Kerékpár agyváltó miért jó?

Vannak előnyei...

Pl. szinte gondozásmentes, egysebességes (széles) lánccal használhatod, a láncvonal mindig optimális (ha jól lett beállítva), álló helyzetven is tudsz váltani, stb.

Hátrányként a nagyobb tömeget szokták említeni (habár ha mindent beleszámolsz, már nem olyan rossz az eredmény - mondjuk az is igaz, hogy itt az egész tömeg elég szerencsétlen helyen van), az árat (egy modern láncváltós rendszerhez képest azért nem olyan rossz a helyzet), illetve hogy nem tudsz változtatni az áttételeken (pontosabban csak az összeset egyszerre, kisebb vagy nagyobb tányérral/lánckerékkel)...

Úgy is tudsz váltani, hogy nem tekersz egyáltalán, általaban zökkenőmentesebb, egyszerűbb a váltás, bolondbiztosabb, nem állítódik el, kíméletesebb a lánchoz, nem kell karbantartani.

Hátránya, hogy nehezebb, és aránylag drágább is.

Korábban csak városi bringákban volt jellemzően 3-7 sebességes, manapság már MTB vonalon is megjelent. Lehet kombinálni úgy is, hogy elől láncváltó van. Bérkerékpároknál a bolondbiztossága és hogy alig kell karbantartani, nagy előny, hiszen nem tesgik hamar tönkre az ügyfelek.

Lánc és bordás szíj is lehet az erőátvitel agyváltó alkalmazása esetén. Utóbbit kenni sem kell, teljesen tiszta megoldás. Álló helyzetben is lehet váltani. Van olyan Rohloff 14(!) sebességes agyváltó ami megállásnál az előre beállított sebességbe vált vissza automatikusan. Tartós, nagyjából gondozásmentes. Már MTB-ok hoz is van széles attételtartományt lefedő változat. Van fokozatmentes agyváltó is. (Enviolo Nuvinci).

Hátrányok eltörpülnek az előnyök mellett. Minimálisan nehezebb hajtás, alig érezhetően, Drágább jelentősen, Nehezebb, és ha szervizelni kell az otthoni tuning kizárva a szerkezet bonyolultsága és pontos illesztési miatt. Olajcsere a váltoban. Összességében én Rohloff - ot választanék.