Mit szerettek legjobban a testépítő életmódban?

Elkezded csinálni mindegy milyen indokkal kezded vagy céllal de megszállottja leszel, én 15 évesen a súlyzóimmal aludtam igaz egy éjszakát mert hát nem jó velük aludni (nem kényelmes :D ) de én benne voltam ma 35 vok, nem csinálom.

A fizikai erő ahogy növekszik és az izomtömeged annak nem lehet ellen állni, én nyomtam pár szurit is és az hogy milyen érzés azt úgy igazán leírni nem lehet de megpróbálom; Mikor benyomod utána az anyag meglök, majd jön az erő aminek úgy érzed nincs korlátja bármit megemelné és ez majdnem szó szerint igaz, mert én az egyik gépet kompletten súlyokkal együtt emelgettem.

Edzés után lezuhanyzol és tiszta ruhát veszel utána sétálgathatsz ahol akarsz pihizel, de az anyag ahogy még benned kering az olyan érzés mintha fizikailag nem lenne súlyod, mintha a holdon járnál a súlytalanságba! és ez irtó zsír érzés!

A veszélye annyi hogy az ember tönkremehet benne, nekem majdnem sikerült.

A testépítő életmód egyik legjobb része számomra az, hogy megtanultam, hogy hogy működik az emberi test. Persze nem orvosi szinten, de azért elég sok mindenre rá lehet jönni, ha alaposan utánaolvasol.

Megtanít arra, hogy a kajálás ne élvezet legyen hanem funkcionalitás. A testépítő életmód keretek közé szorít, megtanít küzdeni és összpontosítani.

A végső célom ezzel csak annyi, hogy egészséges legyek és ne egy tunya, tv előtt punnyadó zsírkocka...

Az egészet úgy ahogy van, de legjobban talán a kajákat megcsinálni, és minden nap érezni hogy "ma is tettem valami hasznosat". Nem tudom mi motivál, ez csak úgy jön :) Végső cél nincs, a saját alakomból hoznám ki a legszebbet, majd meglátjuk.

Zakathol +1

Mikor beérek a terembe, és abban a pillanatban elkezd bizseregni a bőröm, megnő a pulzusom, szinte hallom, ahogy az acél felém kiállt: itt vagyok, soha nem tudsz legyőzni, nem tudsz elpusztítani. Minden edzésen a maximumot adni, érezni a nyíró fájdalmat, kiküzködni az utolsó ismétléseket, megszédülve a falnak támaszkodni, remegő kézzel a csuklódta tekerni a bandázst, hallani a társaid bíztatását, ez motivál.

Bár mondok valamit, 3hete az én motivációm a harag, dühből edzem szinte minden nap, mikor éveket álmodsz valakiről, és a küszöbén vagy az álom megvalósulásának, de az utolsó pillanatban elszúrod. Na ilyenkor ezt a dühöt rázúdítani a testedre, a súlyokra, mikor már az örület vezet, és utána a zuhany alatt keresed a választ hová vezet az út, és megígéred magadnak: elpúsztíthatalan leszel, erősebb lesz az akaratod, mint az acél. Na az motivál.