás parlament és a közvetlenül választott, széles jogkörökkel bíró elnök személye (Franciaország prezidenciális köztársaság).

Itt az EuroNews remek infografikája arról, melyik választási rendszer mennyire torzítja a mandátumelosztást a szavazatokhoz képest, érdemes tanulmányozni: [link]

2. Franciaországban kétkamarás a parlament, ami erős biztosítékot jelent, a szenátust ráadásul nem ugyanazon választási rendszer szerint választják, mint a képviselőházat (a szenátus választási rendszere elektorokon alapul, hasonlóan, mint ahogy az amerikai elnökválasztási rendszer). Utóbbi összehasonlíthatatlan a magyar választási rendszerrel, de mindig más eredményt hoz ki, mint a képviselőházi arány. Bizony nem könnyen megy át mindkét házon azonos arányban valami!

3. Az alkotmánymódosításhoz mindkét ház 3/5-ös többséggel meg kell szavazza a módosítást (már ez is ritka), és innen kerül az elnök asztalára!

4. Az elnököt a nép KÖZVETLENÜL VÁLASZTJA, két fordulós választási rendszerben, tehát egy elnök MINDIG a szavazók abszolút többségének a felhatalmazásával bír, ha nem első, akkor második fordulóban, azaz minimum 50% + 1 fő szavazott rá.

5. A közvetlenül választott, a nép abszolút többségének felhatalmazásával bíró elnök eldöntheti, hogy elfogadja-e és aláírja a mindkét ház 3/5-ös többségével megszavazott alkotmánymódosítást, VAGY NÉPSZAVAZÁSRA BOCSÁTJA.

6. Mindemellett biztosítva van a népnek, hogy civil kezdeményezésre népszavazhasson alkotmányt érintő ügyekben, tehát elvileg még azt a módosítást is visszamódosíthatja, amit a törvényhozás alsó és felső háza is megszavazott 3/5-ös többséggel, és a közvetlenül választott, a nép abszolút többségének felhatalmazását bíró elnök elfogadott népszavazás nélkül!

Na kedves cimbora, ITT KEZDŐDIK A DEMOKRÁCIA, ahol egy alkotmánymódosításhoz egy kétkamarás parlament mindkét házának háromötöde, PLUSZ egy közvetlenül választott elnök döntése IS elengedhetetlen, mindamellett, hogy a népnek - természetesen - szabad alkotmányt érintő kérdésekről népszavaznia...

És még valami: a francia választási rendszerben még az alsóházi (képviselőházi) szint is KÉT FORDULÓS:

1. Az első fordulóban csak 50% + 1 szavazattal lehet nyerni

2. A második fordulóba az első két helyezett kerül be (szavazataránytól függetlenül), illetve minden olyan további párt, ami esetleg több mint 12,5%-ot szerez az első fordulóban (de az első kettő akkor is, ha egyik sem, vagy csak az egyik ugrotta meg a 12,5%-os küszöböt).

Egyébként meg épp most módosítják a választási törvényüket, és nem a tahó magyar módon, hogy Macron pártjának kedvezzen, hanem ellenkezőleg, úgy, hogy arányosabb legyen (így a kisebb pártoknak lesz jobb).

De hát ugyebár ez a különbség a mi felcsúti proligyerek ex-KISZ-titkárunk és az értelmiségi családból származó Emmanuel Macron között, akinek már az apja is egyetemi profeszor volt, ő maga kétdiplomás ember, aki a politikát nem a KISZ-ben tanulta a magyar kommunistáktól, hanem a párizsi Politikatudományi Intézetben...

Úgyhogy a jövőben még kínosabban kiugró lesz a magyar választási rendszer aránytalansága ezen a listán:

[link]

# 33-as, ne írkálj már annyi hülyeséget, a régi választási rendszert az 1989. évi XXXIV. törvény szabályozta, és bizony német mintára lett bevezetve, ami annyit tesz, hogy kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer volt, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálta a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.

Pontosan ezt hívják német modellnek.

A különbség csak annyi, hogy mi már eleve úgy vettük át a német modellt, hogy ab start torzítottunk rajta egy nagyot, ami miatt nálunk már a régi választási rendszer is aránytalanabb volt a németnél.

Miért? Azért, mert már a régi rendszerünk is külön kalapként kezelte az egyéni és a listás mandátumokat (az ebből adódó torzulásokat pedig csak nagyon egyhén korrigálta egy kompenzációs listából).

Ez volt az egyetlen, de nagyon lényeges különbsége a német rendszerhez képest, ami által már eleve is aránytalanabb volt (ezt az aránytalanságot sikerült 2010-ben abszurd mértékben tovább fokozni).

A német rendszer ugyanis a listát alapvetően kontrolltényezőként használja (azaz egyetlen párt sem kaphat kevesebb mandátumot, mint amennyi szavazatot kapott arányaiban a LISTÁN).

A lista határozza meg a mandátumok MINIMÁLIS arányát, annál csak több mandátumot lehet kapni (ha többet nyer el egyéniben), kevesebbet viszont nem lehet kapni.

Ha valaki egyetlen egyéni mandátumot sem nyer, de a listán 35%-a van, akkor a mandátumok 35%-át kapja meg, és ezeket a mandátumokra a pártlistájáról viheti be a képviselőit (mivel az egyéni jelöltjei mind veszítettek).

