Mi a különbség a ki aikido és a sima aikido között?

Én úgy látom, hogy nincs köztük különbség, de biztos van valami, ha ott szerepel előtte a ki jelző.

De nézd meg te is, én nem olvastam végig:

[link]

nem biztos, hogy van lényeges különbség.

viszont kevés jó hely van itthon, Aikido harcban alkalmazható technika, és még ennél is több, viszont Magyarországon a legtöbb edzés nem jó erre. a rendszer jó választás, a körülmények miatt azonban én mást tanulnék (mást is tanulok, bár a Wudang sok szempontból közel áll az Aikido-hoz, pontosabban fordítva).

Hi. A ki aikido az aikidoból vált ki, ma a sok önállósult iskola egyike. A különbség elég ködös, remélem, érthető lesz. Nem biztos, hogy ez lefed minden eltérést, és inkább az én gondolkodásomat tükrözi, mint általános vélekedést. Szóval kezeld a helyén a dolgot, pls.

A ki aikidonak, ha jól értem, hasonló a célja, mint a jógának. Adott egy sor fizikai feladat, mely az elme koncentrációjának tárgya lehet. Koncentrálsz a tested mozgatására. Az test irányításával egységes mederbe terelhetőek a gondolataink, érzéseink. Vagyis, ha a testedre figyelsz, minden más, ami zavar, kiesik a tudatból. A végső cél az, hogy a test és az elme felett egyszerre szerezzenek totális kontrollt, ezáltal egy laza tudati és testi állapotot elérve, mely mentes minden zavaró hatástól, mégis erőteljes és stabil.

A fizikai alapként egyrészt a sima aikidoból átvett technikák szolgálnak, amiket megtámogattak egy sor meditációs és légzőgyakorlattal, melyek nem szerepeltek a sima rendszerben. Emellé még bekerültek a ki-t fejlesztő technikák. A ki-nek sok definíciója van, most egyezzünk ki egyfajta belső energiában. A ki-nek nagyon fontos a szerepe, az egész iskola, ha jól értem, ennek a tanulmányozására és fejlesztésére jött létre. A fejlesztő technikák között olyanok szerepelnek, mint pl. a behajlíthatatlan kéz (laza izomzat mellett erős tartás), az egyetlen pont tartása (laza izmok mellett ne tudjanak megmozdítani). Ezekhez nem a testi erő jelenti a kulcsot, hanem a ki, a belső erő, mely koncentrált, de "laza" tudattal párosul. Ehhez a laza, de koncentrált tudathoz pedig hasonlóan jól uralt, mégis relaxált test tartozik. Végül a tested és tudatod totális kontroll alá kerül, így lényegében egyesül.

A sima aikidoban is elérhetőek ezek a dolgok, de nem erre specializált eljárásokkal, hanem technikai gyakorlással. A behajlíthatatlan kéznek pl. fontos szerepe van az elvezetéseknél és a forgatásoknál, mert a stabil tartás biztosítja, hogy a csípő forgató ereje kihasson a támadó félre, ill. segít tartani egy biztonságos távolságot, amivel elkerülhetőek ez ellentámadások. Pl. egy csuklófeszítésnél egy saller, vagy egy könyökfeszítésnél a halántékodba vágódó könyék (a szabad kézzel). Ez ugyanaz a távolság, mint a japán kardvívásban: egy olyan távolság, ahol az ellenfelem pont nem ér el. Az egyetlen pont tartása szintén fontos technikai szinten, mert ez a kulcsa az egyensúlynak, az összes forgatásnak, ill. az előre mozgó dobásoknál annak, hogy az ellenfél ne ökleljen fel.

Azonban mindezt technikai oldalról érik el, a kifejlesztésükhöz korrekt támadásokra, és hosszú, komolyan vett edzésre van szükség, ellenálló támadóra van szükség. Ez, a példában használt két "gyakorlat", ti. a behajlíthatatlan kéz és az egyetlen pont, technikai szükségszerűség, jelenlétük még csak nem is biztos, hogy feltűnik a gyakorlónak, ám ezek nélkül jól csak bajosan oldható meg a technika. A ki a hagyományos irányzatban többnyire elő sem kerül, vagy csak nagyon áttételesen.

Ehhez képest a ki aikidoban a ki-n van a hangsúly. A behajlíthatatlan kéz, az egyetlen pont tartása itt nem "csak úgy" jelenik meg, mint a hagyományos irányzatban, hanem külön ezek fejlesztésére kitalált eljárások léteznek. Hasonlóképp, a relaxált, de kellően "erőteljes" mozdulatok a sima irányzatban a jó időzítéshez és alkalmazkodáshoz kellenek. Totál merev karral pl. gyorsabb elvezetést nem lehet megcsinálni, mint ahogy totál laza karral sem. A ki aikidoban ennek fejlesztésére (mármint relaxált, de erőteljes tartás) külön módszerek vannak, jelentős tudati munkával megtámogatva.

Tehát, a sima irányzatban a technika működése nagyobb hangsúlyt kap, míg a ki aikidoban a ki és a tudat kap nagyobb hangsúlyt. Kiemelném, hogy mindkét irányzat ugyanarra törekszik, de az elsajátítás módja eltér. Ennek megfelelően a ki aikido meditatívabb, lágyabb stílus.

*

Személyes megjegyzésként néha olyan érzésem van, hogy egy ki aikidos az út végéről indul. Elvileg ahhoz, hogy valaki olyan könnyeden dolgozzon, mint egyes videókon az Alapító, egy életnyi gyakorlás kell, és a könnyedség egy kemény út vége felé jelenik meg. Először megtanulom használni a technikát, a maga "brutális" formájában, majd megtanulom elhagyni a "brutalitást", miközben a technika használhatósága változatlan marad. Van egy olyan érzésem, hogy a ki aikidoban kisebb hangsúly van azon a köztes állapoton, amit az előbb "brutalitásnak" neveztem. Úgy mint az anatómia, egyensúly, biomechanikai szabályok egyvelege, és annak hatásai az ellenfélre. Mintha a ki aikido valahogy, erre specializált módszerekkel levágná az utat egy totál kezdő és egy igen haladó gyakorlói állapot között. De ez csak egy személyes gondolat, a lenézés vagy bármi negatív viszonyulás hiánya nélkül.

*

Note: our opinion may differ.

*6 Igen, elméletileg és nagyon leegyszerűsítve ennyi a különbség. Az más kérdés, hogy az elméletet hogyan ültetik át a gyakorlatba. A két irány között a gyakorlatban kicsi, de igen fontos eltérések lehetnek. De ennél tovább most nem gondolkodnék, mert az már inkább spekuláció.

Jó edzést ^^