Miért ilyen tisztességtelen a jelenlegi választási rendszer?

"csak azzal lehet összehasonlítani ami neked tetszik?"

Épp erre akartam én is kilyukadni, de akkor tényleg nem esett le neked.

"De alapjaiban nem érted a témát, hiszen demokratikusnak nevezel egy olyan szisztámát amelyet egy pártállami parlamentnek az egypárti, nem demokratikusan megválasztott képviselői találtak ki és fogadtak el, csak mert 1990 óta nem volt meg a változtatásához szükséges 2/3-os egyetértés a parlamentben 2010-id."

Ebben viszont végül igazad adok neked. A Fidesz alkotta alkotmány nem volt kevésbé demokratikus, mint az elődje.

Viszont kérdésem azért lenne:

1. Az alkotmánybíróság a Fidesz alkotta alaptörvénynél is nemtetszését fejezte ki. ha az előző alkotmány esetében is relevánsnak ítéljük a véleményüket, akkor a jelenlegi Alaptörvény nem-e problémás mégis?

"Felesleges a szócséplés."

Látod, ebben nagyon különbözünk. Két témán lovagolunk már oldalak óta, az egyik az, hogy min alapszik a választási rendszerünk, és hogy az legitimebb-e az előzőnél. Nem vonom kétségbe, hogy a Fidesz demokratikusan lett megválasztva 2010-ben, és azt sem, hogy törvényesen változtattak-e a játékszabályokon, de arról egyenes véleményem van, hogy amit tettek, az mennyire volt igazságtalan és részrehajló. És erre lehet úgy válaszolni, hogy ujjal mutogatunk a másikra, de ettől még mindig nem lesz igazságosabb a múlt történései.

# 38-as, én szívesen összehasonlítom a görög választási rendszerrel, de abból sem jön ki jobban a Fidesz, elhiheted.

Ezek a hülyeségek, amiket mantráztok ("kb 90% lenne a fidesznek") valószínűleg onnan eredhetnek, hogy valamelyik hazug propagandaorgánum forrásmegjelölés nélkül lehozta ezt a hazugságot is (ahogy szokták, aztán majd fél év múlva jól eldugva a helyreigazítást, vagy még úgy sem), ti pedig, mint mindig, szépen benyaljátok és bégetitek tovább.

Nos, kérlek a helyzet úgy áll, hogy a görög választási rendszerben a Fidesznek NEM VOLNA 90%-a, de bizony még KÉTHARMADA SEM VOLNA.

Emellett alkotmányozni még alkotmányozó többséggel sem tudna, mert a görög rendszer ezt kizárja egy cikluson belül.

Valójában ez a helyzet:

1. A görög választási rendszer egészen speciális, de sokkal arányosabb a magyarnál: a mandátumok 5/6-a teljesen arányosan, listás módon van kiosztva, pontosan aszerint, ahány százalék szavazatot kapott a párt.

A mandátumok 1/6-át viszont egész egyszerűen odaajándékozzák a győztesnek, ezzel biztosítva, hogy stabil kormánytöbbség alakulhasson ki.

A görög választási rendszerben - könnyen kiszámítható - a Fidesz 2014-ben a mandátumoknak pontosan az 54%-át kapta volna meg.

Most, 2018-ban pedig a mandátumok 57%-át (azaz pontosan 114 mandátumot a 199 fős országgyűlésben), tehát NEM LETT VOLNA KÉTHARMADA (a kétharmad matematikailag 66,66%-nál kezdődik, véletlenül sem 57%-nál, ugyebár)...

2. A görög rendszerben plusz garanciát jelent (a Dán, Svéd, Belga stb. alkotmányossági rendhez hasonlóan) a KÉSLELTETÉSI SZABÁLY, amely megkövetel egy KÖZBEÉKELŐ VÁLASZTÁST az alaptörvény módosításához, azaz egészen pontosan KÉT, EGYMÁST KÖVETŐ PARLAMENT KELL MEGSZAVAZZA a módosítást ahhoz, hogy érvényes legyen. A hatályba lépéséhez a második parlament mégegyszer szavaz (a hatálybalépés tényéről), tehát csak KÉT CIKLUSON ÁTÍVELŐEN lehet alkotmányt módosítani.