Ha viszont valaki 45%-nyi egyéni mandátumot kap, miközben listán neki csak 30%-a van, akkor nem vihet be egyetlenegy képviselőt sem listáról, sőt, a parlament létszámát növelik meg, hogy a többieknek felpótolják minimum a listá arányukig a mandátumarányát (a Bundestag létszáma ezért változik választásról választásra: volt már 402 fő is meg 709 fő is).

A magyar választási rendszer már eleve torz volt, mert 1989 óta úgy tesz, mintha egy választó tulajdonképpen két választó lenne (az egykamarás parlament pedig két parlament lenne), és ugyanazon választó két szavazatát teljesen külön kezeli, egymással semmilyen összefüggésbe nem hozva.

Ez volt a lényegi különbség, minden másban német rendszerű választási rendszer volt.

És nem mellékes az sem, hogy azt a választási rendszert, a maga aránytalanságával együtt MINDEN PARLAMENTI PÁRT MEGSZAVAZTA a rendszerváltást követően, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, TELJES KONSZENZUSSAL az első szabad választások előtt (kivétel nélkül minden akkori párt: MDF, Fidesz, Kereszténydemokrata Párt, Független Kisgazda Párt, MSZP, SZDSZ és MIÉP).

Ehhez képest a 2010-es, még torzabb választási rendszert egyetlenegy pártszövetség szavazta meg, mint tudjuk...

"De egyekent meg kit erdekel a nemet valasztasi rendszer? Nekik olyan van nekünk meg ilyen, ennyi."

"Hasonlitsuk inkabb össze a görög rendszerrel"

Nem érzed a két szöveged között az ellentmondást? Ha téged nem érdekel a német választási rendszer, amiről mintázva lett a miénk (tagadhatod továbbra is, de mindig is így volt tudva és kommunikálva), akkor minket miért érdekeljen a görög? :D :D

Amúgy látom nagyon aktív vagy, esetleg megkérdezhetem újra, hogy akkor hogyan jellemeznéd a jelenlegi rendszert?

#39

Nem érzed a szövegeid között az ellentmondást?

Mi a bajod azzal, ha egy másik európai választási rendszert kínál fel összehasonlításul? csak azzal lehet összehasonlítani ami neked tetszik? A németeknek német választási rendszerük van, a franciáknak francia , a briteknek brit és a göögöknek görög. Amilyen a történelmük során kialakult. Nálunk meg ilyen.

Semelyikkel összehasonlítva nem lesz jó vagy rossz a amgyar választási rendszer, egyszerűen másmilyen. Van amiben ilyen és van amiben olyan, vannak előnyei és hátrányai a mostaninak is meg voltak a régebbinek is.

De alapjaiban nem érted a témát, hiszen demokratikusnak nevezel egy olyan szisztámát amelyet egy pártállami parlamentnek az egypárti, nem demokratikusan megválasztott képviselői találtak ki és fogadtak el, csak mert 1990 óta nem volt meg a változtatásához szükséges 2/3-os egyetértés a parlamentben 2010-id. Semmivel sem lesz demokratikus attól, hogy utána a valóban demokratikus parlamentek nem tudták megváltoztatni, és végképp nem lesz demokratikusabb annál az új rendszernél, amit viszont egy demokratikusan megválasztott parlament képviselői, az abban lefektetett szabályok szerint megváltoztattak.

Az meg baromság, már bocs, de teljesen, hogy minden párt elégedett lett volna vele. Még az alkotmánybíróság is jelezte, hogy bizonyos részein változtatni kellene, ahogyan a nemzetközi választási megfigyelők is sok éve figyelmeztették az országot, hogy nagyon erős torzulások vannak a választói körzetek lakosságszámában. Volt olyan budapesti körzet, ahol majdnem harmad annyi választó szavazhatott meg egyéni képviselőt magának, mint egy másik vidki körzetben, vagyis közel sem voltak egyenlőek a szavazatok értékei. A körzethatárokat már nagyon régóta módosítani kellett volna akkor is, ha nem változik más a választási rendszerben.

Akkor olyan volt a rendszer, most meg ilyen. Nagyon könnyű lenne egy másik pártnak vagy pártszövetsgnek nyernie is és 2/3-t szereznie is. Meg kell nyerni ilyen arányban a választást és akkor lehet változtatni a 2/3-os törvényeken, az alkotmányon is. ha csak 1 ellenzéki képviselő is tudott nyerni máris nem igaz, hogy csak a fidesz nyerhet, most pedig 15 ellenzéki egyéni képviselő van. Ugyanígy lehetett volna 70 is, csak több szavazat kellett volna a többi 45 körzetben is, mint ebben a 15-ben.

Felesleges a szócséplés. Minden országnak másmilyen a választási rendszere. Mindegyiknek van előnye is és hátránya is - ahogy a mi jelenlegi rendszerünknek is. Nem kell és nem is lehet egyforma a rendszer más országéval, mi csak 10 millióan vagyunk, nem történelmi választási rendszerünk van, hanem csak 29 éve készült az előző és az sem volt "arányos" rendszer, meg ez sem az. Nem olyan, mint a brit, nem olyan, mint a német és nem olyan, mint a görög. Magyar. Akár tetszik, akár nem, ezt a törvényt kell betartani amíg meg nem lesz a változtatásához szükséges többsége valakinek. Ahogyan az 1989-es törvényt is mindaddig be kellett tartani, akár tetszett valakinek, akár nem.