Van olyan aki utálta a futást, de mostmár az élete részévé vált, megszerette, illetve hiányzik, ha pár napot kihagy?

Szerintem minden esélyed megvan rá!

Nekem pl. ez volt. Útáltam (de tényleg: rühelltem) futni, pedig minden adottságom megvan hozzá (jó nagyok a lábaim, tekintve, h 196 centi vagyok). Mindig én voltam a hosszú távokon a majdnem-utolsó. Azonban egy éve elkezdtem futni, az okot elmondani túl hosszú lenne, legyen elég annyi, h járok vitorlázni nyaranta, ahol irtó kemény reggeli és esti edzések vannak, elkezdtem előtte futni egy-két hónappal, és úgy maradtam :D

Azóta hetente 2-3-szor futok, és igen, mondhatni az életem részévé vált, mindenesetre szeretem. Az első egy hónapnyi futás után feljöttem az osztályomban a harmadik legjobb futónak. Ez még jobban motivált. Azóta az emberek, akikkel ritkán találkozom megjegyzik, hogy mennyire "megembörösödtem" (1000 méterenként nyomok 20 fekvőtámaszt is) :D

Tehát szerintem próbáld ki. 3 hónap legyen sztem a próbaidő, ha nem tetszik, legfeljebb abbahagyod. De próbáld meg kibírni az első 3 hónapot.

16/F

Iskolás koromban utáltam. Azért, mert a tesitanárok folyton futóversenyt csináltak a tanulók közt. Na nem versenynek volt titulálva, de mégis aszerint lettünk osztályozva, hogy hol végzünk a mezőnyben.

És én gyerekkoromban elég gyenge voltam, nem bírtam azt az iramot, amit mások, pedig nem voltam túlsúlyos sem. Hamarabb kifulladtam és volt, hogy elszédültem, rosszul lettem, ilyenkor azzal gyanúsítottak a tanárok, hogy színlelek. Pedig nem. Na így szépen megutáltam az egész tesi órákat...

Felnőttként látom, hogy mennyire szemét módszer ez a tanároktól. Igazából nem versenyeztetni kellett volna, hanem hogy mindenki mozogjon a saját ereje szerint és ne tunyuljon el.

Később sem szerettem meg a futást, de sokat futottam...

Például busz után... :-)

Viccen kívül:

Most 30 évesen sem bírom a hosszútávú futást, de rövideket kifejezetten szeretek futni.

Úgy, hogy futok-gyaloglok-futok-gyaloglok.. szóval ha picit elfáradok, inkább gyaloglok.

Én sosem akarnék nagy futó lenni. Viszont vagyok nagy gyalogló, amit neked is ajánlok! Menj kirándulni, persze ne csigatempóban. Tűzz ki egy távot, és majd érezni fogod, hogy néha unod már, hogy sosem érsz oda és futni kezdesz... aztán egyre többször előjön a futhatnék és így egyre jobban fogod bírni.

Na én így szeretek futni... :-) És ez jó, karban tart... :-)