Tehát amit egy parlament kezdeményezett és alkotmányozó többséggel megszavazott, azt a következő választások után az új parlament mégegyszer meg kell szavazza alkotmányozó többséggel, hogy érvényes legyen.

A görög rendszerben a Fidesz most a 2014-2018-as ciklusban kezdeményezett alkotmánymódosításokat szavazhatná meg (másodszor), amit most kezdeményez, hiába szavazza meg először, csak akkor lehetne érvénybe léptetni, ha a következő ciklusban (2022-2026) újra megszavazza az új parlament alkotmányozó többséggel.

Na erre varrjál gombot!

Kedves negyvenszázalékos Fidesz-katonák (TakácsZs5 és 43%-os cimborája)!

Az 1989. évi XXXIV. törvényt TECHNIKAILAG valóban a régi, egypárti orsszággyűlés szavazta meg a rendszerváltás UTÁN, a köztársaság kihirdetését követően.

Azonban mindenki, aki egy kicsit is ismeri a témát, tudja, hogy azt az ELLENZÉKI KEREKASZTAL dolgozta ki (erről hiteles történelmi dokumentumok vannak, és a kortanúk sem tagadják), és a teljes konszenzussal elfogadott változatot terjesztették be.

Ez egy, a német modellből ihletődő rendszer volt (egyetlen fontos különbséggel, de 99%-ban azzal azonos volt), amit az országgyűlés megszavazott.

Az ellenzéki kerekasztal tagjai a következők voltak:

- Bajcsy-Zsilinszky Társaság (BZST)

- Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)

- Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP)

- Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) (megfigyelőként)

- Magyar Demokrata Fórum (MDF)

- Magyar Néppárt (MNP)

- Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)

- Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)

- Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)

Látható, hogy mind a Fidesz, mind pedig a KDNP tagja volt...

Az 1990-es választásokat követően ezt a törvényt TELJES KONSZENZUSSAL MÓDOSÍTOTTA AZ ORSZÁGHÁZ az első ciklusban, valamennyi párt szavazatával, ellenszavazat és tartózkodás nélkül (ekkor emelték például 5%-ra a bejutási küszöböt, ami az első választáskor még 4% volt), és ebben, a minden párt által egyöntetűen megszavazott formájában maradt érvényben egészen 2010-ig, minimális utólagos változtatásokkal.

2010-ben viszont mint tudjuk, sem kerekasztal, sem konszenzus nem volt, egyetlen pártszövetség írta át.

A legnagyobb baj viszont nem is ez, hanem az a tény, hogy minden szempontból rosszabb lett a végeredmény:

1. Aránytalanabb lett a mandátumkalkuláció.

2. Pártérdekek alapján szabták át a körzeteket.

3. Kiiktatták a második fordulót, egyfordulóssá téve a rendszert.

4. Regisztrációhoz kötötték a választásokon való részvételt (ezt belföldön elkaszálta az Alkotmánybíróság, a határon túlliaknál maradt csak érvényben - ezen sértődött be a Fidesz a fideszes többségű alkotmánybíróságra és nyirbálta meg a jogköreit bosszúból).

5. Beiktatták a választási törvénybe az alkotmányt érintő kérdésekről szóló népszavazás tilalmáról szóló passzust.

6. Ellehetetlenítették a népszavazás intézményét, olyan lehetetlenül magas érvényességi küszöbhöz kötve azt, amit még nekik maguknak sem sikerült megugrani minden idők legdrágább magyar népszavazási kampányával sem (többet költöttünk rá, mint a britek a teljes BREXIT-népszavazásra pro és kontra együtt!), még egy olyan népszerű kérdésben sem, mint a migránsok - ezzel gyakorlatban felszámolódott a népszavazás intézménye Magyarországon.

És csak a legfontosabb változtatásokat említettem!

Ennek köszönhető, hogy a magyar a legtorzabb választási rendszer Európában, ráadásul alkotmányozó többséget ad a megválasztott kormánynak akár a szavazatok 44%-ával is!

Érdemes erre rápillantani futólag (az EuroNews összehasonlítása), mert igen tanulságos összehasonlítása a különböző választási rendszerek közti különbségeknek:

[link]

1. Aránytalanabb lett a mandátumkalkuláció.

Na és? Így legalább könnyen kormányozható az ország. Előtte se volt arányos rendszer.

2. Pártérdekek alapján szabták át a körzeteket.

Nem, kevesebb képviselői létszámhoz kevesebb körzet tartozik, ennyi. S most sokkal arányosabb az egy körzetben élők létszáma, mint a régi alkotmnányellenes rendszerben.

3. Kiiktatták a második fordulót, egyfordulóssá téve a rendszert.

Nagyon helyes, ez így olcsóbb, egyszerűbb, és lerövidíti a borzalmas választási kampányt.

4. Regisztrációhoz kötötték a választásokon való részvételt (ezt belföldön elkaszálta az Alkotmánybíróság, a határon túlliaknál maradt csak érvényben - ezen sértődött be a Fidesz a fideszes többségű alkotmánybíróságra és nyirbálta meg a jogköreit bosszúból).

Szóval végül is nem változott semmi.

5. Beiktatták a választási törvénybe az alkotmányt érintő kérdésekről szóló népszavazás tilalmáról szóló passzust.

Korábban sem lehetett ilyenről népszavazást tartani.

6. Ellehetetlenítették a népszavazás intézményét, olyan lehetetlenül magas érvényességi küszöbhöz kötve azt, amit még nekik maguknak sem sikerült megugrani minden idők legdrágább magyar népszavazási kampányával sem (többet költöttünk rá, mint a britek a teljes BREXIT-népszavazásra pro és kontra együtt!), még egy olyan népszerű kérdésben sem, mint a migránsok - ezzel gyakorlatban felszámolódott a népszavazás intézménye Magyarországon.

Ennek semmi köze a választási rendszerhez. A népszavazásoknak eddig sem volt túl sok jelentősége.

# 44-es, a stabil kormánykoalíciók kialakítására sokféle finom torzítást lehet egy rendszerbe bevezetni (pl. a görög vagy francia modell a győztes felé lejt, ugyanígy az új olasz modell is, 2017 óta), de NEM MINDEGY, MILYEN MÉRTÉKBEN!

Senki sem mondta, hogy egy választási rendszer legyen teljesen arányos (a 2010 előtti magyar sem volt az, és mindig stabil kormányok alakultak), de egy dolog a stabil kormánytöbbség és egészen más dolog az ALKOTMÁNYOZÓ TÖBBSÉG.

Az Európai Unió, sőt a civilizált világ EGYETLEN ORSZÁGÁBAN SEM tudna alkotmányozni a Fidesz 45-48% környéki választói felhatalmazással (2014-ben 45%-ot, 2018-ban 48%-ot kaptak).

ILYEN NINCS. Mégpedig azért nincs, mert minden országban szükséges LEGALÁBB egy 50% + 1 fős eseti felhatalmazás, vagy pedig ennél nagyobb minősített többség egyszeri felhatalmazása az alkotmány módosításához (kétkamarás parlamenteknél általában elég a 3/5-öd, de mindkét házban, egykamarásoknál 2/3-ad, de a magyarnál arányosabb rendszerben szerezve!), prezidenciális rendszerekben az elnök plusz garancia, késleltető mechanizmusú rendszerekben a közbeékelő választás a plusz garancia (két egymás utáni parlament kell szavazzon róla, két egymást követő ciklusban), a népszavazásos rendszerekben pedig a módosítást hitelesítő népszavazás a plusz garancia.

Világosan látható, hogy SEHOL, normális demokratikus jogállamban NEM LEHET magyar módra budipapírnak nézni az államrend alapját, az ALKOTMÁNYT.

Szóval nem a stabil kormánytöbbségről van itt szó, mert a Fidesznek Európa legtöbb rendszerében (a németet, hollandot és egy-két másikat kivéve) ugyanúgy meglenne a stabil kormánytöbbsége, mint nálunk (mindenütt 50% és 60% közti stbil többsége lenne kb., de SEHOL nem alkotmányozhatna).

Egy dolog kormányozni, más dolog alkotmányozni, ebben egyezzünk már meg egyszer! A kormányzás az ország vezetése az adott alkotmányos keretek között, míg az alkotmányozás a játékszabályok megváltoztatását jelenti!

Csak Magyarországon létezik olyan "foci" a politikában, amelyben az egyik csapat a pályán, játék közben bármikor megváltoztathatja a labdarúgás szabályait, egyedül, konzultáció és bármiféle kontroll nélkül, úgy, hogy még a választók egyszerű többségének a felhatalmazását sem bírja, nemhogy minősített többsége volna...

Ez az, ami teljesen megengedhetetlen, és ami Európa csúfjává teszi Magyarországot.

44/46

1. Önmagadnak mondassz ellent: az ország NEM LETT KÖNNYEBBEN KORMÁNYOZHATÓ, mint ahogy magad is elismered implicit módon ("Előtte se volt arányos rendszer.").

A kormányzáshoz egyszerű többség kell, teljesen mindegy, hogy az 55% vagy 65% vagy 75%. Ez tök mindegy.

Itt másról van szó: ALKOTMÁNYOZÁSRÓL.

Nem az ország kormányzása vált könnyebbé, hanem az ország autokráciává alakítása, az államrendnek egypártrendszerben való bármilyen átalakítása.

A régi rendszer éppen elégséges mértékben torzított a győztes javára ahhoz, hogy más országokkal ellentétben Magyarországon mindig stabil kormányok alakuljanak, három évtized alatt alig fordult elő kormányválság.

A Fidesz-KDNP-nek stabil kormánytöbbsége lett volna a régi választási törvény szerint is.

Amije nem lett volna viszont 2014 óta: ALKOTMÁNYOZÓ TÖBBSÉGE, kevesebb mint 50% szavazó felhatalmazásával.

Abban egyetértünk, hogy a 2010 előtti rendszer is rossz volt, mert az alkotmányt nem védte eléggé, de a 2010 utáni egyenesen csapnivaló és gyalázatos, példa nélküli a civilizált világ demokratikus jogállamainak sorában!

2. Az egy körzetben élők lélekszámát úgy is lehetett volna arányosítani, hogy az új felosztás ne egyetlen párt politikai érdekeit szolgálja, hanem a demokrácia kiteljesedését. Erre voltak komoly tervezetek 2010 előtt szakértői szinteken.

A Fidesz nem ezeket a szakértői javaslatokat vette alapul, hanem szépen megnézte a korábbi választási eredményeket, és úgy vonta össze a körzeteket, hogy egy darab, hagyományosan baloldali körzettel legalább két darab, hagyományosan jobboldali körzet kerüljön egy kalapba az új felosztásban. Ez TÉNY, amiről fontos elemzések, könyvtárnyi szakirodalomkeletkezett 2010 óta.

Itt látszik, hogy a régi rendszer is rossz volt, mert megtehette ezt egyetlen párt. Na most ezt a rossz rendszert sikerült a gyalázat szintjéig rontani tovább.

3. A diktatúra még olcsóbb, adott esetben sosem kell pénzt kidobni drága választások szervezésére. De ha már demokráciásdit játszunk, csináljuk rendesen: az egy fordulós választás a legtorzabb eredményt hozza, mert adott esetben a szavazatok 70-75%-a is elveszhet benne (ha pl. az első 25%-ot kap, és mindenki más ennél kevesebbet).

Egy demokráciában a népakaraton nem lehet spórolni akkor, amikor ALKOTMÁNYOZÓ TÖBBSÉGRŐL van szó.

Egyetértek az aránytalan rendszerekkel ott és akkor, ahol azok CSAK KORMÁNYZATI STABILITÁST EREDMÉNYEZNEK, de NEM ALKOTMÁNYOZÓ HATALMAT!

A kettő együtt nem megy. Az aránytalan rendszerek semelyikében sem lehet sima, egyszerű kétharmaddal alkotmányozni, mert az alkotmány egy állam minden polgárának közös alkotmánya, az államrend alapja és biztosítéka!

4. Egy dolog változott: az alkotmánybíróságot kiherélték bosszúból, annak érdekében, hogy ha legközelebb (pl. a mostani ciklusban) újra bepróbálkoznak egy hasonló volumenű, undorító aljassággal, az AB már ne védhesse meg újra a bázisdemokráciát és a jogállamiságot. Ez nem a múltban probléma, hanem a jövőben lesz az.

5. Egészen pontosan 1993-ban döntött először úgy az Alkotmánybíróság, hogy nem lehet. Ezt a tilalmat a korábbi alkotmány nem tartalmazta, az úgynevezett "láthatatlan alkotmány" (így hívjuk az Alkotmánybíróság jogértelmezési és döntési hagyományaiból következő szokásrendet) tiltotta csak, egymást követő AB-döntésekben, sokak szerint, szerintem is, igencsak helytelenül...

Na de hol a probléma valójában? Ugyanott, ahol az előbbi pontoknál: a rendszer ARÁNYTALANSÁGÁBAN. Míg a korábbi rendszer meglehetősen arányos volt, és a "láthatatlan alkotmány" azzal tudott érvelni, hogy a képviselők a képviseleti demokrácia szabályai szerint ARÁNYOSAN LEKÉPEZIK A TÁRSADALOM PREFERENCIÁIT, addig ez 2010 óta egyszerűen NEM IGAZ!

Az Alkotmánybíróság 2010 után minden bizonnyal megváltoztatta volna a korábbi tilalmat, pontosan azért, mert annak alkotmánybírósági indoklásai MINDIG a megfelelően arányos választási rendszerrel érveltek.

Az állampárt erre számított is, pontosan tudták, hogy így lenne, ezért írták bele az alkotmányszövegbe a tilalmat, ahelyett, hogy - mint minden normális országban - PLUSZ BIZTOSÍTÉKOKAT (pl. éppenséggel KÖTELEZŐ népszavazást) tettek volna be a rendszerbe amiatt, hogy az aránytalanná vált, és többé már NEM KÉPEZI LE A TÁRSADALOM RÉTEGZETTSÉGÉT és politikai preferenciáit.

Nem tudom, érthető voltam -e , de megint ugyanaz a gond: van fakarika meg vaskarika is más országokban, de FÁBÓL VASKARIKA CSAK A MAGYAR VÁLASZTÁSI RENDSZERBEN.

6. Nagyonis van köze a választási rendszerhez, már csak azért is ide tartozik, mert ugyanazon törvénnyel módosították. A népszavazás ellehetetlenítése a népakarat érvényesülésének az ellehetetlenítése.

Összességében azt látom, nem egy nyelvet beszélünk, mert te nem demokratikus jogállamban gondolkodsz, ezért nem érted a problémákat.

Te, akárcsak a kenyéradóid, azt az alapvető kérdést teszed fel, hogy:

Hogyan lehet hatékonyan egy olyan magyar államrendet felépíteni, ami demokráciának tűnik, de amiben mindig a Fidesz marad hatalmon?

Ehelyett normális, bármilyen oldali demokrata ember, akit nem egy párt, hanem egy ország és egy nemzet jövője érdekel azt a kérdést teszi fel, hogy:

Hogyan lehet olyan magyar demokráciát építeni, amelyben a népakarat érvényesül a legkevesebb torzulással, úgy, hogy az stabilan kormányozható legyen, alkotmányos alapjai viszont biztonságos védelmet élvezzenek?

Egy demokráciában per definitionem MINDEN HATALOM A NÉPÉ. Ezért demokrata ember nem akarhatja, hogy a népakarat ellenében lehessen akár kormányozni, akár alkotmányozni, akár sarkalatos törvényeket hozni, akkor sem, ha ezt a népellenes ámokfutást az általa preferált politikai erő akarná elvégezni (sőt, normális ember ilyenkor tiltakozik a leghangosabban: amikor az ő szavazatával él vissza egy párt).